A valláskritika napjainkban halott?

1. amiről itt szó esik, az nem valláskritika.

2. rengeteg pap, teológus kutatott természettudományt, és ért el világhírnevet akkor is, mikor ezt még az egyházak keményen büntették. Továbbá sok tudós vallásos. Ez két teljesen különböző dolog.

3. az, hogy az egyházak, akár hivatalos dekrétumban miként foglalnak állást egyes tudományos tényekről, az egyház dolga, és legfeljebb azt mutatja, azon belül milyen irányzat erősebb. Arra nézve azonban, hogy istn létezik-e és mit tett, mindebből semmi nem következik.

4. A tudomány soha nem tagadta istent, ezt legfeljebb a felvetést nem értők gondolják így. A tudomány mindig és most is azon az állásponton van, hogy isten léte, mint állítás nem bizonyítható. És nem cáfolható. Márpedig a tudomány bizonyítható vagy cáfolható állításokkal foglalkozik csak. Hogy ezen túl a tudomány egyes művelői még mivel foglalkoznak, az meg csak az ő dolguk.

"A modern tudomány és teológia egyre inkább próbálja megtalálni az összhangot a vallásos hiedelmek és a tudományos felfedezések között."

Mármint a teológia. A tudósok ezzel nem foglalkoznak.

És itt van a lényeg: a teológusok mostanra (ismét) kidolgoztak egy olyan vallást, ami a mai tudománnyal nem nagyon cáfolható. Ezek után, mivel nem is bizonyítható, soha nem is volt az - a tudomány mit kezdjen vele?

Semmit.

A mostani valláskritikák inkább csak a fundamentalistáknak szólnak, mivel az ő tételeik könnyedén cáfolhatók.

Amúgy jelenleg is elég sok vallási tétel simán cáfolható, csak:

1: értelmes embereknek. Akik tisztelik a tényeket, olyanoknak.

2: fölösleges ismét leírni, mert már régen és sok helyen leírták mind.

Ha ennek ellenére még szeretnél valamit tudni, akkor kérdezz.

A valláskritika nem elsősorban az, hogy Isten létét cáfolja, vagy vallási történetek, tanmesék logikai hibáit szellőztesse.

A természettudomány is leválasztotta magát az egyházi filozófiákról, kidolgozta módszertanát, amely szerint nem kell semmi olyat akceptálnia, ami nincs empirikus módon igazolva és ehhez ragaszkodik, így nincs már eretnek tudomány, főleg mivel kompromisszum köttetett: a vallás nem avatkozik tudományos kérdésekbe, a tudományok meg nem arra fordítják energiáikat, hogy vallási nézeteket, téziseket cáfoljanak.

Ez egyre jobban megvalósul még az Iszlámban is.

Mi akkor a valláskritika feladata?

Elsősorban a morál, az etika aktualizálása, az anakronisztikus nézőpontoknak korunkhoz igazítása.

Az Iszlám és a kereszténység túl régen keletkezett, idealizmusa ókori.

A világ etikája ellenben fokozatosan változik. Az Iszlám merevségét mindenki jól észleli a keresztény világban, hiszen öltözködési, ruházkodási előírások, illetve a nemek közti drasztikus különbségtétel szembetűnő és egy csomó minden túlmegy a vallás hatáskörén, de a keresztény világ is sokkal gyorsabban változik morális szinten, mint amit a hitrendszerből akceptálni lehet.

Az emancipáció többé-kevésbé már kezd megvalósulni, de az emberi, vagy a szabadságjogok még messze vannak a tökéletestől.

Az uralkodók isteni hatalmának a támogatása a mai demokráciákra is kisugárzik, a szexuális viselkedések beskatulyázása és erkölcstelennek nyilvánítása nem időszerű egy olyan világban, ahol a túlnépesedés rémképe felülírja a szaporodjatok, sokasodjatok szentenciát és a szexualitás örömszerzésére teszi a hangsúlyt.

Megemlítem még például, hogy a halálbüntetés szükségessége ókori etikán alapul és levezethető vallási nézetekből, de akár a drasztikus törvénykezés is, amely más értékrendszerből ered.

Sorolhatnám még az erkölcsi, etikai kihívásokat, amiket nem lehet ókori szemlélettel megoldani, például a migrációt, amelyet a politikai, gazdasági és globális válságok, mint a klímaváltozás csak elviselhetetlenné erősítenek, mert ha Szomáliából eltűnik a víz, akkor sok millió ember kénytelen megindulni, máshová költözni és ezt nem lehet ókori módon kezelni, hogy például Izraelt Isten a zsidóknak adta, más régiók meg mások tulajdona.

A valláskritika legfőbb feladata az lenne, hogy a kialakult közgondolkodást megváltoztassa a modern világ kihívásaihoz igazítsa, mert még az ateistákra is hat a sok évszázad alatt kialakult értékrendszer, amelyet mára sutba vághatunk, mert nem ott tartunk erkölcsileg és a körülmények is drasztikusan változtak, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy pár millió ember él e a Földön, vagy nyolcmilliárd és az ebből származó további létszám-duplázódás intervallumát nehezítjük e, vagy könnyebbé tesszük, vagy egyáltalán miképpen kezeljük, mert az bizonyosnak látszik, hogy a több évezredes módon nem mehetnek tovább a dolgok, ezért a feltétlenül szükséges változásokhoz, amelyek az egész emberiséget érintik elsősorban a morális szemléleteket kell átrendezni és ehhez elengedhetetlen a vallások széleskörű kritikája, hogy etikánk ne legyen elmaradott és lehetőségünk legyen a változásra.

