Daniel 11 beteljsult reszletes profeciaja nem bizonyitek Isten letezesere?

11,2-4. A Kr.e. II. sz.-ban élt zsidók mindössze négy perzsa királyt ismertek (ld. a 7,6 magyarázatát). Ezeknek a gazdag perzsa királyoknak az országát (azt, hogy közülük a negyedik volt a leggazdagabb, csupán a szerző képzelte) egy „hatalmas király” hódítja meg: Nagy Sándor, akinek birodalmát azonban halála után négy hadvezére osztja fel egymás között (ld. a 8,8 magyarázatát).

5. dél királya: I. Ptolemaiosz Szótér (323–285), Egyiptom első uralkodója Nagy Sándor birodalmának felosztása után. az egykori vezérek közül egy: I. Szeleukosz Nikátor (312–280), aki kezdetben I. Ptolemaiosz jelentéktelen vazallusa volt, később azonban egy egész királyság győztes uralkodója lett, és az Orontész-menti Antióchiát tette meg fővárosának. 6. Kb. 250-ben II. Ptolemaiosz Philadelphosz (285–246) férjhez adta lányát, Berenikét II. Antióchosz Theoszhoz (261–246), de II. Antióchosz elvált felesége, Laodiké nem csak korábbi férjét, hanem Berenikét, és annak kiskorú fiát is meggyilkoltatta, egyiptomi udvartartásukkal együtt. 7-8. A vérengzést Bereniké bátyja, III. Ptolemaiosz Euergetész (246–221) bosszulta meg: hadseregével elözönlötte Szíriát, megölette Laodikét, majd csatában legyőzte Laodiké fiát, II Szeleukosz Kallinikoszt (246–226), és felperzselt országot hagyva maga után hatalmas hadizsákmánnyal tért vissza Egyiptomba. 9. 242 és 240 között II. Szeleukosz ellentámadásra indult Egyiptom ellen, de hadjárata csúfos kudarcba fulladt.

10. fiai: III. Szeleukosz Szótér (226–223) és III. „Nagy” Antióchosz (223–187). A mindent elözönlő hadak képe az Iz 8,8-ból való. 11-12. Dél királya itt IV. Ptolemaiosz Philopátor (221–203), aki II. Antióchoszt győzte le a Raphia melleti csatában (Gázától D-re) 217-ben. 13-16. Ezek III. Antióchosz győzelmei V. Ptolemaiosz Epifánész (203-181) felett Palesztinában (202–198); a 15. vers tanúsága szerint Szidont is sikerrel ostromolta. 17. Kleopátra, III. Antióchosz lánya 193-ban házasodott össze V. Ptolemaiosszal, Raphiánál. 18. III. Antióchosz hadaival benyomult Kis-Ázsia (Asia Minor) Ny-i részére is, a „szigetekre”, mígnem a magnésziai csatában „egy hadvezér”, L. Cornelius Scipio római konzul meghátrálásra kényszerítette. 19-20. III. Antióchoszt 187-ben az elümaiszi szentély kifosztása közben ölték meg. A trónon idősebbik fia, IV. Szeleukosz Philopátor követte (187-175), aki kincstárnokát (a „sarcolót”) küldte a jeruzsálemi templom kincseinek megkaparintására. IV. Antióchosz később a Héliodorosz által felbujtott merénylők áldozata lett.

21-24. megvetésre méltó ember: A trónbitorló IV. Antióchosz Epifánész (175–164), aki IV. Szeleukosz Philopátor fiát, Demetrioszt fosztotta meg az uralomtól. a szövetség fejedelme: A zsidó főpap, III. Oniás, akit Antióchosz udvarában gyilkoltak meg, 170-ben (vö. 2Makk 4,33-35). 25-27. IV. Antióchosz Epifánész első hadjárata Egyiptom ellen. 169-ban legyőzte a barátai által is elárult VI. Ptolemaiosz Philométort, aki színlelésből a szíriai király vazallusa lett. 28-30a. IV. Antióchosz Epifánész második egyiptomi hadjáratán VII. Ptolemaiosz Euergetész felett aratott győzelmet (168), de G. Popilius Laenas római legatus fenyegetésére ki kellett vonnia hadait Egyiptomból. A héb. kittîm szó eredetileg Kréta lakóit jelölte, később a K-i Mediterráneum más népeire is használták; itt a rómaiakat jelenti. 30b-31. Egyiptomból visszatérve IV. Antióchosz Epifánész kifosztotta a templomot, és megindította a nyílt zsidóüldözést. a vészt hozó undokság: Ld. a 8,13-14 magyarázatát. 37. sem az asszonyok kedvencével: Tammuz–Adonisz istenséggel (vö. Ez 8,14). 38. a várak istenei: feltehetően a capitoliumi Jupiterről van szó, akit az olümposzi főistennel, Zeusszal azonosítottak.

[link]

Itt van a teljes ertelmezes.