A tudomány és a vallás miért nem összeegyeztethető? Miért kell állandóan egymással vitatkozniuk?

Kedves Kérdező!

A Biblia konkrét, egyértelmű nem változik.

A tudomány az ismeret bővülésével folyamatosan mozgásban változóban van. Tehát ha ma a tudomány nem támaszt valamit alá a Bibliából, lehet hogy holnap már igen. Rengeteg felfedezni és feltalálni való van, így a helyzet nem lesz egyhamar tisztázva!

Üdv: Imre

A vallás jóval hamarabb kialakult, mint a tudomány. Az ősembernek is dörgött az ég a feje fölött, de nem tudta mitől van, miért fáj a tűz, mi a villám, és miért nem jön a csorda idén. Kitalálta tehát a felsőbbrendűt, és íme lett válasz, és lett vallás.

Később, ahogy néhány intelligensebb embertársunk rájött, hogy a vallással nagyszerűen lehet irányítani a buta és rémült embereket, intézményesítették a vallást, dogmákat, szertartásokat találtak ki, követőket gyűjtöttek maguk köré, adakozásra szólították fel a követőket, hogy ők ingyen éljenek, és íme, lett egyház is.

Ám ahogy az évezredek évszázadok teltek, néhány embernek már nem volt elég magyarázat, hogy mindenért valami felső hatalom a felelős, csak mert X-Y vétkezett, ezt csinált, azt csinált. Elkezdett tehát saját maga kutatni az igazi válasz után, és íme, lett tudomány.

A vallásos emberek, és a józan ész emberei mindig is vitázni fognak, hiszen mindkettő létrejötte egy és ugyanazon kérdésnek köszönhető: a nagy "Miért?"

Mindkettő megválaszolja, ha úgy vesszük. Te döntesz, melyik a hihetőbb. Tízezer éves vallásos népnevelő célzatú mesék, vagy félreteszed a hihetetlen mértékű emberi nagyképűségedet, és belenyugszol abba, hogy nem valami hatalmas isteni entitástól származunk, nincs bennünk semmi extra, egyszerüen kifejlődtünk a többi állattal együtt, csak nekünk picit jobban ment, és nagyobb lett az agyunk. Ezt az egoista emberi tudat nagyon nemszereti, de én ebben hiszek.

"Mindkettő megválaszolja, ha úgy vesszük."

Szerintem egyik sem válaszolja meg hihetően.

"Ezt az egoista emberi tudat nagyon nemszereti"

Szerintem az egoista emberi tudat éppen azt nem szereti, ha létezik egy felette álló lény, ami okosabb, mint ő, és uram bocsá' irányítja is. Az egoista emberi tudat teremteni akar, mindent birtokolni, és mindent érteni. Ezek együtt soha nem fognak összejönni.

"én ebben hiszek."

Természetesen tiszteletben tartom, nem is belekötni akartam, csak leírtam, ami eszembe jutott róla.

"Ám ahogy az évezredek évszázadok teltek, néhány embernek már nem volt elég magyarázat, hogy mindenért valami felső hatalom a felelős, csak mert X-Y vétkezett, ezt csinált, azt csinált. Elkezdett tehát saját maga kutatni az igazi válasz után, és íme, lett tudomány."

Ez a szép levezetés csak ott sántít, hogy már régen volt tudomány, amikor még nem volt intézményesített vallás a szó mai értelmében. Hiszen az inkák, a maják, az egyiptomiaiak, a kínaiak, a főniciaiak mind kiváló tudósok voltak.

valaki azt irta, hogy mind a tudomany, mind a vallas a "miert" kerdesre keresik a valaszt.

szerintem nincs igazad. a vallas keresni a "miert"-re a valaszt; a tudomany a hogyan kerdes erdekli. hogyan alakult ki? mibol lett? mi hogyan valtozik? hogyan mukodik? az evolucio is a hogyan kerdesre adott jelenlegi legmegfelelobb valasz. a kozlekedesi eszkozok is a hogyan-ra keresett kerdesre adnak megoldast (hogyan tudunk gyorsabban/kenyelmesebben/biztonsagosabban stb eljutni A-bol B-be) es meg folytathatnam. a miert kerdest maximum ott tudnam elfogadni, ha X kerdezi Y-tol: miert pont igy mukodik az emberi tudo? bar szerintem ez is kozelebb all a "hogyan" kerdeshez, mert a valaszokat keresi.

ezert nem ertem, miert akarja sok-sok ember a tudmanyokat istennel vagy egy "felsobb hatalommal" osszefuggesbe hozni. isten, mint olyan letezes szempontjabol irrelevans es mindaddig nem lesz elfogadott tudomanyos korokben, amig be nem lesz bizonyitva (tudomanyos eszkozokkel, nem mesekkel es legendakkal), hogy letezik. amig nem merheto, nem konkretan tapasztalhato, addig a tudomany allasa szerint isten lete nem bebizonyitott; ez nem zarja ki ugyan, hogy nem letezik, de mivel a bizonyitekok donto tobbsege nem tamasztja ala, hogy tenylegesen letezik, addig ez nem fog valtozni.

kerdezo :) a tudomany nem ugy mukodik, hogy osszerakjuk, hogy isten teremtette, de evolucio altal fejlodott a vilag. mire alapozva? mima bizonyiteka? a tenyek egyertelmuek, meghamisitani mi ertelme lenne? talalj tenyeket, bizonyitekokat, kiserletezz, merd a vilag dolgait; ha bebizonyosodik, hogy van isten, a tudomany tart karokkal fogja fogadni. addig is viszont csak egy be nem bizonyitott teoria.

