Csak én látom álszentnek az egyházakat?

Tény és való, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mi a program és ki hogyan adja elő:)

Tudom a tartalom számít a legjobban (legalábbis annak kellene), de sok helyen a lényeg tényleg kezd teljesen elveszni vagy elferdülni. Ezzel együtt a hangulat pedig meghalni. Az emberek szíve pedig meghidegül...

A népek maximum a szájukkal dicsérik Istent, vagy saját isteneket kreálnak maguknak (van hogy élettelen dolgokból).

Pedig Jézus tanítása a szeretetről és az igazságról szól.

Nem a szertartásokról, templomon való részvételről, parancsokról, szolgaságról, képmutató villogásról, erőszakról stb...

Természetesen mindenki azt csinál amit akar, amíg másokra nézve nem káros.

Ha valaki szereti a misét, ami tömve van szertartásokkal + szereti imákban dícsérni Istent, szíve joga. Nyugodtan megteheti.

Ha emberek koncertek keretében gyűlnek össze, mulatni akarnak, miért ne? Joguk van hozzá.

Ha valahol tanulmányozzák az IGÉ-t, semmi rossz nincs abban.

A lényeg, hogy ennek nem kényszernek kell lenni-e!!!

Nem félelemnek, érzelmi zsarolásnak, haszonnak vagy menekülésnek kell motíválni bennünket!!!!

Meg kell érteni azt, hogy az emberekhez való hozzáállásunk számít a legjobban. A szívünk, lelkünk tisztasága és a tetteink, szándékaink.

Bárhogy lehet imádni az Isten, bármilyen jelzők mögé bújhatunk, becsaphatjuk magunkat azzal kapcsolatban, hogy kik vagyunk (pl. jó emberek). Ha belül halottak vagyunk, akkor az egész csak képmutatás. Nem a valóság.

Akkor van értelme Istennel fogalkozni, ha érdekel minket.

Ha viszont a testvéreinkkel nem foglalkozunk, akkor nincs értelme az egésznek.

Aki egy kicsit is komolyan veszi Istent, az nem a saját életét akarja megmeteni, hanem mindenkinek az életét.

Akkor is, ha nem kap érte semmit sem.

És nem arra kell gondolni, hogy szolgáltatsd ki magad a másiknak. De ha adsz, akkor ne úgy tedd, hogy azzal a másikat szolgáddá kényszeríted.

Most már össze-vissza beszélsz. Most akkor jó, vagy rossz? Egyszerre nem megy.

Egyébként azért vagy álszent, mert

- általánosítasz egy milliárdos közösségre

- konkrétumok, konkrét személyek konkrét esetei nélkül

- érthetetlen erkölcsi fölényből.

Nem vagy vallásos, akkor miért oktatsz ki minket?