Azok az ateisták, akik nem hisznek semmiben tulajdonképpen miért élnek? Milyen racionális érv szól az élet mellett ez esetben?
Mert ők ugye állandóan azt mondják, az élet tele van szenvedéssel, többek között ezért nincs Isten se. De ha az élet szenvedés, a halál meg szenvedés nélküli semmi, az életnek meg amúgy sincs semmi értelme, véletlenek eredménye, nincs semmi jelentősége az egyes emberek létének, akkor ha ezt valaki felismeri, miért nem vet véget az életének?
Erre sokan mondják milyen szép és hősies ennek ellenére élni, persze szép, csak teljesen irracionális. És ha a vallást utálják az irracionalitása miatt, akkor ugye ez nem jó érv.
Meg azt is mondhatnánk, hogy nem maguk miatt, hanem másokért élnek. Ez is teljesen irracionális, hiszen ha úgyis csak jelentéktelen porszemek vagyunk a világegyetemben, nincs sok értelme más porszemekért létezni.
Adódik a kérdés, hogy akkor meg minek?
1. Általában a mentálisan egészséges emberekben megvan az életben maradási ösztön. Ez már alapból gátat kell(ene) szabjon az ilyeneknek.
2. Ateistaként én azért élek hogy élvezzem az életet.
Kalapácsos, kétszázadszor is leírom a kérdés nem általában véve az ateistákhoz szól, hanem azokhoz az atesitákhoz, akik azt állítják nem hisznek semmi egzakt módon nem bizonyíthatóban. Hiába magyaráztok állandóan az ateizmusról. Ha tudnátok olvasni, az sokat segítene a kommunikációban, de tényleg.
"A boldogság egy létező tudati állapot"
Egy nagy büdös francot. Boldogság egy definiálhatatlan köznapi fogalom, nem egy egzakt létező. Maximum a boldogsághormon létezik, de senki nem úgy éli az életét, hogy az endorfin szintjét méregeti, az endorfin termelődés fokozásához bőven elég lenne drogozni, vagy csokit zabálni álló nap, de viszonylag kevés ember él így.
A boldogságot megtenni az élet alapjának pont olyan, mint egy istent megtenni, mindkettő egy meghatározhatatlan valami.
"Aztán mi lenne az én hitem?"
Nem ismerlek tzolko, honnan tudjam. Valami biztos van, mert nem tudtad megmondani, hogy mi az életben maradás melletti racionális érv, és mégis életben vagy. Ha meg nem racionális okok miatt vagy életben, akkor azt teszed, mint a vallásosak.
Az életben maradási ösztön az nem jó, ezt sokan írják, de az ösztönök nem racionálisak, nem tehetjük meg az élet racionális alapjának. És ha felismertél egy ösztönt magadban, józan ésszel felülbírálhatod azt, a szexuális ösztönt is le lehet győzni ésszel, ahogy az életben maradási ösztönt is.
A boldogság, az élvezet, ezek csak meghatározhatatlan érzetek, nem egzakt, tudományos fogalmak. Szintén alkalmatlanok arra, hogy az életben maradás racionális alapjai legyenek.
"Nem lehet, hogy inkább úgy szeretted volna kérdezni a kérdést, hogy azokat az embereket mi tartja életben, akik szerint semmi értelme nincs az életnek?"
Ha nagyon precízen akartam volna kérdezni, akkor úgy szólna a kérdés, hogy "azok az ateisták, akik, azt állítják, hogy az emberi értelem mindennek felett áll, és az életet a józan ész szabályai szerint kell élni, azok miért vakok a saját életüket elborító irracionalitással szemben, vagy ha látják a saját életükben jelen lévő irracionalitást, honnan veszik a bátorságot másokon számonkérni azt"?
De szerintem így is érthető, hogy nem azokra gondoltam, akik nem hisznek istenben, hanem azokra akik azt állítják nem hisznek semmi bizonyíthatatlan dologban, miközben pedig hisznek.
Már miért ne lenne bizonyítható a boldogság? Az ember érzi, ha boldog, vagy nem? Pontosan meg tudod mondani, mikor vagy boldog és mikor nem. Szerintem ez már elég egzakt. Attól, hogy valamit még nem határozunk meg pontos mértékegységekkel (bár lehetséges lenne az endorfinon keresztül), még lehet pontosan kifejezhető.
De úgy látom, teljesen fölöslegesen beszélünk neked. Eldöntötted, hogy igazad van és kész.
Minek él az ilyen ember?
Csak!
Ne filozofálj, ezt megtette már Kant, meg Hegel és a többiek, ennél magasabb szinten, de nem jutottak semmire.
Amint már leírtam, a Te eseted a speciális, a fanatikus vakhit a semmiben. Mi vagyunk a normálisak, mi, akik nem képzelünk ott is dolgokat, ahol nincsenek.