"Először is nem csak bibliai teremtéstörténet van, hanem egy sor másik is. Másfelől a tudomány csak azt fogadja el, ami mérhető."

Ha valami nem mérhető és/vagy semmi kontaktusa nincs velünk, akik a fizikai világban élünk, akkor miképp és miért tekinthető az létezőnek?

[link]

"szerintem nincs igazad. a vallas keresni a "miert"-re a valaszt; a tudomany a hogyan kerdes erdekli. hogyan alakult ki? mibol lett? mi hogyan valtozik? hogyan mukodik?"

Ez nem teljesen igaz. A miért és a hogyan nem függetlenek: egy hosszú folyamat (ami a hogyan) kapcsán feltehetem a folyamat egy pontjára vonatkozóan azt a kérdést, hogy a folyamat mely más része eredményezi az adott pontot (miért).

Kérdezőnek: Nem az az igazi kérdés, hogy a tudomány összeegyeztethető-e a vallással. A vallásoknak nem ellenségei a természettudományok. Az ismeretelmélet és a filozófia. Na, ott van a probléma. Az a baj, hogy a vallási állítások igazságtartalma igen nehezen bizonyítható.

Vagyis először definiálni kell, hogy egy állítás mely tulajdonságai és összefüggései megléte mellett fogadható el igaznak. El kell fogadni ezen kívül egy következtető rendszert is, hiszen egy igaznak feltételezett állításból a következtető rendszer segítségével (használatával) jutunk el egy másik igaz állításhoz. Ehhez a következtetőrendszert ún. "igazságtartó" rendszernek fogadjuk el.

Mivel emberek vagyunk és tapasztalatainkból tudjuk, hogy az emberi agy tévedhet is, ezért az igaznak elfogadott alapvető állítások esetén az ebből adódó hibalehetőségek csakis egyféleképpen kezelhetők: statisztikailag releváns mennyiségű ember megfigyelését fogadjuk el igaznak. Mármint a megfigyelés tényét. Vagyis ha több száz millióan azt mondják, hogy látták/érezték Istent, akkor egy dolog kijelenthető: az Isten látása és érzékelése létezik. Ebből persze nem következik az, hogy Isten is létezik, ugyanis két lehetőség van:

1. Isten valóban létezik és e létezést érzékelik sokan.

2. Isten nem létezik, de sok emberben kialakul az Isten érzékelésének érzete és az ahhoz kapcsolódó mentális folyamatok.

Ha nem Istenről, hanem egy kiló almáról van szó, akkor viszonylag könnyebb a dolgod, mert az almák létezése számtalan más csatornán és tapasztalaton keresztül nem szorul bizonyításra, viszont Istent kevés ilyen támasztja alá, ezért nem tudhatod, hogy a két esetből mi is a realitás.

A kérdés megválaszolását a régi időktől kell kezdeni.

A biblia évezredekkel ezelőtt született és tagadhatatlan pozitív (néha negatív) szerepe történelmünkben.

Fejlődését is nyomon lehet követni, az ószövetség eszmei mondanivalója teljesen eltér az újszövetségtől.

Az előbbiben a bosszúálló Isten a domináns, ősatyáink parázna éltmódja is meglepő, akik gyermeket nemzettek szolgálóval, feleséggel, akivel csak tudtak. Még emberáldozatról is lehet utalást találni benne.

Két évezrede megérett az idő a változásra és ez meg is történt, bár nem volt egyszerű.

Az idők folyamán kisebb módosítások történtek időnként zsinatok által, vagy csak egyszerűen másra fektetve a hangsúlyt.

Mivel az embereket kormányozta, akiket minden érdekel, teljes világképet kellett nyújtania.

Ezt csak annak a kornak tudományos ismereteire támaszkodva tehette, amelyben született.

Mivel ismereteink bővültek, az tudományos magyarázatok általában túlságosan egyszerűnek, esetenként tévesnek bizonyulnak.

A vallások nem módosíthatják ezeket, a legkisebb változás is törést, szakadást okoz, mint pl.: a reformáció kialakulása, ami cseppet sem volt vértelen.

Kénytelenek toldozni, foldozni ódon elméleteiket, több, kevesebb sikerrel. Mivel a Bibliában számos nézőpont van, ezt néha sikerül megoldani, bár a magyarázatok egyre bonyolultabbak, egyre nehezebben hihetők. Ez meg is látszik a vallások fokozatos háttérbe szorulásával.

A jelenlegi előretörés a modern eszmék, a kommunizmus, szocializmus válságának köszönhetőek és innentől folytatódik a hanyatlás.

A tudósok, akik vallásosaknak mondják magukat, sem biztos, hogy tényleg azok, csak nem óhajtanak vitákat gerjeszteni, szembeszállni a hit világával, amiből hasznuk nem lehet.

Erre a legjobb példa talán Einstein, aki mint tudjuk zsidó származású lévén semmiképp sem óhajtott szembeszálni a zsidó közösséggel, ahol a vallás a legfőbb összetartó erő.

A tudósok nem vitatkoznak, hanem kérdeznek, feltételeznek, vizsgálnak és a végén tudnak. A tudomány rendületlenül halad előre, napjainkban egyre gyorsabban. Amit az előző generációk az egyetemen tanulnak, azt a következő, esetenként még bővebben is, már a középiskolában megismeri.

Az egyház próbál az új ismerettel valamit kezdeni, de nem mindig tökéletes a beillesztés.

Vitatkozni a humán ember szokott, aki érdeklődik a vallások iránt, de a kapott magyarázatokat kevesli, a válaszokon gyakran bosszankodik és emiatt elveti a vallás egyéb, esetlegesen szimpatikus nézőpontjait is.