Gyakorlatilag ha Istent és a tudatot műszerekkel mérni tudnánk a teremtő meghasonlana önmagával és elpusztulna. Mi lenne egy természettudományos beállítottságú embernek az elegendő bizonyíték ahhoz, hogy elismerje a tudatunk fennmarad a halál után?

"Az pech. Erre vannak a tudományos módszerek, hogy ellenőrizzék a tudást."

"Na, itt például remek módszer egy napóra az ellenőrzéshez. Az nem szokott elromlani."

De hát senki nem éli úgy az életét, hogy folyton mindent leellenőriz.

Ez így ellehetetlenítené az életet.

Mondjuk, hogy egészségesnek gondolod magad, de ezt ugye le kell ellenőrizni orvosilag. A probléma az, hogy bármikor megbetegedhetsz, bármelyik percben, így gyakorlatilag állandó orvosi megfigyelés alatt kellene tartanod magad, ahhoz hogy biztosra tudd, hogy egészséges vagy.

De még akkor sem biztos, hogy az orvosok mindent kiszúrnak, szóval......

Ráadásul ugyanez igaz az élet szinte minden aspektusára, lehetetlen lenn így élni. Szóval marad a hit.

"marad a hit"

Mármint: ADDIG marad a hit, amíg bízol benne.

Ha kétségeid vannak, AKKOR ott az ellenőrzés - és akkor kell is, nem lehet elsunyulni!

Például az orvost sem. Meg mást sem.

Már persze akkor, ha normálisan akarsz élni, és nem akarsz úgy járni, mint például Ábrahám.

Nem a magam véleményét mondtam el, hanem egy kurrens megismeréstudományi álláspontot.

[link]

[link]

A hit nem egyetlen kategória, hanem egy összetettebb folyamat, nem összevethető ilyen téren a propozicionális tudással (amit ti oly önkényesen A Tudással azonosítotok). A hit elsősorban nem állítások bizonyíték nélküli elfogadását jelenti, ez a fajta értelmezése a hitnek csak a reformációval jelent meg. A hit nem azonos a krédóval. A hit elsősorban jelentésről szól, bizalomról, jelentőségről, valahová tartozásról, valaminek a megtapasztalásáról, és ezt a krédóval azonosítani olyan, mintha a személyi igazolványodra azt mondanám, hogy az azonos veled.

Csakhogy az utóbbit MÁS rendszeresen ellenőrzi neked!

Úgy hogy nem: nem marad a hit. A hit addig marad, amíg akarod. BÁRMIT tudsz ellenőrizni (ami nem vallás), ha mozgósítod hozzá a szükséges dolgokat.

Titus Pullo: a hit az egy elképzelés a világról.

Ez lehet 0%-ban igaz, 100%-ban igaz, vagy a kettő között BÁRMI. Nem, nem 50% alapesetben.

A legnagyobb baj pedig az, hogy MAGÁBÓL a hitből nem derül ki ez a %, TEHÁT a hitet semmilyen módon nem lehet tudásnak nevezni. Ha már tudnál %-ot mondani, akkor az egy tudás lenne.

De alapesetben ilyen nincs - ha pedig van, azt nem a hitnek köszönheted, hanem valamilyen máshonnan szerzett TUDÁSNAK.

" Nem a magam véleményét mondtam el, hanem egy kurrens megismeréstudományi álláspontot."

[link]

Ismét leírom: szalmabábozol. Terelsz!

Kevered a tudás két eltérő jelentését.

"Hétköznapi tudás

A hétköznapi értelemben a „tudás” szónak legalább két értelmét is megkülönböztetjük. Az egyik az a teoretikus tudás, amelyet a filozófia is vizsgál, és lejjebb részletezni fogunk. A másik az képességet jelent. A teoretikus tudás tanulás során, vagy a tapasztalatokból összefüggések tudatos felismerésével szerzett információ. A képesség pedig a gyakorlás során tudattalanul alakul ki. A képességeket az emberek, akárcsak az állatok, viszonylag lassan, hosszú gyakorlat (tanulás) során szerzik. Az ember azonban abban különbözik a legtöbb állattól, hogy képes teoretikus tudást is elsajátítani, méghozzá akár egyszeri példa alapján, következtetéssel, vagy tanulás során nyelvi kommunikációban."

[link]

Ugyanerre vonatkozóan az általad linkel wiki oldal gyors fordítása (google!):

"Az eljárási tudás (más néven know-how, know-how, és néha gyakorlati tudásnak, kötelező tudásnak vagy performatív tudásnak is nevezik)[1] valamely feladat végrehajtása során gyakorolt ​​tudás. Ellentétben a leíró tudással (más néven deklaratív tudással, propozicionális tudással vagy „tudva-hogy”), amely konkrét tények vagy tételek ismeretét foglalja magában (pl. „Tudom, hogy fehér a hó”), a procedurális tudás magában foglalja az ember képességét, hogy megtegyünk valamit (pl. "Tudom, hogyan kell kicserélni a defektet"). Egy személynek nem kell tudnia verbálisan megfogalmazni procedurális tudását ahhoz, hogy tudásnak számítson, mivel az eljárási ismeretek csak annyit igényelnek, hogy hogyan kell helyesen végrehajtani egy cselekvést vagy gyakorolni egy készséget.[2][3]"

MI, ITT a teoretikus (leíró) tudásról beszélünk!

