Ti hisztek Istenben? Igen vagy nem? (A többi kicsivel bővebben lent található)

A 2. válaszoló vagyok.

Én azt mondom, hogy annak, aki alapból elfogulatan közelít a témához, felesleges bizonyítékot kérni, mert semmilyen bizonyíték nem fogja meggyőzni azt, aki nem akar hinni. Csakhogy említsek egy példát: Dániel könyve a Bibliának az egyik legjobban támadott könyve, mégpedig azért, olyan jövendölések találhatóak benne, amelyeket ember egészen biztosan nem láthatott előre. Jézus Krisztus fellépését például évre pontosan megjövendöli 600 évvel korábban, ugyanígy Nagy Sándor birodalmának a darabokra esését is. Ami azért is fura, mert a 6. században a görög-makedón birodalomnak híre-hamva sincs, Babilónia uralkodik, akit Perzsia nemsokára felvált (róluk szintén beszél Dániel).

A racionalista kritikusok ezért bevezették a vaticinium ex eventu-t, hogy elkerüljék a mai tudományosnak beállított szemlélettel való ellentmondást és régi, 19. századi adatokra hivatkozva próbálják kimutatni az igazukat. Az, hogy időközben előkerültek még a Krisztus korabeli időkből Dániel-töredékek, és hogy többet tudunk az arám nyelvről, mint régebben, nem számít: merészen kitartanak a 19. században keletezett - ami eredetileg egy III. században élt pogány filozófus érve volt a kereszténység ellen - véleménynél, mintsem, hogy felülírják a történettudomány új felfedezéseire hivatkozva az eddigi eredményeket. De ugyanezt eljátszották akkor is, amikor megkérdőjelezték Mózes könyveit.

Akkor most érdemes bizonyítani valamit? Én úgy vélem, ha valaki bizonyítékot akar, találni fog. Viszont ha valaki annyira nagyon ragaszkodik a véleményéhez, azt semmivel sem lehet meggyőzni.

Én vallásos családba születtem de jelenleg inkább vallanám azt hogy agnosztikus vagyok mintsem hívő.Ennek az okai inkább az elmélkedésben találhatók,sok olyan dolog van melyben nem vélem az Istent felfedezni és egyszerűen nem tartom logikusnak spirituális magyarázatok hátterét észrevenni bennük. Például mint medikus tanultam pszichiátriát,valamennyire ismerem a viselkedéstant is ami teljesen logikus magyarázatot ad az emberi elme működésére a helyzettől függően,ehhez nem szükséges semmi természetfölötti. Ezenkívül úgy érzékelem hogy a világban nincs semmiféle igazságos nemes cél,az ilyen illúziókat az ember teremti saját magának vagy éppen embertársainak hogy felhasználja őket bizonyos célok elérése érdekében,a jó és rossz fogalmának teljes logikátlansága melyek inkább az egoizmus termékei vagy éppen szintén bizonyos hazugságok alapjai,a vallásosság korlátai a világ objektív megismerése végett,az egyház parazita hozzáállása a hívőkhöz,az emberi sorsok igazságtalansága,szenvedésük,az élet értelmének ismeretlensége és az emberek minőségi és mennyiségi ismereteinek fényében érezhető értéktelenségük szintén arra adnak okot hogy kételkedjek egy mindenható,mindentudó,mindenkit szerető felsőbb lényben.De még Isten tulajdonságai is logikátlanok,a hívők által végzett "jó cselekedetek" is csak egy egoista cél érdekét képviselik,mégpedig az örök szenvedés elkerülését,azaz még itt is egy teljes hazugságban és önbecsapásban él az ember és nem a saját emberi természete szerint.

Kevés az az ok mely miatt úgy érzem hogy hinnem kéne bármiféle Istenben,ami mellette szól az maximum az a művészi érzés,mely valójában nem bizonyíték de jelen van az életemben és az a csodálat melyet bizonyos emberek és a természet iránt érzek.Ilyenkor érzem néha úgy mintha lenne valami ezek mögött a dolgok mögött,de nem a keresztény Istenre gondolok.Az egyetlen dolog ami miatt nem ateista hanem agnosztikus vagyok az egy személyes tapasztalat.A mai napig nem tudok rá magyarázatot adni de nem fogom részletezni,a tudásom fényében inkább próbálom csak illúziónak elismerni mint valóságnak.

nincsen igazi hit kételkedés nélkül

a kétkedés nélküli hit fanatizmus

11

" Az, hogy időközben előkerültek még a Krisztus korabeli időkből Dániel-töredékek, és hogy többet tudunk az arám nyelvről, mint régebben, nem számít: merészen kitartanak a 19. században keletezett - ami eredetileg egy III. században élt pogány filozófus érve volt a kereszténység ellen - véleménynél, mintsem, hogy felülírják a történettudomány új felfedezéseire hivatkozva az eddigi eredményeket."

Most mi van??? Szöveg alapján i.e 2 századot mondanak keletkezésnek,és ennek a felfedezett Holt tengeri tekercsek nem mondanak ellent...

Így őszintén fogalmam sincs min vergődsz....

Ősisége ellen egyik legerősebb bizonyíték, elég későn lett kanonizálva! I.e 180 körül még nem is tudtak a könyvről a zsidó bölcsek...

Tisztelt 09:49!

