Olvastátok-e a Nagy Ateista Könyvet, és mi a véleményetek róla, mivel lehetne még kiegészíteni? Milyen témák, fejezetek lennének még jók bele?

"Mert hát ugyan mondd már meg, miért érdekeljen engem az, hogy az ÓHÉBER Bibliában van-e kötőjel?! Magasan teszek rá. Engem az érdekel, hogy a manapság elérhető fordításokban mi szerepel."

Kérdező, itt járattad le magad. Ha neked Shakespearet kéne elemezned,és egy Arany János fordítást választanál, nem tennél szert komoly elismerésre, ha nem vennéd figyelembe hol végződik Shakespeare és hol kezdődik Arany János.

Egy adott jelenség (pl vallási szent irat) elemzésénél mindig és kizárólag az eredeti szöveg a mérvadó!

Egyébként a vitapartnered is ír olyan dolgokat, amiket komoly teológus nem fogadna el, de ez most részletkérdés.

Megalapozatlan tudás nélkül irkálni valamiről egyértelműen rosszindulatú szándékkal nem tudományos dolog. A Nagy Ateista Könyv értelmetlen, és szégyent hoz az ateistákra, akik között hála Istennek, rendkívül értelmes emberek is vannak.

Már megbocsáss, de a teológusok tudnak óhéberül és görögül is. Tehát veled szemben egy teológus tudja miről beszél, ő írjon ezekről és ne te.

Azon kívül ami az emberek hitét illeti, honnan tudod, hogy mit kritizálsz? olvasod te ezt a fórumot? A hívőknek csak egy része veszi szó szerint a bibliát, a fundamentalisták. Meg azok az ateisták akik ilyen sületlenségeket írnak. A Biblia bemutatja az ókori héber társadalmat, és annak jogrendszerét. Talán ne a könyvet kritizáld érte. Legalább tanulj már meg olvasni és gondolkodni.

Kérdező! Alapvető értelmezési problémád van. Nem egyedi az eset.

Egy hívőnek soha nem kell Biblia. A Biblia legfeljebb bizonyság, de nem alap.

Ahogy Ádámnak, Ábrahámnak, Izsáknak, Izraelnek, Énochnak, Mózesnek sem kellett Biblia az üdvösséghez, így a mai kor emberének sem kell. Ugyanis a lélek, mely elvezeti az embert az igazságra, és nem a Biblia. A Biblia bizonyság, egy a sok közül. Nem a hitünk titka. A zsoltáros sem azt írta, hogy Istenem, mily nagy a te hatalmad, mert írtál egy könyvet, hanem ezt: "Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:"

Az én megtérésem egyik talán végső állomása volt csupán a Biblia értelmének meglátása. Az első az volt, hogy az eget néztem, és nagyon sok kérdést tettem fel. A csúcspont a szabadulásom volt rabságomból és bűneimből.

Kritizálhatod a Bibliát, csak a probléma az, hogy mi képzetlenül és teológiai végzettség nélkül söpörjük le a gyenge és hozzá nem értő, ráadásul önnálló gondolat nélküli beollózott kritikáidat. Az az iromány, melyet csináltál, egyszerűen rossz, általános, hozzá nem értő vélemény, mellyel a legkevesebb jót sem teszel, sem az ateizmus védelmében, sem az embereknek.

Akkor miért nem azt írtad a könyved címének, hogy a Biblia-fordítások kritikája, avagy az emberek téves hite egy rossz fordítás alapján. Te a Bibliát és az emberek szabad akaratból választott hitét kritizálod benne, észre sem véve, hogy alapvető emberi jogokat sértesz vele, mellyel akár jogi problémád is lehet. Ne legyen, kívánom, nem akarom és remélem senki nem akarja neked, és nem egyetlen fordítás a problémád. Nem vagyok jogász, tévedhetek. Te az alapművet állítod saját véleményed ködébe, és nem teszel említést arról, hogy a fordítással lenne problémád. Ez a mentegetőzésed, hogy ezért nem vizsgálod az eredeti nyelven készített iratokat, egyszerűen hazugság vagy utólagos mentegetőzés.

Az első két oldalt nem olvastam végig; ezt az oldalt igen, de nem folynék bele, kizárólag a fő kérdésre válaszolok.

