Ateisták, materialisták! Elmagyaráznátok nekem a ti elméleteteket, hisz a hitünket már annyiszor támadtátok, viszont az evolúciós elméleteteket még senki sem fejtette ki bővebben nekem. Van jelentkező?

Gondolom a Miller-Urey kísérletre gondolsz

Ebben csak aminosavakat sikerült létrehozni

Ez kb olyan,hogy most megvan a homok,de abból nem lesz magától homokvár

A homokvár ebben az esetben egy fehérje

Ezek 20 féle aminosavból képződnek,és akár sok ezer aminosavat is tartalmazhatnak,és mindegyiknek valamilyen funkciója van egy sejten belül

A fehérjék építik fel a sejteket

A bökkenő ott van,hogy ezek nem jönnek létre maguktól,a DNS,vagy RNS által meghatározott információk szerint szintetizálódnak

És a DNS,v. RNS sem jön létre csak úgy a semmiből,és az általuk kódolt információ sem

Szóval fehérje csakis sejttől származhat,sejt pedig egy másik sejtből

Az említett kemotonnak is alapja az információs alegység,ami az egészet irányítja,a működéshez szükséges információt tartalmazza

A gömbökbe rendeződő cuccosok pedig a foszfolipidek,ezek alkotják a sejtek "vázát"

És olyat kijelenteni,hogy ezen belül magától összeáll egy osztódni,anyagcserére képes rendszer hőmozgások,meg elektromosság hatására,nem kevesebb mint olyat állítani,hogy egy szeméttelepen összeáll egy számítógép ha elmegy felette egy repülőgép

Másrészről nemrég felfedeztek egy olyan baktériumot ami a foszfor helyett arzént használ a fehérjéiben

Nemrég még a foszfort elsőszámú biogén elemnek gondolták,ez kb a biologia alapja,és kiderült hogy ez mégse teljesen így van

Ez is mutatja valójában mennyire is keveset tudunk az életről

"Másrészről nemrég felfedeztek egy olyan baktériumot ami a foszfor helyett arzént használ a fehérjéiben

Nemrég még a foszfort elsőszámú biogén elemnek gondolták,ez kb a biologia alapja,és kiderült hogy ez mégse teljesen így van

Ez is mutatja valójában mennyire is keveset tudunk az életről"

Nature.com-rol idezet.

"After 18 months of controversy, the official verdict is in: an arsenic-tolerant bacterium found in California’s Mono Lake cannot live without phosphorus."

"Redfield is now a co-author of one of two papers that confirm that, although the bacteria can tolerate arsenic, they do depend on phosphorus. The papers were published10, 11 by Science on 8 July."

Lenyegeben az van, hogy az arzenalapu elet megsem arzen hanem foszfor alapu...

Masreszt az evolucio az elet fejlodesevel foglalkozik.

Onnan indul az elmelet, hogy mar van elet.

Erről az oldalról, 2008 -ból:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Egyszerűen:

1.) Az élőlények génjeiket továbbadják az utódaiknak.

2.) Ebbe az információtömegbe néha hiba csúszik. Ezt nevezzük mutációnak.

3.) A "hibás" gének közül azok, amelyek valamilyen előnyt jelentenek a hordozójuknak, előnyhöz segítik az életben, így jobb eséllyel él túl, azaz nagyobb eséllyel adja tovább megváltozott génjeit az utódainak. Tulajdonképpen az ügyesebb/erősebb/gyorsabb több kölyköt nevel fel.

4.) Az élőlényeknek általában több utódjuk születik, mint amennyi megéli a szaporodóképes kort, jelentős részük elhullik. Ez a szelekciós nyomás.

5.) Az új, jobban szaporodó változatok elterjednek, előbb-utóbb kiszorítva a többieket.

Szóval ebből a néhány alapelvből rengeteg minden következik:

A természetben zajló folyamatok alapegysége a populáció. Egy populációba tartoznak a ténylegesen szaporodóközösségben lévő egyedek. Teszem azt, ha egy tó mellett varangyosbékák élnek, ők feltételezhetően egy populációba tartoznak, míg a tőlük tízezer kilométerre található másik tó mellett élő varangyosbékák már egy másikba, mivel a két tó körül élő egyedek a természetben nem hoznak létre közös utódokat. Amennyiben nincsenek közös utódok, a genetikai információcsere sem valósul meg. Ha teszem azt egy hegylánc választ el egymástól két békapopulációt, nem fognak keveredni, pedig képesek lennének rá, létrehozhatnának termékeny utódokat, ha valaha találkoznának, de ez a természetben nem történik meg.