Egyébként nagy keservesen megértettem, miről is van szó. Más a nézőpontunk, de annyira, hogy el sem tudjuk képzelni a másik szempontját, nézőpontját.
Az összes érvemet úgy írtam, hogy meg kellene értenetek, hiszen teljesen logikusan következnek a dolgok az érveimből, de semmi hatása. Valahogy mindig azt képzeltem, érthető az amit írok, meg kell értenetek hiszen nincs Isten és nyilvánvalóan Te is ezen szempontok alapján közelítesz hozzánk és súlykolod, térjünk meg, hiszen van Isten.
A napokban tanulmányoztam Daniel könyveit és először teljesen megdöbbentett a sok kusza, zavaros, egymástól teljesen független, mindenféle abnormális, vagy logikailag érthetetlen próféciának nevezett fecsegés, ledöbbentett, hogy ilyenekben hisztek, nahát, elképesztő. Aztán kezdett derengeni a lényeg, a rengeteg elpocsékolt óra, a két évezred alatt eltöltött idő, a szerzetesi cellák homályában, amikor az ömlesztett badarságokon értelmes emberek rágódtak és próbálták megtölteni tartalommal a víziókat. Ki is alakult egy jelképrendszer, bár maguk a felekezetek is alapjában vitatják, de azért próbálják megtölteni tartalommal.
Először eltátottam a számat, de rádöbbentem, hogy semmi csodálatos nincs benne, hiszen ez mindennapos eset. Ha egy felfutott képzőművész, mondjuk Picasso rajzol egy kriksz-krakszot, akkor az is milliókért kel el, hiszen a nagy művész kreálmánya és a kritikusok kielemezik, mit is akart kifejezni a művész, amin maga csodálkozik a legjobban, mert Ő csak úgy húzott egy vonalat ide, meg oda és tetszett neki.
Hasonló az eset, akármilyen badarságról legyen is szó, ha már a Biblia tartalmazza, akkor annak igaznak kell lennie, max. az hülye, aki olvassa, de nem érti.
Hát csak agyaljatok a sok torz állaton, mit is jelenthet és mikor következnek be a borzalmak, amik ebből következnek, én kitartok amellett, hogy Daniel sok kendert szívott és a látomásai nem jelentenek semmit, pusztán azt, amit elmond és megjegyzem, maga is kifejti, illetve kimondja, hogy megháborodott, ami felől semmi kétségem a sok delíriumos álomkép láttán, amikből csak úgy csöpög a mákony.
Mindenesetre a kérdésed is ismerős, a hozzáállás, amely már az inkvizíció sajátja is volt, hiszen teljesen azonosulsz azzal a nézettel, hogy ha nem fogadom el a Te hitedet, akkor beteg vagyok, a gondolkodásom torz és még élnem is felesleges.
Ugye, valahogy ezt szeretnéd pedzeni?
Semmiért. Elvileg az életörömökért, meg a szaporodásért. Szóval végigszenvedünk egy életet, aminek valószínűleg fájdalmas halál lesz a vége, de legalább csinálunk egy-két gyereket, hogy ha már mi meghalunk, ők is ugyanúgy szenvedjék ugyanezt végig, aztán veszítsék el. Életet adunk valakinek azért, hogy megtapasztalja, milyen az elvesztése. Tényleg nem sok értelme van.
Ezt elég gáz beismerni, úgyhogy rajtam kívül itt nem is fogja senki. Tényleg irracionális.
Mindezt csak azért írtam, hogy megvilágítsam a Te szempontodat, a Tied, amely szükségesnek tart egy irracionális hitet a felfoghatatlanban.
Megpróbálom megértetni Veled, nekünk nincs erre szükségünk.
Nem kell hinnünk valamiben, csak azért, hogy éljünk.
Teljesen téves a látásmódod, mert a saját szemszögedből próbálod megközelíteni a miénket, de ez így nem fog menni. Én megértettem már régen, mit szeretnél kifejezni, de a gondolatod annyira irracionális és annyira vallásos szemszögből van feltéve, hogy talán nem értette meg idáig senki, rajtam kívül.
Nekünk nincs olyan jellegű hitünk, mint Neked és nincs is szükségünk rá.
Ezt próbáld felfogni, bár belátom, nem lehet könnyű és nem azért, mert butának tartalak, hanem mert a saját szemszögedből nézed a világot.
Mindenesetre, ha már feltetted a kérdést, akkor eleve gondolkodhattál rajta, tehát vagy megérted, vagy nem, rád bízom, mert egyebet úgysem tehetek.
"akkor ha ezt valaki felismeri, miért nem vet véget az életének?"
Ha minden értelmetlen, akkor ez utóbbinak is mi értelme lenne?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!