Annyira nem halott, bár az államvallások, vagy a világban hatalmon lévő vallások, kevésbé kapnak kritikát.

Mivel a világhoz tartoznak, és részét képezik az emberek megszokott életének, mindent megtesznek, hogy semmi nem zavarja meg a működésüket, még akkor sem, ha csúnya dolgok történnek.

El sem tudják képzelni, hogy ezek nélkül éljenek.

Sokkal inkább azokat a vallásokat kritizálják, amik valamiért nem adnak támogatást a világban lévő vallásoknak. A legkisebb hiba esetén nagyobb hírverést csinálnak, mint a világban elkövetett kegyetlenkedések.

Addig is arra figyelnek az emberek, a saját hibáikat pedig szépen elsikálják.

Egyetértek az 1. válaszolóval. Egyébként van bőven probléma amit még egyáltalán nem sikerült megoldani.

Amit pedig az evolúcióval kapcsolatban felhoztál az pedig valóbban egy nagyon gyenge érv. Ennél még az is jobb lenne ha morális oldalról közelítenénk meg a dolgot mivel az evolúció mint természetes módszer jól működik de ha már arról van szó, hogy egy értelemmel rendelkező lény választja ezt a módszert úgy, hogy közben választhatott volna ennél kevesebb "selejttel" járó módszert is akkor már erősen megkérdőjelezhető ennek a teremtőnek a szándéka vagy a moralitása.

"A tudósok, filozófusok és más szakértők egyre gyakrabban törekednek arra, hogy az emberi tudás és tapasztalat különböző területein keresztül közelebb kerüljenek az egzisztenciális és morális kérdések megértéséhez."

Ők nem szakértők, ebben tévedsz.

A természettudósok nem törekednek a vallás elfogadtatására, nem az a dolguk. Erre csak a vallásosak törekednek, nem meglepő módon.

"közös megértés keresését"

Ez még belefér, de szó nincs róla, hogy ez a vallás tudományossá tételét jelentené. A vallás nem a tudományon és nem a tudáson alapul, hanem mindig is ellenőrizetlen feltételezéseken.

"Az hogy hogyan és milyen módon értelmezik a bibliát az egyáltalán nem egy újkeletű dolog."

Pontosan.

Mindig is volt olyan irányzat, amelyik elfogadta a tudást, és ehhez próbálta hajlítani a Bibliát. Persze a legfontosabb, az alap hittételeknél ez nem működik, ott szemhunyás van helyette.

"Már az ókori időkben az emberek nagyon különböző módon értelmezték és magyarázták a teremtés történetét."

Ebből is látszik, hogy nincs mögötte egy gondos isten.

"Szent Ágoston például úgy gondolta, hogy maga az anyag már létezett, adott volt Isten számára amiből a világunkat formálta."

De ezt pont ugyanúgy mindenféle alap nélkül gondolta, mint az összes többi irányzat. Az csak mázli, ha neki volt igaza.

"De már azokban az időkben is sok keresztény teológus allegorikusan értelmezte a teremtés történetét."

Ezért mondom, hogy tudósnak ezzel felesleges foglalkoznia. Amiről kiderül, hogy nem igaz, azt a teológusok átértelmezik, és lőn: már nem lehet megcáfolni.

Ügyes vallás, de emiatt már a bűnbeesés sem igaz benne (kiderült, hogy nem volt első emberpár).

"Isten olyan világot teremtett ami midig szabályok és természeti törvények alapján működik."

Kezdjük ott, hogy én azt mondtam, hogy jobb. Ehhez továbbra is tartom magam mivel az amit te írtál az nagyon könnyen cáfolható.

Aztán pedig, Istent semmi nem kötelezte arra, hogy ilyen világot teremtsen, ahogyan arra sem, hogy az ősrobbanással kezdje el. Ahogyan a játékot is bizonyos kiindulási állapotból kezded úgy Isten is alkothatott volna olyan világot ami szabályok alapján működik de a kezdeti állapotban már létezett a bolygó és az állatok, emberek.

A csalás os érved azért sem állja meg a helyét mert a Biblia szerint Isten elég sokszor belepiszkált a világba. Ha az ószövetséget nem nézzük akkor is ott van például, hogy melyik természeti törvényeket használta Jézus ahhoz, hogy ételt szaporítson, gyógyítson, holtakat támasszon fel, vizet borrá változtasson, stb.

A morális kérdés akkor egyébként akkor is fennállna ha valóbban olyan szabálykövető lenne mert akkor is a jelenlegi világ azt jelentené, hogy az, hogy a rendszernek minden esetben úgy kell működnie ahogyan ő azt megalkotta az fontosabb mint bárkinek a szenvedése és inkább kárt okoz másoknak. Ha neki ez fontosabb akkor tegyen így. De ez a fontossági sorrend árulkodik a jelleméről.