"Olvastátok-e a Nagy Ateista Könyvet, és mi a véleményetek róla, mivel lehetne még kiegészíteni?"

Egy részét elolvastam, és az e részekről alkotott véleményem alapján a további részeket nem is kívánom elolvasni.

Az olvasott részeket szerintem a következőkkel lehetne / illene még kiegészíteni:

1. A bevezetésben hangsúlyozni kellene, hogy a könyv nem egy tudományos igénnyel készült mű, nem forrásmunkák tanulmányozásán és elemzésén alapszik; a szerző kizárólag saját – ill. főleg Dawkinstól kölcsönzött – gondolatait közli. [Egy "mezei" ~ 40 oldalas szakdolgozathoz legalább 15 forrást kell használni, és ezeket meg is jelölni. Ez a könyv nagyon elmarad az elvárható szinttől.]

2. Előre fel kellene hívni a figyelmet arra is, hogy a szerző nem rendelkezik semmiféle teológiai képzettséggel vagy ismerettel, így a Biblia egyik magyar nyelvű fordítását illető kijelentései pusztán laikus véleménynek tekintendők. [Megjegyzés: A könyvben az eredeti és az angol nyelv(ek) ismeretének szükségtelenségére vonatkozó indoklás kifejezetten erőltetettnek tűnik, amivel a szerző csak a saját – legalább az angol nyelvet illető – nyelvtudásbeli hiányosságát illetően próbálja "magyarázni a bizonyítványt".]

3. Tárgyi tévedéseket kellene helyreigazítani, ill. pontosítani. Nem sorolom fel az összeset, amit találtam, de néhány példa:

- A 9. oldalon levő táblázatban a Föld témánál a Tudomány oszlopban a "nagyjából gömbölyű" kifejezés szerepel. A Föld alakjára a szakszó: geoid. [Nem gondolom, hogy az olvasók képességeit meghaladná e szó használata.]

- Ugyanott a Vallás oszlopban szerepel a közkeletű tévedés, miszerint a vallások azt tanították, hogy a Föld lapos. [Túlzó általánosítás; továbbá már az ókorban felfedezték, hogy a Föld gömbformájú. Ezek az információk akár a Wikipédián is megtalálhatók.]

- A "tudás fája" szókapcsolat a magyar fordításhoz képest is hiányos, mivel a szövegekben a "jó és gonosz tudásának fája" meghatározás áll. Továbbá a fa nem is almafa; ez egy középkori hiedelem volt.

4. "A tudomány és a vallás nem hozható összhangba" kijelentés mellett fel kellene tüntetni, hogy ez a szerző egyéni véleménye, mely szembenáll komoly gondolkodók és tudósok véleményével és a széles körben elfogadott állásponttal is.

5. A < Mi a bajom a Bibliával nagyon röviden? > című résznél ismételten ki kellene emelni, hogy a felsoroltak egytől egyig vagy nem bizonyított állításokon vagy téves elképzeléseken, továbbá a Biblia meg nem értésén alapulnak.

6. Az izraeli énekesnő, Ofra Haza méltatásáról szóló részhez javaslom az alábbi Wikipédia-oldal elérhetőségét lehetővé tenni (Szerkesztővita):

[link]

További észrevételek:

1. "Vita során mindig előkapható legyen a NAK. " - Ez olyan, mint Jehova Tanúinak az Őrtorony újság... Sőt, még dedósabb: < Ha ez és ez a kérdés / állítás, akkor az ateista válaszolja ezt és ezt. > - Mint a katolikus katekizmus... ---> Javasolnám kevésbé gyereknek tekinteni az olvasókat.

2. A szerző saját írása szerint 56 regényt és sok egyéb kisebb művet is írt, ezek főleg sci-fik. --> Esetleg meg lehetne említeni Sloszár József könyvét, mint hasonlóan sci-fi iránt érdeklődő, kizárólag saját gondolatokat közlő "rokon művet".

3. Nem biztos, hogy jó benyomást kelt az olvasókban (a nyelvtan – helyesírás tudományának kedvelőiben biztosan nem), hogy a tárgymutatóban a szerző saját írása szerint a vonatkozó szabályokra fittyet hányva, azokat zavarónak tartva önkényesen sorolja betűrendbe a kulcsszavakat.