Nézzük a tényeket:

A "tudományos" Bibliakritika Dániel könyvét nem tág értelemben az i.e. II. századra datálja, hanem pontosan i.e. 167-164 közé (makkabeus kor).

Ezzel a következő problémák vannak:

1: A 160-as évekre datáló időpontban óriási szerepet játszik a könyvnek az értelmezése, azon belül is véleményem szerint a 11. fejezet. Ha megnézed az első három verset, akkor a Szentírás ott néven nevezi a hatalmakat (Perzsia és görögök). A 4. versben Nagy Sándor birodalmának darabokra eséséről olvasunk, majd ezt követően a mnagyarázó angyal az 5. verstől fogva elvontan hivatkozik északra és délre, amely jelzi, hogy innentől a szöveg elhagyja a világtörténelemmel kapcsolatos eseményeket és lelki átmenetre vált át. A kritkusok azonban az 5. verstől kezdődően a hellenisztikus utódállamok történelmét vélik felfedezni, egészen IV. Antiochos Epipahnesz hadjárataiig. Itt azonban elfelejtik, hogy a 16. vers Jeruzsálem pusztulásáról szól, amelyet nem a hellének hajtottak végre, hanem Róma, i.sz. 70-ben. Ha a kritikusok tehát mindenáron ragaszkodnak az adott szakasz történelmi értelmezéséhez, akkor a Római Birodalom történetére kéne értelmezni!

2. A Holt-tengeri tekercseknek a következő jelentőségük van:

- A kritika szerint Dániel könyve i.e. 167-164 között keletkezett, ott azonban 8 példány töredéket találtak belőle, amelyek közül a legrégebbiek i.e. 125-re datálhatóak. Ez világossá teszi, hogy a könyv ekkoriban már forgalomban volt, ismerték és olvasták. Van azért is fura, mert a megírás után egy könyvnek hosszú utat kell bejárni, hogy a kánonba kerüljön. Ez nem úgy megy, hogy megírnak egy könyvet, aztán mindenki szentként tekint rá. Még az elterjesztést is meg kell előznei a kiadásnak és a tisztelésnek. Éppen ezért nyugodtan vissza lehet tolni a 160-as éveknél korábbra a keletkezési idejét. Arról nem is beszélve, hogy a XIX. században, amikor kitalálták, hogy a Dániel által használt arám az i.e. II. századhoz áll közel, nem ismertük még az arám nyelvet igazán. A kumránban talált Dániel-töredékek azonban ezt is kitisztizták, többet megtudtunk az arám nyelvről, mint korábban. Ma már tudjuk, hogy Dániel arámja nem egyeztethető össze a kumránban - i.e. III-I. században használt arámmal, hanem inkább az i.e. V. századihoz áll közelebb.

A 180-as évről pedig: Semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésünkre, hogy abban az időben nem tudtak a könyvről a zsidó bölcsek. Ezt a feltételezést Sírák Fia könyvére alapozzák, ahol Izráel néhány neves férfijáról olvashatunk. Evvel azonban az a probléma, hogy a lista nem teljes, Dániellel együtt másokat sem említenek, akiknek ott lenne a helyük. Dánielt bölcsként tartották számon. Arról nem is beszélve, hogy olyan személyek, akik közel éltek az i.e. II. századhoz, vagy kortársak voltak, illetve korábban éltek, mind ismerték Dánielt és neki tulajdonították a könyvet:

- Jézus Krisztus, Isten Fia (i.sz. I. század) idéz a 9., 11. és 12. fejezetből és Dánielnek tulajdonítja (Máté 24,15)

- Josephus Flavius ókori történész, (i.sz. I. század) jól ismerte népe történelmét, és hagyományát, de nem ismer II. századi keletkezési időpontot. Dánielnek tulajdonítja a könyvet, és elmondd egy történetet, ahol arról számol be, hogy megmutatták Nagy Sándornak azt a próféciát Dániel könyvéből, ami a Perzsia feletti győzelméről szól (valószínű a 8. fejezet volt az)

- A makkabeus szabadságharcok idején (i.e. II. sz.) ismerték a könyvet, idéznek a 3. és 6. fejezetből (1Makk 2,69-60).

- Ezékiel próféta a babiloni fogság idején (i.e. VI. sz) beszél Dánielről (Ez. 14. fej).

En Istenben hiszek

Es Igen letezik

Nem az egyhazban a vallasban a dogmakban hanem istenben

Ha Isten valami jot talal az ember sziveben (enjeben,ontudataban) akkor hitet ad neki ha nem akkor nem fog hinni

Hiaba ìrtok peldakat a bibliabol hiaba erveltek a biologia vagy a csillagaszat vagy barmely tudomanyban rejlo felsobbrendu zsenialitassal. A bizonyitekot kerin

Nos a bizonyitek korulveszi oket abba szuletnek es elnek csupan tul arrogansak es vakok h elfogadjak es lassak

Ha lenne egy kepzeletbeli letra hogy azon felmehessenek a menyorszagba akkor is ketelkednenek

Tehat kedves kerdezo nincs olyan hogy kettos erzes vagy igen vagy nem

Nem teheted azt h neha hiszel neha nem

Nyisd ki a szemed es lass !!! :)

Bocss az ekezetekert

kepzeljetek oda :)