Olvastam a katolikus teológiát és bőven ráfért egy jó kis reformáció. Az miféle felfogás és politika a katolikusoknál hogy hátat lehet ordítani a hitemnek és pokolra kerülök? Reformátusoknál a hit Isten ajándéka és nem lehet elveszíteni. Ébresztő

19: De azért a levezetést nem sikerült cáfolni, ehelyett elismételted még egyszer ugyanazt. Mert aki hisz, az nem fordul el, aki meg mégis, az nem hitt igazán. Ez nem "gondolatmenet", ez az "igazi skót" nevű érvelési hiba, ahogy azt a 7-es hozzászóló már megénekelte. A következménye pedig az a tautológia, amit leírtam. Ha leírod, hogy mi a baj a levezetéssel, akkor lesz miről beszélgetni, ha csak annyi érved van, hogy ismételgeted, hogy "aszongya a könyv", akkor nincs.

És természetesen bennem van a baj, hiszen te nyilván jobban tudod, hogy én mennyire hittem, mint én magam. Mert hát ki más ismerhetné legjobban a gondolataimat, mint te, ugye.

Halkan jegyzem meg, hogy a 17-es hozzászólónak is adós vagy még annak leírásával, hogy milyen volt, amikor őszintén azt hitted, hogy galamb vagy.

Ha valaki nem értené:

"„Képzeljük el, amint Hamish McDonald, egy skót, békésen olvasgatja a Glasgow Morning Herald-ot és egyszer csak meglát egy cikket arról, hogy "a brightoni szexőrült ismét lecsap." Hamisht sokkolja a hír, és kijelenti, hogy "skót ember nem tenne ilyet". Másnap aztán lát egy cikket egy aberdeeni őrültről, akihez képest a brightoni már-már szinte úriembernek tűnik. Ez a tény egyértelműen rácáfol tehát Hamish előző nap megfogalmazott állítására, de vajon elismeri-e ezt ő maga is? Nem valószínű. Ehelyett inkább azt mondja: "Igazi skót ember nem tenne ilyet."”

– Antony Flew

Egyszerűbb példával:

Tanár: Minden skót szereti a haggist.

Diák: Az én nagybácsim is skót, de ő nem szereti a haggist!

Tanár: Nos, akkor ő nem igazi skót."

[link]

Én nem tudom a kérdező honnan szedi ezt a sok agyament ostobaságot. Én mindig is hívő voltam, viszont az elmúlt 10évben eltávolodtam Istentől,bár ez idő közben nem tudatosult bennem. Amióta visszatértem Katolikus hitemhez azóta érzem mekkora sötétségben éltem

Bármennyire hihetetlen, borzasztó nehéz hívőnek maradni. Közel maradni Istenhez. Nagyon nehéz kitartani halálos bűn nélkül huzamosabb ideig, utána pedig nagyon nehéz elmenni gyónni. Mégis megteszem, mert Isten erőt, kegyelmet ad hozzá. De az én szabad akaratom kell hozzá, hogy ezt a kegyelmet befogadjam. Nem könnyű ezt átadni, egy hithű katolikus talán jobban érti. Úgyhogy igenis le lehet térni, el lehet fordulni tudatosan Istentől, a környezetemben is ezt sokat tapasztaltam. És aki ebben az állapotban hal meg, elkárhozik.