Vallás vs tudomány? Többi lent

"Ez sajnos nem igaz. Alapvetően a vallás *minden* kérdéssel foglalkozik."

Ez nagyban függ attól, hogyan definiálod a "vallás" fogalmát. A vallásfogalom gyengén definiált, nincs egységes álláspont arra nézve hogyan is kellene értelmezni. Az én felfogásom szerint a tudomány által bizonyított vagy kutatott dolgokat nem érdemes hitkérdésként felfogni. Amit a tudomány bizonyított vagy éppen kutat, az tudományosan vizsgálható. Képesek vagyunk róla tapasztalatot és tudást szerezni, vagy legalábbis nem zárható ki ennek lehetősége. Aki igazán kíváncsi az adott dologra, annak (elméletileg) lehetősége van tudományosan megalapozott módon vizsgálódni.

Gyakorlatilag már nem biztos hogy van lehetősége. Pl. véges befektethető idő, elégtelen anyagi támogatás, véges agyi kapacitás stb. Ezek miatt a korlátok miatt a valóságban az embernek tényleg szüksége van arra hogy hitrendszert állítson föl. Mert egy ember nem képes mindennek a tudására. Az ember személyes tudása, és az emberiség kollektív tudása (illetve nemtudása) közötti űrt rendszeresen hittel és érzésekkel váltjuk ki. Ez természetes és szükségszerű dolog. De ez még csak hit, és nem vallás! Ez egy átmenet a vallás és a tudomány között. Egy szürke terület. Ebből később lehet tudás (pl. ha vesszük a fáradságot és utánajárunk), lehet belőle vallás (pl. mert kiderül hogy soha nem lesz ellenőrizhető, de ennek ellenére továbbra is hiszünk benne). Egy hitrendszer akkor válik vallássá, amikor olyan dolgokról alkot kategorikus véleményt amiről nincs lehetőség tényszerű tudást szerezni. Érdemes megfigyelni hogy ebben a definícióban szerepel a hitrendszert kialakító entitás nézőpontja, és az ő lehetőségeihez van igazítva a vallás értelmezése. Tehát pl. egy mentálisan nagyon alacsony képességekkel bíró személy számára létezhet olyan számára felfoghatatlan dolog, amiben hisz, és amiből személyes vallást alakíthat ki. Ugyan ez a dolog mások számára lehet tény. Az is lehet hogy senki élő ember nem tudja ellenőrizni, de rendkívül sok ember hisz benne - ilyenkor az entitás nem egy személy hanem egy népes csoport, és akkor ez nem személyes vallás hanem világvallás. Az én fogalmaim szerint egy vallásban mindig vannak olyan hittételek, amik tudományosan/kísérletileg nem ellenőrizhetők.

A tudományosan ellenőrizhető tényeket érzelmekkel, hittel, fantáziával helyettesítő gondolkodás kétség kívül szükséges, a véges kapacitásunk miatt. De aki nem a véges kapacitás okán, sőt az ellenőrizhető tények ellenében vélekedik, az egyszerre ássa alá a tudomány és a vallás céljait. Lévén a tudomány célja a világ objektív megismerése, amit nyilvánvalóan ellehetetlenít az ellenőrizhető tényekkel ellentétes vélemény megtartása. A vallás egyik fő célja pedig az ember eligazítása a nem teljesen megismerhető világban. De ha olyanban hiszünk ami már a megismerhető részének is ellentmond, akkor hogyan várhatnánk el hogy segítsen bennünket? Egy ilyen hit nemhogy nem lehet egy vallás alapja, hanem vallás és tudásellenes. Egy ilyen hit szerencsés esetben akkor tölti be célját amikor rájövünk (akár csalódás útján) a tarthatatlanságára, és végül mégis tanulunk belőle valamit.

Akkor mégis ki cserélné le az ellenőrizhető tényeket és hipotéziseket velük ellentétes hittel? Sokszor érzelmi alapon teszünk ilyet. Mert ettől biztonságban érezzük magunkat, mert ezzel hárítjuk el a felelősség érzését, vagy egyszerű lustaságból (és még számtalan más oka lehet). Ezt mindenki csinálja, de nem mindenki egyforma mértékben. Még nagyobb a gond, ha valaki ezt erénynek látja, és fennhangon hirdeti a vallás- tudás- és tudományellenes képtelenségeket, miközben úgy állítja be mintha ez egy vallás része lenne.

Más emberek értelmezhetik máshogy a vallást, és egy ilyen más értelmezésben talán a vallás ellentétben állhat a tudománnyal. Aki ilyen módon szemléli a vallást és a tudományt, az jutalmul újabb ellentmondásokat kap.

Kedves 21-es!

Teljesen egyet értek veled. Mindössze 1 problémám van: mind a tudomány, mind a vallás eszközei korlátozottak, mert axiómákat és logikai szabályokat kell felállítaniuk. Ha pedig ezek helytelenek, akkor a levezetés is az. Éppen ezért, mikor azt hisszük, hogy ellentmondás támadt, akkor lehet, hogy valójában az axiómarendszerünk téves, és valamelyik axiómát, vagy mindkettőt le kell cserélni. Ez a helyzet a kvantumfizika és a kozmológia axiómarendszereivel is.

