Szerintetek a vallásosak, vagy az ateisták IQ-ja nagyobb?

Én úgy tudom, hogy manapság már nagyobb jelentôséget tulejdonítanak az érzelmi intelligenciának mint a másiknak.

Egy magas beosztásra jelentkezô egyén semmit nem ér vele ha magas az IQ ja, ha mellette alacsony az EQ ja.

Szerintem simán lehet, hogy a vallásosak IQ-ja alacsonyabb. Én úgy értelmezem a jelenséget, hogy a magas intelligencia, főleg a mai világban, ad egyfajta elbizakodottságot, gőgöt. Egy butább, egyszerűbb ember könnyebben elfogadja azt, hogy neki "Ura" van, míg egy intelligensebb (az intelligencia máig nem definiált fogalom, az IQ-tesztekkel kapcsolatban pedig számos kétely merül fel) ember pedig hajlamos azt gondolni, hogy ő a saját intellektusára támaszkodva meg tud válaszolni mindent, és megtagadja, hogy higgyen valamiben, ami számára, az ő abszolút megbízhatónak ítélt vizsgálódási módszereivel megfoghatatlan.

Fontos hangsúlyozni, hogy mindkét eset csak hajlamosító tényező, tudjuk, hogy végtelenül ostoba ateisták, és hívő tudósok is vannak nagy számban.

Szóval azt mondom, hogy nem közvetlenül az intelligencia és a vallásosság között van összefüggés, hanem az intelligenciától csak a hozzáállás függ.

#20

Köszönöm a valaszt. Harom pontban szeretnek reagalni:

1. Senki nem allitotta, hogy az alacsonyabb IQ a vallasossag következmenye. Az ok-okozati összefügges a Wikipedia-cikkben ismertetett tanulmanyok szerint pont forditott. A vallasossag az alacsonyabb IQ eredmenye.

2. Mindazonaltal, ahogy te magad is beismered, az IQ azon kepesseg merceje, amely a racionalis, materialis vilagban valo boldogulast szolgalja. Elismered, hogy az IQ (intelligencia hanyados) nem terjed ki a spiritualitasra valo affinitastra. Innentöl kezdve nem ertem miert veded azt az allaspontot, mely szerint a vallasosaknak nem (feltetlenül) alacsonyabb az IQ-juk.

3. A haromszog belsö szögeinek az összege, ahogy te is irod, rossz pelda, ilyen kerdesek nem IQ-, hanem matematika-teszteken szoktak lenni. Sokkal jobb pelda lenne az evolucio, amelyet az azt alatamaszto tenyek hada ellenere sok vallasos ember meg csak meg sem fontol.

Ugyanakkor jol mutatja a vallasos emberek sokfeleseget, hogy sokuk erti az evolucio lenyeget es tenyet, es szerintem sokkal nagyobb az atlagintelligenciajuk szorasa (atlagtol valo atlagos elteres), mint az ateistak eseteben. Sokkal több vallasos ember van a vilagon, mint ateista, ezert talan nem eleve rossz a kerdes megközelitese. Az ateistak vilagszemleletük szempontjabol joval homogenebbek, a vallasosak joval sokfelebbek. Lehet, hogy jobb lenne az ateistak IQ-jat a vallasosak bizonyos csoportjainak (pl. zsidok, amerikai konzervativok vagy arab muszlimok) IQ-javal összehasonlitani.

#21

Jo megallapitas, a Wikipedia-cikk erre is kiter. A kutatasok szerint az erzelmi intelligencia (EI vagy EQ) pozitivan korrelal a vallasossaggal (ellentetben az IQ-val, amely negativan).

"A legnagyobbaknak tartott tudósok nagy része pont, hogy vallásos volt!"

A 20. századtól már nem. És mielőtt valaki megkérdezi, nem Einstein sem volt hívő.

Kedves #24!