Jó lenne, ha te is arra koncentrálnál.

A HIT (itt és most VALLÁSOS HIT) állításokat tesz természetfeletti dolgokról.

Itt most a HITből fakadó (bizonyítatlan/bizonyíthatatlan) kijelentések és a tudományos megismeréssel megszerzett TUDÁS kapcsolatáról beszélünk.

"Mi lenne egy természettudományos beállítottságú embernek az elegendő bizonyíték ahhoz, hogy elismerje a tudatunk fennmarad a halál után?"

Hit: "a tudatunk fennmarad a halál után"

TTud vonatkozás: "elegendő bizonyíték"

Végül: Igazad van!!!

"Egyébként a hit is tudás, csak másféle tudás."

(

"a procedurális tudás magában foglalja az ember képességét, hogy megtegyünk valamit"

"A képesség pedig a gyakorlás során tudattalanul alakul ki.

)

Konkrétan a vallásos hitre vonatkoztatva:

A hívő megfelelő gyakorlással tus/képes olyan hiszékeny lenni, hogy elfogadjon bizonyítatlan állításokat, tus/képes "kettősgondolni", tud/képes fanatikusan félredobni/tagadni nyilvánvaló tényeket, ha azok nem egyeztethetők össze a hitével!

„Ismét leírom: szalmabábozol. Terelsz!

Kevered a tudás két eltérő jelentését.”

Nem, pont hogy ti keveritek, és én vagyok az, aki megkülönbözteti.

Ti azt állítjátok, hogy a "teoretikus tudás", vagy "hétköznapi értelemben vett tudás" és a "hit" az két, egyenrangú kategória egymással versengő kognitív folyamat, és mindenfajta álláspont vagy az egyiken, vagy a másikon alapulva jön létre.

Csakhogy ez egyáltalán nincs így, erre próbálok rávilágítani. Ez egy hamis dilemma.

Egyrészt a vallásos hitnek is rengeteg teoretikus tudásanyag van a érvényességi körében, ide tartozik például a teológia. Abban szintúgy fontos szerepet kaphatnak érvényes logikai levezetések, definíciók, fogalmi struktúrák, elvont modellek. Akkor az a ti fogalmatok szerint is kőkeményen "tudás", ha egyszer elfogadjátok, hogy érvényes logikai következtetés az egy elfogadható módja a bizonyossághoz való jutásnak (mint a matematikában).

Másrészt, a "teoretikus tudás" nem a hittel azonos szintű kategória, mert a hit komplexebb. A "teoretikus tudás" nyelvi közegben működik, a hit pedig nyelvi, szenzomotorikus, érzéki, és társas közegben egyaránt. A hit ugyanis nem egy megismerési folyamat, hanem többféle megismerési folyamatot átfogó _szemlélet_ vagy _létmód_.

Még egyszer leírom akkor: a hit nem egy állítás bizonyíték híjában való elfogadását jelenti. Ha ezzel azonosítjátok a hitet, akkor ti magatok érveltek szalmabáb ellen.

"A hit ugyanis nem egy megismerési folyamat"

Nem bizony!

"hanem többféle megismerési folyamatot átfogó _szemlélet_ vagy _létmód_"

NEM!!!

"a hit nem egy állítás bizonyíték híjában való elfogadását jelenti"

DE! Majdnem egészen pontosan ezt jelenti. Ami különbség van, az az, hogy az állítás részben lehet bizonyítva is (kivéve a vallásos hitnél), de a hit nem teljesen ez alapján dönt, hanem önkényes szempontok alapján, amelyek nem feltétlenül a valóságot tükrözik.

"teológia"

Ennek két része van:

1: a vallások rendszerezése és leírása. Ennek köze nincs ahhoz, hogy az adott vallás tanai igazak-e.

2: A vallási hitek igazságának taglalása. Ennek köze nincs semmiféle tudományhoz, nem az alapján dolgozik, hanem előfeltevéseket próbál igazságnak kihozni.

„DE! Majdnem egészen pontosan ezt jelenti. Ami különbség van, az az, hogy az állítás részben lehet bizonyítva is (kivéve a vallásos hitnél), de a hit nem teljesen ez alapján dönt, hanem önkényes szempontok alapján, amelyek nem feltétlenül a valóságot tükrözik.”

Tételesen hamis állításokat sorakoztatsz. Persze, definiálhatod így a hited, ahogy hívhatjuk a kutyát zongorának, de attól meg nem fogja eljátszani a Für Elise-t. A vallásos hit nem ez, és nem így működik, amit bárki meg tud erősíteni, aki hívő.

„A vallási hitek igazságának taglalása. Ennek köze nincs semmiféle tudományhoz, nem az alapján dolgozik, hanem előfeltevéseket próbál igazságnak kihozni.”

Ahogyan a matematikai bizonyításnak sincs az égvilágon semmi köze a természettudományos megismerési folyamathoz. Nem tudod kísérletileg igazolni, hogy 1+1=2. Tehát a matematika nem ad tételest tudást ez érvelésed alapján.