Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Hogyan vagyunk képesek pl....

Hogyan vagyunk képesek pl. szeretetet érezni?

Figyelt kérdés
hogy alakult ki az evolúció során, hogy tudunk szeretetet érezni például mások iránt? vagy hogyan került bele az emberbe az "én tudat" (tudom magamról, hogy én én vagyok, és ezt megértem) ami az állatokban nincs meg?
2014. jan. 3. 13:01
1 2 3 4 5
 11/45 anonim ***** válasza:
Ezek kivételes esetek, a tapasztalat inkább az, hogy az állatok TÖBBSÉGE egyáltalán nem foglalkozik a tükörképével, mert TUDATÁBAN VAN(!!!) annak, hogy az csak „illúzió”.
2014. jan. 3. 22:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/45 selender ***** válasza:
100%

csak egy pár példa az én-tudattal rendelkező állatokra, mert nem csak embereknél van ilyen(fél éve előadást is tartottam a témában)


csimpánz, bonobó, delfin, szarka, gorilla, afrikai szürkepapagáj, elefánt, orángután, orca, és a varjak, polipfélék is gyanúsak.

én magam ennyiről tudok így hirtelen, fél éve mikor bújtam a szakirodalmat akkor róluk írták, hogy igazolt az én-tudat náluk. azóta nem tudom lettek-e új eredmények a témában.

2014. jan. 4. 00:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/45 anonim ***** válasza:

+ a disznók és a lófélék nagy hányada.

Nagy számban vannak olyan állatok, melyek tavakhoz mennyek inni és látják maguk tükörképét....nah főleg ilyen állatoknál kezdett kialakulni az éntudat.

2014. jan. 4. 00:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/45 selender ***** válasza:

én mikor fél éve írtam az esszém ebben a témában, akkor úgy gondoltam hogy az én-tudat három dolog miatt fontos

1, társas élet

2, kommunikáció

3,eszközkészítés

az utóbbit fejtettem ki bővebben, tehát hogy az eszköz hasznmálatához kell egy jó testtérkép az állatról önmagáról és akkor már nyilván tudja hogy ő maga is létezik

ez msot gagyin hangozhat így rövidne leírva, de ez a lényege

és az irodalom a hipotézisem alátámasztotta

szóval sztem ez a 3 dolog az, ami kiváltja az én-tudat megjelenését egy fajban, fajcsoportban

2014. jan. 4. 00:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/45 selender ***** válasza:

jaj és sörpocak ezzel kicsit vitába szállnék

a lovakról nem láttam oylan eredményt, ami bizonyítja a tudatosságukat (javíts ki ha tévedek)

és ahogy végiggondolom nem tűnik a tükörkép látványa elég erős szelekciós hatásnak arra, hogy kialakuljon a tudatosság.

vagy pontosan hogy gondolod ezt a dolgot?

2014. jan. 4. 01:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/45 anonim ***** válasza:

Nem, mint kiváltó okról beszéltem a vízről, hanem általánosságról, hogy épp ezeknél az ilyen állatoknál láttak jelentősebb eredményeket. (mondjuk én voltam félreérthető sorry)


Elég hülyén hangozhat amúgy, hisz majdnem minden vadon élő állat álló vízből iszik, de valami olyasmiről vacilláltak (mikor ezt olvastam..igaz nem ma volt) hogy a társas vándorlás következtében a társas ivászatkor a tükörképben nagyobb fokban megtudják különböztetni egymást és felismerni magukat.


De, ha ez ennyire kétséges, akkor vegyétek úgy, hogy nem szóltam,,,inkább utána nézek.

2014. jan. 4. 01:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/45 anonim ***** válasza:

Az embernek sem veleszületett tulajdonsága, nagyjából két éves kor körül alakul ki az öntudat. Ekkor van a híres dackorszak, amikor a picik rájönnek, hogy ők önálló lények és ennek megfelelően szeretnek tüntetően nemet mondani, hiszen ezzel fejezik ki azt, hogy ők egyediek és van saját akaratuk, amit nem túl célszerű azonnal letörni, de persze túlzásba sem ajánlatos vinni az egyetértést, mert nagyon fárasztóak tudnak lenni.

A majmok biztosan tudják, hogy a tükörben saját magukat látják, legalább is a csimpánz, láttam erről filmet, de bizonyára más állat is van hasonló, ahogyan már írták.

A szeretet érzése egyedi dolog, de alapjában az egész emberiségre ki lehet terjeszteni, bár őszintén szólva azért a közelebbi kapcsolat esetén ez sokkal könnyebben létrejöhet és talán nem ugyanaz az érzés, de azért jellegileg van benne hasonlóság.

Mindenesetre az éntudat és a szeretet két különböző dolog.

A szeretet végül is egy függés, ami a gondoskodással is összefügg, de nehéz pontosan definiálni.

Akiket szeretünk, azoknak szívesen vagyunk a társaságában, olyan dolgokat is megengedünk nekik, amit másnak nem és értük képesek vagyunk különleges cselekedetekre, olyanokra, amit különben nem tennénk meg. Akár számunkra hátrányos cselekedeteket is megteszünk a szeretteinkért. A szeretetet kísérheti a hála érzése is és egészen bizonyos előttem, hogy a szűkebb közösség közötti kapcsolatból fejlődött ki, amikor a civilizáció előtti időkben az egymásrautaltság folyamán az ellenséges környezettel vívott harcban elismertük a másik tetteit és ez fokozatosan terjedt a nagyobb közösségekre, de a családi kapcsolatokban még mindig erősen jelen van a szocializálódás dacára.