"Elismered, hogy az IQ (intelligencia hanyados) nem terjed ki a spiritualitasra valo affinitastra. "

Nem értetted meg amit írtam. (Lehet, hogy nem volt elég pontos a fogalmazásom)

Én nem a spiritualitásra való affinitást hiányolom az IQ-tesztből.

Azt mondom, hogy az IQ-tesztek a materialista szemléletű racionalitást mérik. De a spirituailitásnak is van egyfajta rendezett gondolkodásmódja, racionalitása, ami nem azonos a természettudományokon alapulón.

A háromszöges példámnak nem az ismeret volt a lényege, hanem a másfajta gondolkodásmód szimbolizálása.( Nem a spritualitás iránti fogékonyság, hanem egy kézzelfogható, de másfajta logikára és alaptézisekre épülő, de nagyon is racionális gondolkodásmód.)

Próbálok más példát keresni.

A materialista logika azt mondja, hogy a 2, 4, 6, számsor folytatása a 8. (ilyen kérdések vannak az intelligencia tesztekben.) Erre jár a pont. De a valóban intelligens ember számára ez csak egy megoldás a sok közül. De a test az ennél sokkal kreatívabb, az össszefüggések mélyebb ismeretén alapuló válaszokat nem értékeli.

A materialista szemlélet alapján egy állítás vagy igaz, vagy nem. A spirituálisan gondolkodó ember számol azzal, hogy amit ő feketének lát, az másnak lehet szürke, grafitszínű, szénszínű, stb. A tesztek nagy része egy sablonos gondolkodásmódot kér számon, és tartalmaz konkrét ismereteket is. Olyanokat, hogy mi az USA fővárosa, stb. mert a teljes IQ-tesztnek része az általános műveltség is. (tudom, hogy a ma az Interneten keringő tesztek nem mind ilyenek, de annak idején én még így tanultam pszichológiából) Ha innen nézzük, a matematikai logikára és tudományos gondolkodásmódra épülő tesztek épp, hogy egy beszűkített, leegyszerűsített gondolkodásmódot mérnek.

Szerintem a valódi spirituális gondolkodásmód ennél épp, hogy több. Tágabb, rugalmasabb, befogadóbb, és jóval összetettebb.

Vagyis nekem igazából a spirituális szó használatával volt gondom. Az messze nem azonos a vallásossággal.

A spirituális gondolkodó épp, hogy nem ragad le egyetlen vallásnál sem, de mindegyiknek meglátja a maga szerepét az egyén életében.

Megpróbálok megint csak szimbolikus példát hozni:

Kinek van igaza?

A legtöbb nép úgy fejezi ki magát, hogy a múltat már maga mögött hagyta, a jövő az, ami előtte van. Racionális ugye?

De van néhány nép, amelyik azt mondja, hogy a múltat ismeri, azt már látta, ezért az van előtte, míg a jövő ismeretlen, azt nem látja, tehát annak kell a háta mögött lennie. Ez is racionális, sőt még logikusabb is, mégis egy IQ-tesztben az kapna pontot, aki úgy következtetne, hogy a múlt van mögötte, mert a materilalista gondolkodásban előre megyünk, így csak az út még be nem járt része lehet előttünk.

"Az ok-okozati összefügges a Wikipedia-cikkben ismertetett tanulmanyok szerint pont forditott. A vallasossag az alacsonyabb IQ eredmenye."

Én is azt mondtam, hogy az eredményekből erre lehet következtetni és a mai világban ez így is lehet, de ettől még nem feltétlenül ezt jelenti.

Más tényezők is szerepet játszhattak.