A változás véletlenszerű. A mutációk megjósolhatatlanul keletkeznek, így az alap, amelyre a szelekciós nyomás hat sem állandó. Ha az egyik populációban kialakul egy előnyös mutáció, egyáltalán nem biztos, hogy a többibe is átkerül. Így az egymástól elszigetelődött populációk más-más mutációkat halmoznak fel, azaz egymáshoz és a szülői populációhoz képest megváltoznak.

A környezet, így a szelekciós nyomás sem állandó. Ha egy egységes populáció két kisebbre szakad valamiért és a két leánypopuláció különböző körülmények közé kerül, más-más szelekciós nyomás nehezedik majd rájuk, így más-más mutációk szaporodnak majd el, így is egyre jobban eltávolodnak egymástól.

Az egyes mutációk "hasznos" vagy "káros" volta csak a környezet függvényében értelmezhető. Az a mutáció, ami az egyik környezetben káros, a másikban nyugodtan lehet hasznos. Így tulajdonképpen értelmetlen a "hasznos" és a "káros" mutációkról elmélkedni, csak változás létezik, és az egyes újabb változatokat megrostáló szelekciós nyomás.

Összefoglalásként itt egy példa: Létezik egy örökletes betegség, a sarlósejtes vérszegénység. Az oka egyetlen pontmutáció, ennek hatására a vörösvértestek hajlott alakot vesznek fel és könnyebben összetörnek. Maga a betegséget okozó allél recesszív, azaz a heterozigóták nem szenvednek komoly hátrányt, ám a homozigóták régebben korán meghaltak, ma különböző kezelésekkel életben tarthatóak. (A az egésséges, vad típusú allél, a a sarlósejtes vérszegénységet okozó allél. AA - egészséges; Aa - hordozó; aa - beteg; Lásd még: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__77.. ) No most ez a hibás allél északon ritka. Viszont Észak-Afrikában meglepően gyakori. Ez a sokáig rejtélyes jelenség azonnal értelmet nyert, amikor kiderült, hogy a heterozigóták (Aa), azaz a hordozók ellenállóak a maláriával szemben, mivel a vörös vértestjeik könnyen összetörnek, így a malária kórokozója nem tud kifejlődni bennük. Így ugyanaz a mutáció maláriamentes területeken hátrányos, hiszen két heterozigóta szülő gyermekeinek egynegyede meghal vérszegénységben, így ritka. Hiszen az ilyen szülőpárok valamivel kisebb eséllyel szaporodnak. Viszont olyan területeken, ahol a malária gyakori, nagy előnyt jelent ugyanez a mutáció, mivel a heterozigóták védettek a maláriával szemben, így a fenti példa heterozigóta szülőpárja maga is védett a váltóláztól, valamint igaz, hogy a gyermekik negyede meghal vérszegénységben, ám a gyermekeik fele szintén védett a maláriától, így ez az északon hátrányos jelleg az egyenlítő környékén előnyös, így a hordozó egyedek sokkal jobban szaporodnak.

Ugyanarra a mutációr kétféle szelekciós nyomás hat, maláriamentes területeken az eltűnésére, maláriával fertőzött területeken az elszaporodásár hat szelekciós nyomás, így két, egymással nem érintkező populációt ez a két szelekciós nyomás két irányba tol el. Ezért gyakori ez a mutáció a forró égövön és ezért ritka a mérsékelt égövön. Más kérdés, hogy az emberiségen belül talán már nincsenek is elszigetelt populációk, mivel a vegyes házasságok elég gyakoriak, így valószínűleg nem fogunk e miatt két fajra szakadni.

Evolúció kontra intelligens tervezés vitablog:

[link]

Wikipedia: [link]

C. Darwin, A fajok eredete ingyér': [link]

Hraskó Gábor GYIK -ja: [link]

"Kezdjük mondjuk ott hogy kialakultak tengerek, óceánok és kiemelkedtek a szárazföldek is."

Semmi köze az evolúcióhoz.

"Mikor vagy inkább hogy lett élettelenből élő...?"

Semmi köze az evolúcióhoz. Ha az abiogenezisről akarsz beszélgetni, beszélgess arról: [link]

"Csak nem az hogy egyszercsak a nagyon sűrű valami felrobbant, mert úgy volt kedve és azóta tágul."

