Milyen lenne a világ vallások nélkül?

"Hogy lehet már egyszerű félelmeknek is engedelmeskedni, és inkább nem keresgélni azt, akinek jó ötlet engedelmeskedni?"

Te ilyenkor mire gondolsz? Milyen félelmekről beszélsz?

El sem tudod képzelni, hogy valaki erkölcsi vagy racionális belátásból áll a törvényes oldalon? Mert nekem isten lényegében nem más mint a törvény megszemélyesülése.

A törvények pedig adottak. Örülhetnél neki hogy valaki néhányezer éve megismertette az emberiséggel ezen törvényeket. Mint ahogy te is megtanítod a gyermekednek, miként közlekedjen az utcán, hogy ne üsse el az autó. Esetleg, ha sokadszor vagy szándékosan nem akarja betartani, még egy maflást is beígérsz neki. Nem azért mert szadista gonosz állat vagy, hanem mert óvni akarod.

No ez isten az emberiségnek.

Hogy némely gyerek csak a pofont jegyzi meg? Az az ő baja hogy csak ennyit fog fel az egészből. Aztán ha elüti az autó panaszkodik, mint itt sokan, hogy isten mér engedi,...... rákos gyerekek halnak... Arra nem gondolsz, hogy a sok rákos betegség netán az emberi tevékenység következménye? Hogy ezt a természetet, társadalmat kizsaroló, tönkretevő rendszert te is támogatod az egyetértő hallgatásoddal, a munkáddal a szavazatoddal, vagy ennél még sokkal direktebb módon.

"Előrébb tartanánk ostoba dolog a vallás.

Vannak akik "ó hatalmas istennek"köszönik meg ha már kisüt a nap NEVETSÉG TÁRGYA"

Mért lennénk előrébb?

Írjál már egy példát, hogy milyen hátrány ér ha megköszönsz valakinek valamit, amit esetleg nem ő tett.

10:07

Mire gondolok? Lehet tagadni és észre nem venni, hogy legtöbbünk legtöbb reakciója nem szándékos, és félelem az alapja. Nem akartam a fájdalomig mint közös eredetig visszamenni, mert amint látod, így is okoz nehézségeket a belátása. Nekem nem tisztem beláttatni, de sosem rossz felhívni rá a figyelmet, hogy belül kezdődik a gondjaink túlnyomó többsége. Fura, kettős helyzet ez. Egyrészt nehéz bűnösnek nyilvánítani valakit, aki nincs tisztában a saját gondjaival, és "átszabott", mesterséges gondok projekciójával tartja életben jól bevált sértettségét (ami természetesen ismét fájdalomalapú). Másrészt elengedhetetlen volna, és egyre sürgetőbbé válik, hogy lehetőleg minél többen felismerjék: leírhatatlan öröm van abban, hogy létezünk. Pejoratív formában ismerjük: "örül, hogy lyuk van a seggén és szelel", de ezen túl kéne jutni kicsit. Leállítod a beléd épített dumagépet, és rájössz, hogy semmi gond nincs éppen. A múltból eredő gondot csinálhatunk, vagy a várható jövővel kapcsolatos feszültségeinket is behozhatjuk a pillanatba, de ha nem teszed ezt, akkor ráébredsz, hogy az alap mindig tiszta, a kiindulópont mindig az élet határtalan öröme. Akkor is, ha kényszeresen nem vagy hajlandó tudomást venni róla. A többit nem tudom elmondani :)

Nagyjából (legalább is remélem) felfogtam amit mondani akarsz. Ha jól sejtem ott van köztünk az ellentét, hogy te isten törvényeit önkényesnek életidegennek tartod, amely gátja a mentális egészségünknek. Magyarán ezek a törvények gátolják mindegyikünk legfontosabb célját a boldogság elérését.

Én viszont nem így gondolom. Egyrészt nekem isten nem a katolikusok, zsidók, jehovások stb. által lefestett ilyen vagy olyan lény, akit lépten-nyomon imádnom, dicsőítenem vagy félnem kell. Nekem isten annyi amannyi a törvényeinek az igazsága.

Nem nehéz belátni, hogy a világ törvények szerit működik. Törvények szerint működik az ember, a társadalom is. Az pedig nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy hol van a szabadságunk, lehetőségeink határa.

Jó, ha nem akkor jövünk rá, hogy nem tudunk repülni mint a madarak, amikor már kiugrottunk a 20. emeletről. Nem is ugrálunk, mert tudjuk a szabályt. Viszont nem minden ilyen egyértelmű mindenkinek. A betörő pl. egész más szabályokat fogad el mint én. Ő nem tartja be isten törvényeit. Ilyenkor sérül az egyén, sérül a társadalom. Sokszor és sokunknak nehezére esik betartanunk a szabályokat, de legalább törekedjünk rá. Nagyon törékeny az a boldogság amely figyelmen kívül hagyja a törvényeket. Azért mindíg meg kell fizetnünk kamatostul.

Egy egészséges ember attól még lehet boldog, hogy tudatában van annak, hogy nem tud repülni. Sőt sokkal tovább lehet boldog.

Isten erre figyelmeztet minket, a többi rajtunk áll (ez a szabad akarat), betartjuk, vagy ha nem, viseljük a következményeit, mint aki későn döbben rá, hogy nem madár.

"Természetesen sokkal jobb. A vallás azon gyenge jellemű embereknek való, akik nem elég intelligensek saját értékrend kialakításához."

Saját értékrendje van minden állatnak. Ez nem intelligencia és jellem kérdése, hanem az ego sajátja.

A vallás minden embernek való, a célja pedig az, hogy úgy alakuljon az értékrendünk, hogy az harmonizáljon a világgal.

A vallás olyan, mint matematikában az alapműveletek. Ugye azok nem nevezhetők butának akik ezt az iskolában tanulják meg 7 éves korukban, és nem az ujjukból szopják?

A jellem(telenség) nem is tudom, hogy kerül ide.

Ebből a 2 tulajdonságból te szorulnál korrepetálásra, mert vagy nem tudod, hogy a kijelentéseddel hány embert sértettél meg, vagy ha igen, akkor elég jellemtelen vagy.

Úgy mondják egyszerűbben: bunkó.

,,A vallást, mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntetni annyi, mint a nép valóságos boldogságát követelni.'' -Karl Marx

,,A vallás a nép ópiuma.'' -szintén Marx