Ami a keresztény szeretetet illeti, én kétségesnek tartom, hogy az ember szeretni tudná azt az embertársát, aki mondjuk őt keresztre feszíti és éppen nagy buzgalommal a szögeket veri a kezébe, de természetesen elvileg minden lehetséges, bár a gyakorlat szempontjából ehhez igazán el kell rugaszkodni a valóságtól. Nagy általánosságban azért én egy kicsit kevésbé szeretem azokat az embereket, akik mondjuk összefirkálják a falat, amire előtte pengettük ki a pénzt, mástól elvonva, hogy normálisan nézzen ki a házunk és még akkor is barbárságnak tartom, ha az a felirat éppenséggel intő jellegű, nevezetesen " A BŰNEID ÖLNEK!" felirat, amit bosszankodva veszek szemügyre, valahányszor arra járok, de hát túl nagy a költség, nem telik rá, hogy állandóan a ház falát vakoltassuk, majd néhány évtized múlva esetleg összejön az a pár tízmillió Forint, ami szükséges lenne rá. Addig csupán arra szorítkozhat az ember, hogy eme derék erkölcscsősznek nagy szeretettel gondolatban ácsoljon egy keresztet és remélem az Ő házát is díszítik hasonló jellegű ákombákomok, mert neki is tanulságos lehet ezeket böngészni.

2014. jan. 4. 01:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/45 anonim ***** válasza:

Ez a kérdés már a pszichológia területét érinti.


Az érzelmek rendkívül összetettek, több tényező együttes kölcsönhatását jelentik:


-Belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói.

-Kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés, amelynek tartalma, hogy egy negatív vagy pozitív esemény megy végbe.

-Érzelmi reakciók.


Különösen az erős érzelmek (pl. öröm, félelem) átélésekor mi magunk is megfigyelhetünk önmagunkon bizonyos testi változásokat, pl. gyors szívritmus, szaporább légzés, izzadás, kézremegés stb.

Az érzelmeket kísérő élettani változások többsége elsősorban a vegetatív idegrendszer,szimpatikus ágának aktivációjából fakad.

A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának működése készíti fel a szervezetet a veszély forrásának elkerülésére,a szervezet tartalékait mozgósítva.

(Éppen ezért a tartósan fennálló szimpatikus túlsúly előbb utóbb a szervezet kimerüléséhez vezethet, amelynek következtében csökken a szervezet betegségekkel szembeni ellenállása.)

Az érzelmeket kísérő izgalmi állapot, az arousal, mely nagyon fontos szerepet játszik az érzelmek intenzitásában.

Ezt olyan betegeken vizsgálták, akik gerincvelői sérülést szenvedtek (ugyanis a szimpatikus idegvégződések a gerincvelő különböző szakaszán erednek).

Ha a gerincvelő kettéválik, akkor azok a szimpatikus érzetek kiesnek melyek a gerincvelői sérülés alatt keletkeznek.

Ennek az a következménye, hogy a gerincvelő minél magasabb szintjén történt a sérülés a személyek, annál kevésbé intenzív érzelemről számoltak be, a kísérleti helyzetben levetített és megtekintett, erős érzelmeket kiváltó filmet.


A fentebbikből arra lehet következtetni, hogy az ember fejlett agya önmagában nem elég a mély érzelmek produkálásához.

Kell hozzá ez a fejlett, bonyolult idegrendszer is.


A kérdésre válaszolva, hogy az szeretet/érzelmeink evolúciósan, hogyan alakultak ki, a következőre jutottam.


Az ösztönök olyanok mint a reflexek, hogy születésünktől fogva bennünk vannak.

A haragot, a düht, az undort stb. születésünktől fogva birtokoljuk, tehát ezek ösztönösek.

A szeretet már nem ilyen azt tanulni kell.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a szeretet nem játszott döntő fontosságú szerepet az érzelmek evolúciójában.


Még az ősember időkben, a fentebbi 3 érzelem (düh,harag,undor) bizony komoly szerepet játszott a túlélésükre vonatkozóan.

Ezekre az érzelmekre/ösztönökre leginkább az ember őseinek volt legnagyobb szüksége, a vetélytárs törzsek miatt.

Ám ezek olyan fejlett idegrendszer kialakulásához vezettek, ami már igaz mellékesen, de képes produkálni a szeretet érzését.

Tehát a szeretet csak egy mellék termék, pusztán csak véletlen jelent meg.

A szeretet nem mindíg javít a túlélési esélyeinken.

Sőt sokszor még ront is azon.

De hát az evolúció ezt nem képes felfogni/megérteni, ha az lenne már javította volna ezt az aprócska hibát.:)


Boncolgathatnám még itt egy darabig, de már nincs időm.

A meglepetés erejéért annyit azonban még elárulok, hogy én is keresztény vagyok.

2014. jan. 4. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/45 anonim ***** válasza:

Javaslom ezt a filmet mindenkinek:

http://www.youtube.com/watch?v=TvuhLAWfkE0

2014. jan. 4. 18:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/45 anonim ***** válasza:

„a lovakról nem láttam olyan eredményt, ami bizonyítja a tudatosságukat...”


Akkor nyisd ki jobban a szemeidet, mert az interneten nagyon sok olyan „eredmény” látható, ami bizonyítja a tudatosságukat... Ha nem lennének tudatos élőlények, akkor aligha lehetne őket betanítani bármiféle GONDOLKODÁST IGÉNYLŐ(!!!) „cirkuszi mutatványra”...


http://www.youtube.com/watch?v=jXMMoedGiyM


http://www.youtube.com/watch?v=oqa46TYrH8Y


http://www.youtube.com/watch?v=B2wqSATAJvs

2014. jan. 6. 00:33
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!