A biológiai evolúció az élőlénypopulációk örökletes tulajdonságainak időbeli változása. Mi köze ennek a világegyetem tágulásához?

"Ha kicsit jobban ismernéd a fizikát, belátnád, hogy ha felrobbantasz valamit ahhoz bizony oxigén kell, rengeteg oxigén, hogy létre jöhessen a robbanás, nos a világűr hány százaléka is oxigén?"

Ugye hallottál már atombombáról? Olyanról, amit Hirosimára dobtak le. Szerinted annak a robbanásához mennyi oxigén kell? (Lelövöm a poént: Semennyi.) Kérlek kicsit mélyítsd el az ismereteidet, mielőtt nyilatkozol!

"2-es, miféle bizonyítékokról beszélsz? Kifejtenéd bővebben, vagy nem értetted a kérdést?"

Jó hosszú felsorolás a #77 hozzászólásban: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

"Ja és kösz, olvastam eleget és engem nem győztek meg mivel az alap kérdés még mindig nyitott: hogy lett a vízből meg homokból élőlény??"

Nem sokat olvashattál az evolúcióról, ha azt sem tudod, mi az. Vagy az "elég" az valójában az összes kreacionista mű átolvasása volt? Az a probléma, hogy ezek éppen csak az evolúcióról nem írnak, áltlában valami elképzelt marhaságról értekeznek, amire azt mondják, az az evolúció, bár köze sincs ahhoz, amit a biológusok értenek a biológiai evolúción. Akkor neked valójában az abiogenezissel van bajod? Akkor miért nem erről kérdezel?

"Ha nem tudod megmagyarázni, hogy lesz a semmiből valami akkor ne akarj utánna a kitalált dolgokból fellegvárat felhúzni. "

Nyilván te meg tudod mondani, hogyan lett a semmiből Isten...

"hisz aki okos és értelmes nem nézi le a másikat"

Esetleg elolvashatnád a saját válaszodat, amit erre a hozzászólásra adtál: "A tengerek kialakulásának okával nem az evolúció foglalkozik." Mit is írtál erre:

"Tévedsz barátom, hisz ha legalább annyira ismernéd az elméletet mint én hívőként nem beszélnél hülyeségeket. Megmagyarázom: Az elmélet szerint az élet a vízben alakult ki, ott lettek valahogy az első egysejtűek ami körül a vita is folyik. Van egy pont ide vágó közmondás: Ha csendben maradtál volna bölcs maradtál volna. Kicsit gondolkozz el ezen és legközelebb akkor szólj, ha biztos vagy a mondandódban"

Lássuk, alapvető tévedés megvan, hiszen az evolúció, az élőlények öröklött tulajdonságainak változásaival foglalkozik, a tengerek nem élőlények, nem örökítik a tulajdonságaikat, így nem is evolválhatnak, tehát te tudod rosszul, mi az az evolúció, annak ellenére, hogy külön leszögezed, milyen tájékozott vagy benne. Lekezelés megvan, gúnyolódás megvan. Szóval tök jó lenne, ha a saját elveidet legalább te magad alkalmaznád...

"Gondolom a Miller-Urey kísérletre gondolsz

Ebben csak aminosavakat sikerült létrehozni "

Más kísérletekben meg nukleotidokat.

[link]

[link]

"Másrészről nemrég felfedeztek egy olyan baktériumot ami a foszfor helyett arzént használ a fehérjéiben "

Kiderült, hogy ez nem így van. [link]

" Más kísérletekben meg nukleotidokat."

Ez így nem teljesen igaz,csak nukleotidok építőegységeit,mint guanin,citozin stb...nem ugyan az

Ezek is viszonylag egyszerűbb vegyületek

[link]

Elvileg már az iskolában ki kellett volna fejtsék. Az elég alapot ad, hogy tudd, hol kell utána nézned. Vagyis ebből arra a következtetésre jutok, hogy téged egyszerűen NEM érdekelnek a válaszok.

Mellesleg tele van az oldal hosszan elnyúló vitákkal, amiből minden lényeges dolgot megtudhatnál. Pl. ez:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

"Az említett kemotonnak is alapja az információs alegység,ami az egészet irányítja,a működéshez szükséges információt tartalmazza"

Nem tartalmazza. A kemoton nem az információn, hanem a benne lévő vegyületek mennyiségén alapulva működik.