Miért van ez? (A többi lent)

"Ettől egy picit többet tudunk a saját oldalunkról, hamis feltételezés lenne, ha azt állítaná valaki, hogy csak negatív érveink vannak."

Nagyjából úgy lehetne összefoglalni, hogy: "ez túl bonyolult"/"leegyszerűsíthetetlenül összetett", tehát nem evolúció, hanem teremtés. Ennyi.

"Nem pusztán a tényleges bizonyítás hiányzik a ti oldalatokról"

Az ID-nek mi a tényleges bizonyítása?

"De..., a hiszékeny, vagyis a nyomós érvek nélkül való hit - miszerint valaki csak azért hisz el valamit, mert el akar hinni - a materialista oldalra éppúgy jellemző, mint az idealista világra. Én állítom, hogy a legtöbb ember hagyja magát vezettetni és hiszékennyé válik akár (vallásos) hívő, akár nem."

EZ az iménti bekezdés lenne az ID bizonyítása?

"A tervezéselmélet nemzetközi teoretikusai matematikai szabályok szerint működő szempontrendszert dolgoztak ki, amelyek alapján nagy biztonsággal el lehet választani a tervezett dolgokat a tervezetlenektől, hogy ez ne csak intuíció, hanem megalapozott döntés lehessen."

Sajnos azok hibásak és nem is a matematikai, hanem inkább az értelmezési oldalán.

"Pedig hát a mindennapi életből vett tapasztalataink milliói a bizonyíték ennek a módszernek az helyességére!"

Csak úgy, mint számos valószínűségszámítási tévedés, amit az embereknek szinte csak elenyésző töredéke (azok, akik megfelelően képzettek matematikából) nem tesz meg, vagy következtet rosszul. Kezdve a "50%-50%, mert vagy igen, vagy nem"-től, pl. az alábbi, jól ismert "paradoxonig": "Even when given explanations, simulations, and formal mathematical proofs, many people still do not accept that switching is the best strategy." ( [link] Az emberi intuíció néha jó felé vezet, de sajnos nagyon sokszor tévútra, pláne, ha modern fizikáról, vagy matematikáról van szó.

Ezért is kérdeztem, de senki nem válaszolt: egy festmény/porté tartalmaz-e több információt, vagy egy fehér zajt ábrázoló kép?

"De közben éppen ez az, egyre világosabbá válik, hogy a valóságos alap csak az ID híveinél áll rendelkezésre."

Mi is lenne ez az alap?

"Valamint, ha a semmit a létező hiányának definiáljuk, egyértelműen ok-okozati sorban mindig van egy olyan létező, amely a hiányt megelőzi, mert így nyer a fogalom értelmet. Tehát a semmi nem lehet a létezés előtt."

"Tehát ha az ok-okozati viszonyt a létezőkre definiálod, az még nem zárja ki azt, hogy a semmi létezőt teremtsen."

Nem zárja ki, de mivel nincsen más út a megismerésre, sem az értelmezésre, mint a kauzalitás, ezért számunkra az lényegtelen, vagy ha nem is az, de akkor is másodlagos.

"Az omniverzum meghatározását nem ismerem. Ha az uni-, vagy multiverzumokról összességéről beszélünk, és ha ezek végesek, akkor összeadva sem lesznek végtelenek."

"Végtelen darab véges valami, az bizony végtelent ad."

Nem éppen. Ugyanis a számoknak van valós és elvont (matematikai) értelmezésük. Az utóbbi esetben egyes számokat egyedi dolgoknak tekintjük, de a valóságban csak bizonyos mértékek mennyiségének képességbeli (potenciális) járulékai. Tehát az aktuális valóságban csak akkor tudunk vele mit kezdeni, ha bizonyos dolgokhoz kötjük őket.

Belátandó, hogy végtelen dologból csak egy darab lehet, amely oszthatatlan, mert ha osztani lehetne őket, akkor véges mivoltuk lenne. És ez nincs így.

Ha n számú x-et egymással összeadunk, akkor legyen az az n bármilyen megszámlálhatatlan, de abból, hogy tudjuk, hogy több dologról van szó, amely véges, biztosan abszolút pontosan meghatározott számot fog kiadni.

"Ami véges, az hiányos."

"Ez nem igaz. Egy halmazban lehet véges számú elem is definiálva. Az nem hiány, hogy nincs több, vagy nincs végtelen darab."

Igaz, ez logikai pontatlanság volt.

"De közvetetten kell, mert a változás nem önmagából, hanem energia által keletkezik"

Miért?"

Valami valami által változik.

Mi lenne, ha áttérnénk a aquinói Szent Tamás érveire?

"Nem zárja ki, de mivel nincsen más út a megismerésre, sem az értelmezésre, mint a kauzalitás, ezért számunkra az lényegtelen, vagy ha nem is az, de akkor is másodlagos."

Ezt nem nagyon értem. Már a mondatot. Nyelvtanilag.

"Nem éppen. Ugyanis a számoknak van valós és elvont (matematikai) értelmezésük. Az utóbbi esetben egyes számokat egyedi dolgoknak tekintjük, de a valóságban csak bizonyos mértékek mennyiségének képességbeli (potenciális) járulékai. Tehát az aktuális valóságban csak akkor tudunk vele mit kezdeni, ha bizonyos dolgokhoz kötjük őket."

Nem volt igazam, de nem azért, amit mondtál. Végtelen darab véges valami még lehet véges. Lásd, véges értékű végtelen sorösszegek. Ha csak a bizonyos dolgokhoz való kötés az, ami a számokat értelmezi, akkor a végtelen sem használható máshogy.

"Belátandó, hogy végtelen dologból csak egy darab lehet, amely oszthatatlan, mert ha osztani lehetne őket, akkor véges mivoltuk lenne. És ez nincs így."

A mondat elején a "végtelen" szó itt mást jelenti, mint a mondat többi részén. Pláne, ha az előző megjegyzésemet is hozzávesszük. A te "végtelenedben" mely mennyiségek végtelenek? Ha osztható, az egész végtelen marad.

"Ha n számú x-et egymással összeadunk, akkor legyen az az n bármilyen megszámlálhatatlan, de abból, hogy tudjuk, hogy több dologról van szó, amely véges, biztosan abszolút pontosan meghatározott számot fog kiadni."

Mit adunk össze? Mi az x? Mi az összeadás? Mi az, hogy n megszámlálhatatlan?

"Valami valami által változik."

Igen. A fizikai világban. De azon "kívül"?

"Mi lenne, ha áttérnénk a aquinói Szent Tamás érveire?"

Térjünk. Mit szeretnél velük?