Isten létezése miért logikusabb mint az evolúció?

Kicsit olvastam visszább is. A vak hitre hagy reagáljak. Ha az ember érzelmi lény is, és nem csak értelem, akkor a vakság relatív. Hiszek Istenben, ezért mondom feltételezés nélkül: ha Isten megszólítja a szívet, és az ember így jut meggyőződésre érzelmeken, és mások érzésein, és imaválaszain, 'bizonyságain' keresztül, akkor ez nem 'vakság', csak kívül esik a fizikai megismerésen, fizikai megértésen. Ezen az elven 'érzelmileg' az is 'vak' aki nem veszi észre Isten nem természetes jelzéseit, amit mások igen. Ha a tudomány nem látja Istent, akkor nem feltétlenül vak aki látja Istent tudomány nélkül. Pusztán a lényének egy teljesebb, a nyers rációt meghaladó ösztönösséggel mérlegeli az életet, valóságot.

Más. Nem Isten létezése a 'logikus', hanem az evolúció logikátlan az ID szerint. Az ID nem különbözteti meg a hitvilágokat, isteneket, csak annyit mond hogy aki létrehozta az életet az értelmes volt, és nem volt biológiai lény (ez körkörös paradoxon lenne). Értelmes tervezőt tartják logikusabbnak. Nos amíg az ember kötelezően materiális pályán gondolkodik, addig nincs szerintem, és sokak szerint logikusabb az evolúciónál!! De ha lejön erről a pályáról, és számításba vesz külső beavatkozást mint racionális lehetőséget, akkor nem kényszerül elméleteket alkotni sem a genezisre, sem a fajfejlődésre. Azaz könnyebben fennakad az olyan dilemmákon, amiken az evolúció teória lényegében 'rágatlanul', átpréseli magát. (A hit is így működik, mert a fő tényt veszi alapul a maga érzékelés rendszerében, és a mellékes dolgok mellett elhalad.) Ez az akadály sokminden lehet. Például ha a fejlődést a reprodukciós siker eredményezi a mutációk mentén, akkor miért fordítottan arányos a fejlettebb (levezetettebb) fajok szaporodási rátája a fejletlenek evolúciós szintjével? Törékenyebbek, sérülékenyebbek is a levezetettebb fajok. A primitívek meg túlélnek szinte mindent. rezisztensek, hihetetlen gyors az alkalmazkodó képességük. Szóval erősen emberi fogalom a 'fejlettség' meghatározása. Az hogy az ember eltapos egy bogarat reprodukció, és faji túlélés, sőt az egyed túlélése szempontjából is teljesen közömbös, minthogy a túlélés záloga nem az egyedek közti különbségben lévő közvetlen előny, hanem az ökoszisztémában betöltött szerep, és ebből a szempontból minél lentebb van egy faj a törzsfejlődés sztereotípiájában, annál keményebben be van ágyazódva, annál kiirthatatlanabb, szívósabb valójában. Ezek csak elméleti kérdések. Genezis szempontjából pedig kérdéses, hogy egy funkcionális biológiai rendszer meddig egyszer

űsíthető. Azaz hogy afunkciós részváltozásokból levezethető-e evolúciósan egy funkcionális egység létrejötte.

Ez azért dilemma, mert a végtelenségig nem lehet egyszerűsíteni egy szervet, vagy önálló funkcióval bíró biológiai egységet anélkül, hogy menet közben a funkció fel ne bomlana. Funkció nélküli változásokat pedig nem lehet minden esetben szexuális előnyösséggel magyarázni, márpedig semmi haszon fejében nincs szelekciós jelentősége. ilyen jelentőség nélkül viszont valószínűségi szempontból kétséges hogy egymásra épülő funkciórendszerré akkumulálódjon nonprofit mutációk halmazaiból. (Vágod?) :) Evolúcióbiológus ilyenen akkor sem agyal, ha egy könyvtárat kiolvas, mert ez egy egészen más szemlélet. Van egy mikrobiológus aki társzerző volt egy könyvben ami a rendeltetésszerű genetikai kapcsolatok kialakulásával magyarázta a biológiai információ keletkezését. Egy tanítványa kijelentette, hogy nincs ilyen eredendő kötődés, hanem kismillió változata van. A tanár elagyalt ezen, kiszámolta hogy mennyi kapcsolódási variáció van, és feladta az elvét. Az elvet tanítják, és tudományos könyv a témában, függetlenül attól, hogy az elvgazda kilépett. Miért? Mert a tudománynak van egy heroikus köre, és ami onnan származik, az ismereteken alapszik, így tudomány. Függetlenül attól, hogy bizonyított-e. Ha valaki ellentmond alacsonyabb képesítéssel, és szakmai múlttal az mit számít? Szóval a tudomány egy ideje 'kicsúszott' a laikus kezéből. A laikus nem tudhatja mi ex-has, és mi bizonyított a tudományban, és a tudománynak is van világnézeti leköteleződése, és egy önvédelmi mechanizmusa amiből kizár minden más publikációt, levezetést. A tudományt nem szabad egységes tömbként kezelni. Az evolúció pedig többek közt üzlet, kenyérkereset is némelyek számára, legyen szó a támogatott kutatásokról, vagy oktatásról. Így a tudósok egy részének egzisztenciális kérdés is, hogy Isten létezik-e?

Még szép hogy ellenzik! :) A liberális, a vágyait legitimálni vágyó ember számára pedig amiatt jön kapóra az elmélet, hogy nemet mondhat a hitre, ha a tudománynak más válasza van. Egy észérvből készült pajzs, ha az ember nem akar lelkiismerettel keresni választ a létére, amire a válasz esetleg alávetettséget, kiszolgáltatottságot, vagy a múlandó életet meghaladó felelősségrendszert róna rá. Ez a vita lélektani középpontja VALÓJÁBAN, nem az hogy mi számít racionálisnak. A racionalitáshoz a nem anyagi tényezők is hozzá tartozhatnak, csak az az anyagot vizsgáló eszközös tudomány/tudósok számára egy kieső terület. Ez inkább lírai, vagy történelmi műfaj. Hogy Isten miért nem materiális úton nyilatkoztatja ki magát azt nem tudom, de azt feltételezem, hogy ha úgy tetszik ez egy lelki szelekció. Azaz "akinek van füle hallja" mondja az írás, de csak az hallja igazából aki akarja. Akiben erre nincs hajlandóság, vagy érzelmi igény, abban a hit, vagy a materiálisan megnyilatkozó Isten, és az útmutatásai csak nettó lázadást szülnének, amit feltehetően a hívőkön vezetnének le, bosszantva az Istent. (Csodák esetén ezt teszik, és diktatúrákban az ateisták máig ezt teszik, de, a más vallásúak is.) Ez meg nem egy jó verzió, inkább hülyézzék le őket fölényesen! :) Az nem fáj. Nem annyira! :) inkább csak az önérzetet sérti.. de az nem baj.