Ha a vallás és a tudomány között látunk ellentétet, akkor pedig egysek lekicsinylik a vallást. Közben lehet, hogy az ő axiómarendszerükben van hiba, és nem a valláséban.

Mondom ezt úgy, hogy jártas vagyok a fizikában és a matekban is.

22-es!

Nem lehet az (kreacionista) elméleted bizonyítani, így marad az egész csak egy spekuláció, mely a tudomány ellen próbál meg nevetséges érveket felhozni. Sorry...

Kedves 22-es! Igen, a tudomány sem tévedhetetlen. Sőt! A tudomány azáltal fejlődik, hogy elméleteket állít föl, majd kísérletileg próbálja őket igazolni, és végül ezek az elméletek vagy megdőlnek vagy igazolásra találnak. A nagy különbség az, hogy a tudomány eredményei megismételhető, ellenőrizhető kísérleteken alapulnak. Ezek az eredmények természetesen nem megkérdőjelezhetetlenek, és nem valószínű hogy a tudomány segítségével valaha is teljesen meg fogjuk ismerni a világot. Vegyünk egy példát: a newtoni-i fizika. Amikor Newton kitalálta és formulákba öntötte, akkor nagyon újszerű és nagyon hasznos volt. Később kísérletileg számtalanszor igazolták. Megint később kiderült hogy a newtoni fizika nem írja le teljesen pontosan a testek közötti mechanikai kölcsönhatásokat. A relativitáselmélet megdöntötte a newtoni elméleteket. Éppen a régi elméletek megkérdőjelezése, és azok megdöntése volt az ami lehetővé tette hogy a tudomány fejlődjön. De ettől newton fizikája "hamis" lett? Aligha! Jelenleg is tanítják az iskolákban, és nagyon sok ember és gép használja nap mint nap sokféle esemény előrejelzésére, vagy épp újabb gépek megalkotásához. Vagy talán az elmélet megdőlése kevésbé értékessé tette a fizikát? Éppen ellenkezőleg: gazdagodott vele!

Az elmélet megdőlése mindössze annyit jelent, hogy felismerjük az elmélet korlátait, és elfogadjuk hogy az adott elmélet csak a saját korlátozott területén belül érvényes. Az elméletek megkérdőjelezése és megdöntése nem a tudomány használhatatlanságát jelenti, hanem éppen ellenkezőleg: azt jelzi hogy egy élő, fejlődésben levő dolog. És minden alkalommal amikor egy elmélet megdől vagy igazolásra talál, a tudomány gazdagodik(!) a felismeréssel. A tudomány esetén a kísérletileg igazolható tények adják azt a szilárt alapot ami garantálja, hogy soha ne fejlődhessen visszafelé.

A vallásról ugyan ez már nem mondható el. Ezzel véletlenül sem azt akartam mondani hogy "a vallás rosszabb" vagy hogy "a tudomány jobb". Nem zárják ki egymást, sőt: mindkettőre szükségünk van. Kiegészítik egymást.

Amiről te beszéltél, az a közismert logikai indirekció: ha kiindulsz valamilyen igaznak feltételezett axiómákból, és logikával ellentmondásra jutsz, akkor ez azt jelenti hogy az eredeti feltételeid nem voltak igazak. Ez a fajta következtetés-elgondolási módszer használható jól definiált axiómarendszerek ellenőrzésére. De ez egy viszonylag egyszerű kétértékű gondolkodás. Mindent igaznak vagy hamisnak állít be, nem kezeli a bizonytalanságokat. A kétértékű logikával nem lehet tudást gyűjteni. Az csak kísérletezéssel, tapasztalással lehetséges. A kétértékű gondolkodás számára az ellentmondás megjelenése nem jelenthet semmi mást, mint hogy az egész elméletet el kell vetni. Mert vagy igaz, vagy hamis. De a valós világ nem kétértékű. Az eméletek soha nem teljesek, de ez nem jelenti egyúttal azt, hogy nem érdemes fejleszteni őket.

Egy vélt ellentmondás megtalálása arra való, hogy ösztönözzön téged a valóság alaposabb megismerésére. De nem használható föl érvként se a tudomány ellen, se amellett.

"A vallásról ugyan ez már nem mondható el. Ezzel véletlenül sem azt akartam mondani hogy "a vallás rosszabb" vagy hogy "a tudomány jobb". Nem zárják ki egymást, sőt: mindkettőre szükségünk van. Kiegészítik egymást."

...így van...aki külön kezeli , talán sohasem ismeri meg az ÉLŐ KRISZTUST, ám nélküle (a tudomány nélkül, vagy inkább a tudomány eszköze nélkül -ami pedig nem más, mint a SZEMLÉLŐDÉS- a vallás csupán fanatizmus, vakhit!!!!

...AKINEK VAN FÜLE HALLJA...:)