4. Tanácsos lenne tartózkodni a szélsőséges kijelentésektől, mert a jelenlegi formában várhatóan a könyvre is érkeznek majd normálisan gondolkodó ateistáktól az alábbiakhoz hasonló reakciók, melyeket a szerző máshol kifejtett gondolataira vonaktozóan tettek:

"Bízzunk benne, hogy egyre többen fognak a tudomány felé fordulni, de ha egy ateista részéről ilyen hozzászólásokkal találkoznak, mint amilyen a tiéd is, nem lesz számukra túl vonzó az ateizmus sem."

"Szerintem kár tovább próbálkoznod megmagyarázni azt amit nem lehet. Legalábbis az egészségesen gondolkodó embereknek biztosan nem tudod megmagyarázni. Sőt minél inkább próbálod kifejteni a véleményed annál rosszabb. Ezek a gondolatok tényleg a Nácizmus legsötétebb éveit idézik. "

Forrás:

[link]

A 2. kérdésre ("Milyen témák, fejezetek lennének még jók bele?") nincs ötletem.

"Például az evolúcióval, amit ti, bigott, műveletlen fundik a legaljasabb, hazug, gátlástalan eszközökkel támadtok!"

Kik azok, a "ti,m bigott, műveletlen fundik"?

Tudtad, hogy a keresztények nagy része elfogadja az evolúciót mint módszert? Én is, tehát kikérem magamnak a jelzőket. Azon kívül, már megbocsáss, de ha szerinted egy biológiai elmélet hiányosságaira való reagálás hazugság, akkor a szabad gondolkodásról és vélemény nyilvánításról annyit tudsz, mint a középkori (!!)katolikus klérus.

Előttem Berta Wooster már szépen elmondott minden lényegeset a művedről, ami nem éppen hiánypótló mű, még Richard Dawkins is jobb, pedig ő sem ért ahhoz amiről írt. (Isteni téveszme)

Berta Wooster egy korrekt választ adott, így én nem strapálnám magam hasonló erőfeszítéssel. Rövidített véleményem a következő: első harmadát elolvastam, de az első oldal után megkíméltem magam attól, hogy komolyan vegyem. Az ateizmus önparódiájának tökéletes, azonban semmilyen tudományos és/vagy retorikai normát nem képes követni. Társadalmi vagy egyéni vitaindításra alkalmatlan, a vita jelenlegi állását nem tükrözi, egészében véve komolytalan próbálkozás. Sem az ateizmus melletti valós érveket nem sorakoztatja fel, sem szakszerű önkritikát nem gyakorol, ami minden érvelésnek alapja kellene, hogy legyen.

Mindent összevetve: a könyv jelenlegi formájában vállalhatatlan, további kritikára érdemtelen. Ha a Tisztelt Szerző érdemben szeretne foglalkozni a témával, teljes újraírást javasolnék, és esetleg egy szűkebb spektrumválasztást. (Mondjuk a kreacionalizmus lényegi pontjainak cáfolatát.) Továbbá kibővíteném a vallás, mint jelenség társadalomtudományos leírásával. És az is sokat segítene, ha a szerző nem próbálna prófétaként viselkedni, és a székletével megdobálni minden kritikust.

Szerintem egy könyvnek ilyen címmel két feladata lenne:

1. Hűen reprezentálni az egyes ateisták álláspontját, szemben a vallásokkal.

Tehát a könyvnek RÓLUNK is kéne szólnia. Én úgy érzem, hogy egyetlen számomra fontos érv sem szerepelt a könyvben, továbbá a könyv számos érve könnyen támadható, nevetségessé tesz, komolytalan.

2. A vallásosak illetve agnosztikusok számára vonzó választássá kéne tennie az ateizmust.

Ezt a másik életszemléletének sértegetésével lehetetlen elérni. A könyv egy nárcisztikus szerző fröcsögéséről szól.

Úgy gondolom, hogy ennek a két alapvető pontnak meg kéne valósulnia ahhoz, hogy a könyvnek egyáltalán létjogosultsága legyen, addig pedig abszolút felesleges bármi mást is beletenni.