Szerintem, egy olyan teszt esetén, amely az Intelligencia fogalmába belevenné a másképp gondolkodás lehetőségét, azaz olyanok állítanák össze a tesztet, akik nem csak a természettudományos gondolkodásban járatosak de a valóság megismerésének alapelveit is tisztán látnák,(példámban, akik ismerik mind az euklideszi, mind az összes nem euklideszi geometriát) akkor szerintem valami olyasmit kapnánk, hogy a vallásos emberek IQ-ja alacsonyabb, mint az ateistáké, de lenne egy réteg, akik nem mondják magukat ateistának, de vallásosnak sem, akiké magasabb lenne, mint az ateistáké. (Messze nem a ma magukat ezoterikusoknak mondokat értem ide. )

Nem az összefüggést tagadtam a vallás és az intelligencia között, hanem a KÖZVETLEN ok-okozati viszonyt.

"A XX. századtól már nem."

Én ebben nem lennék biztos. Meg a tekintélyre hivatkozás nem bizonyít ez esetben semmit. Az egyik oldal HISZI Istent, a másik oldal pedig Isten nemlétében hisz. De nincs erről egyelőre doxatikus tudásunk (ámbár még lehet).

#28

Megint köszönöm az ertelmes valaszt, de ettöl meg tovabbra is vitaba szallok veled.

Röviden reagalok az erveidre.

"... másfajta logikára és alaptézisekre épülő, de nagyon is racionális gondolkodásmód ..."

Az IQ-tesztekben a 2,4,6-os pelda ugy szerepelne, hogy mellette lenne meg legalabb harom masik szamsor, amelyekröl elaruljak, hogy ugyanazon logika szerint vannak felepitve, mint a folytatando 2,4,6-os szamsor. A masik harom szamsornak az lenne a hivatasa, hogy segitsek a tesztet kitöltöt abban, hogy egyertelmüen megallapithassa, hogy milyen logika alapjan epülnek fel ezek a szamsorok. Ha mindez a segitseg nem lenne eleg, altalaban meg valaszopciok is meg vannak adva. Elkepzelhetö, hogy valamilyen elvont vagy mondvacsinalt logika alapjan meg igy is ra lehetne eröltetni egy olyan megoldast a 2,4,6-os szamsor folytatasara, ami nem egyezik a "helyes" megoldassal. Csakhogy az IQ-teszt lenyege, hogy hasznalhato, praktikus keszsegeket merjen. Olyan keszsegeket, amelyekkel olyan mintakat kepes az ember felfedezni, amit mas emberek is meglathatnak ugyanabban az abraban vagy szamsorban. Az IQ-teszt ebböl a szempontbol azt meri, hogy mennyire kepes egy ertelmes egyen dekodolni egy masik ertelmes egyen altal összeallitott kodot.

"van néhány nép, amelyik azt mondja, hogy a múltat ismeri, azt már látta, ezért az van előtte, míg a jövő ismeretlen, azt nem látja, tehát annak kell a háta mögött lennie"

Ezt nagyon furcsanak talalom, elkepzelhetü, hogy van ilyen gondolkodas, bar örülnek, ha valami forrast is linkelnek hozza. Viszont ezt a peldadat fel tudom hasznalni arra, hogy alatamasszam a fent leirtakat: a mi tarsadalmunkban semmi praktikus haszna nincs annak, ha valaki azt gondolja, hogy a mult van elötte. Lehet igy okoskodni, de ettöl meg az (IQ-teszt altal is mert) racionalitas/analitikus keszsegek egyertelmüen azt diktaljak, hogy a jövö van elöttünk, hiszen minden tapasztalatunk azt mondatja velünk, hogy amit ma megteszel, az a holnapot befolyasolja es nem a tegnapot.

"lenne egy réteg, akik nem mondják magukat ateistának, de vallásosnak sem, akiké magasabb lenne, mint az ateistáké"

Kik ezek? Agnisztikusok? Akik nem tudnak, nem mernek velemenyt formalni ebben a kerdesben? Te magad ebbe a csoportba sorolod? (En magamat leginkabb agnosztikuskent jellemeznem, attol függetlenül, hogy eddigi hozzaszolasaim alapjan ateistanak tarthattak.)