Az ateisták, vagy a keresztyének tévednek?

Az az igazság, én még semmi olyat nem tapasztaltam, amit nem lehetne mérni vagy vagy valahogy megmagyarázni. Én szerintem az emberi elme túlságosan nagy értelmet akar adni annak az átlag 70 évnek, ameddig a földön van. De szerintem ez teljes baromság! A világegyetem már majdnem 14 milliárd éve létezik, de már a Föld is 4,5 milliárd éves! Nem hiszem, hogy ezek az istenek, vagy isten az elmúlt pár tízezer évben kezdett volna el munkálkodni! Hold volt az azt megelőző 13 milliárd évben? Kártyázott a többi istennel?

Az is hihetetlen számomra, hogy az univerzum bizony NAGY. Elképzelhetetlen mértékben NAGY. Nem hiszem, hogy egy isten pont minket választott volna, mint kiválasztott bolygó és faj...

A másik ok, ami miatt szerintem felesleges hinni akármelyik vallásban, hogy gyakorlatilag egy 1:38000 az arány, hogy a jó vallást követed. Ennyi vallás volt csak az emberiség létezése folyamán. Aztán ott vannak a talán létező, talán nem eddig ismeretlen bolygókon élő idegen fajok, náluk is vannak vallások? Ha igen, mennyi? Egyszerűen annyira elenyészőek vagyunk ha az egész univerzumot vizsgáljuk, hogy számomra elképzelhetetlen, hogy az életem BÁRMIT is fog számítani teszemazt már 300 év múlva akár.

Mi lenne, ha a kérdést afelől közelítenénk meg, hogy meghatározzuk, mit jelent az, hogy valami "igaz" ? Csak elsőre tűnik triviálisnak eldönteni, valójában évezredeken keresztül tanakodtak rajta a filozófusok.

Az én nézetem szerint valamely következtetés mindig a kiindulóponttól függően igaz, vagy hamis. (Relativizmus.)

Például tekinthetjük úgy, hogy a Nap minden reggel felkel és este lenyugszik, közben az égbolton egy pályát leírva kelet felől nyugat felé mozog. Ez természetesen "igaz", hiszen mindenki látja. De tekinthetjük úgy is, hogy a Föld forog a tengelye körül, a Nap pedig egy helyben áll, az égbolton leírt pályája látszólagos.

Amikor valaki azt mondja, hogy "nem süt a Nap", vajon igaza van-e vagy sem? Attól függ, hogy egy hétköznapi kiindulópontot választunk-e (pl. látszik-e a napkorong az égbolton), vagy pedig egy másikat, tágabb nézőpontot veszünk (a Nap mindig süt, legfeljebb valami eltakarja előlünk).

Ez egy viszonylag egyszerű példa volt. Annak eldöntése viszont, hogy melyik vallásnak van "igaza", egy rendkívül bonyolult vitát eredményez. Ehhez először definiálni kellene valamiféle közös nézőpontot, kiindulópontot, azután sorbavenni a vallások jellemzőit ebből kiindulván. Én azt látom, hogy ezek a hitviták mindig abból adódnak, hogy a vitázók más-más nézőpontból tekintenek a vallásokra, és a saját nézőpontjaikat próbálják másokra ráerőltetni.

A napos példát átfogalmazom a mi helyzetünkre. A földön minden ember vakon születik, és vitatkoznak azon, van-e nap, vannak-e színek, létezik-e a fény stb. Akkor jön egy ember(Jézus) aki lát, és elmondja, mind ez igaz, sőt, aki akarja, meg lehet műteni a szemét, és akkor a saját szemével is láthat. De csak nagyon kevesen vállalják a műtétet, a többség ragaszkodik ahhoz, hogy a nap létezése csak egy szép mese.

A Jézusba vetett hit reményt ad.