Azok az ateisták, akik nem hisznek semmiben tulajdonképpen miért élnek? Milyen racionális érv szól az élet mellett ez esetben?
Mert ők ugye állandóan azt mondják, az élet tele van szenvedéssel, többek között ezért nincs Isten se. De ha az élet szenvedés, a halál meg szenvedés nélküli semmi, az életnek meg amúgy sincs semmi értelme, véletlenek eredménye, nincs semmi jelentősége az egyes emberek létének, akkor ha ezt valaki felismeri, miért nem vet véget az életének?
Erre sokan mondják milyen szép és hősies ennek ellenére élni, persze szép, csak teljesen irracionális. És ha a vallást utálják az irracionalitása miatt, akkor ugye ez nem jó érv.
Meg azt is mondhatnánk, hogy nem maguk miatt, hanem másokért élnek. Ez is teljesen irracionális, hiszen ha úgyis csak jelentéktelen porszemek vagyunk a világegyetemben, nincs sok értelme más porszemekért létezni.
Adódik a kérdés, hogy akkor meg minek?
válasza:B@sszus! Eddig erre nem is gondoltam. Máté=Máté!
ez megér egy pacsit(zöldet)
válasza:Kedves Kerdezo,
Hadd tegyek fel en is egy kerdest: ha a vallasos emberek szerint a foldi elet csak egy rovid allomas valamilyen tulvilagi oroklet elott, akkor milyen racionalis erv szol amellett, hogy a vallasosok iskolaba jarjanak, irni-olvasni tanuljanak, egyetemre menjenek, dolgozzanak, sportoljanak, szorakozzanak stb? Miert nem vonulnak el kolostorokba vagy barlangokba, ahol egesz eletukben csak imadkoznak?
A valasz: azert, mert az elet szep. Elni jo. Akkor is, ha ateista vagy, akkor is, ha vallasos. Akkor is ha jol megy a sorod, akkor is, ha szenvedsz.
Az elet erteket, szepseget eppen az adja meg, hogy nincs utana semmi. Ez az egyetlen lehetoseged hogy jol erezd magad, hogy megvalositsd az almaidat... hasznald ki! :)
A válaszokból kiderül, hogy minden ember hívő még az ateisták is, és a racionalitás csak hivatkozási alap nektek, hogy másokat utálhassatok, közben meg nem az emberi értelemre építitek az életeteket, hanem csak ugyanúgy hitekre.
A válaszok mind érzelmi alapúak voltak, egy se volt racionális. Egymást fölpontozzátok, szóval a nyájszellem is megvan.
Akkor tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy hazugságokra alapozzátok az életeteket.
22-es, a vallásos emberek nyíltan vállalják, hogy nem racionálisak, nem racionális alapon csinálják ezt, vagy azt.
De azok akik az emberi ész nevében kritizálják a vallást, ne legyen már pofájuk élni irracionális érvek, hitek meg miegymás alapján.
válasza:Másik kérdésnél már leírtam miért lehetetlen, hogy létezzen a keresztény isten. Most beidézem:
"A világról nem tudunk annyit, hogy kielégítően megmagyarázzuk a létrejöttét akár istennel, akár nélküle, ezért inkább a feltételezett isten motivációiból és képességeiből indulok ki.
Ugye a teremtés motivációjára kétféle magyarázatot szoktak adni:
1. Szeretetből, hogy isten megoszthassa a létezés örömét.
2. Isten túl bonyolult ahhoz, hogy megérthessük a motivációit.
A második nem válasz, egyszerű kitérés a válaszadás előtt. Minek foglalkozni vele? Úgysem érthetjük. Az első már más, viszont már első ránézésre nagyon bugyuta. Tehát adott egy isten, aki mindentudó és mindenható, nincs szüksége a világ megteremtésére, mégis megteremti, "just for fun". Mi van?! Az egész koncepció már itt elhasal. Ha annyira tökéletes, nincs rá szüksége, hogy megossza a létezés örömét, nem is érezheti a hiányát ennek, így nem is teheti boldoggá.
Na jó, rendben, megteremtette. Meg akarta osztani a létezés örömét, ezért teremtett egy világot, amiben öröm élni. De... várjunk csak... Ez nyilvánvalóan nem jött össze. Itt jön az első kiegészítés, hogy szabad akaratot adott a teremtményeinek, mert nem robotokat akart teremteni. Nos, még így is hatalmában állt volna egy olyan világ megteremtése, ami kielégíti az elején támasztott követelményeit, alvégre mindent tud, így tudja milyen jövője lesz a teremtett világnak. Ennek ellenére mégis olyan világot teremtett, amiben szar élni, azzal az ígérettel, hogy egyszer majd az arra érdemesek csoportjának jó lesz, a többiek meg elpusztulnak és még a létezésük nyomát is eltörlik. Mi van?! Ha még az alapkoncepció hibáján szemet is hunyunk, itt megint elhasal a történet.
Tehát nyilvánvaló, hogy az első lehetőség sem motiválhatta a teremtést. Mi marad?
Az, hogy a teremtő mégis hiányt szenvedett valamiben, amit a világ teremtésével szeretett volna kielégíteni. Az előző két motivációs hipotézisből kiindulva.
1. Megakarta teremteni a világot, hogy megossza a létezés örömét, de felsült.
2. Általunk meg nem érthető okokból megteremtette a világot és kielégítette a vágyát, amely ezt motiválta.
Akár egyik, akár másik, nem lehet mindentudó és mindenható tökéletesség, mert hiányt szenvedett valamiben, amit még csak nem is volt képes kielégíteni, vagy esetleg igen, de az elején akkor is fennállt a hiány."
Nesze.
válasza:sörpocak, a tiédre speciel részletesen válaszoltam. Érzelmekre, ösztönökre, szokásokra alapozni az életet, azt jelenti, hogy vallásos vagy.
Nem kritizálhatsz másokat racionális alapokon, ha magad se arra építed az életedet. Kivéve, ha jellemtelen alak vagy, mert akkor végül is mindent szabad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!