Gyakorlatilag ha Istent és a tudatot műszerekkel mérni tudnánk a teremtő meghasonlana önmagával és elpusztulna. Mi lenne egy természettudományos beállítottságú embernek az elegendő bizonyíték ahhoz, hogy elismerje a tudatunk fennmarad a halál után?

"Isten a Bibliában többeknek is bebizonyította a létezését."

Mármint... Jézus?

Jézus, az ember?

Hát...

„MINDEN istennek vannak olyan törvényei és ígéretei, amelyeket magára nézve is kötelezőnek tart.”

Ezt így alá tudod támasztani valamivel? Mert szerintem egyáltalán nincs így.

„Eleve kezdjük azzal, hogy ha valaki bizonyítékot követel az tudni akar és nem hinni.”

A már meglévő álláspontja sem bizonyítékon alapul, vagyis ez alapján éppen ugyanúgy hit. Egyébként a hit is tudás, csak másféle tudás. Nem csak egyféleképp lehet tudni dolgokat.

Ha Isten létezik, pont itt érhetjük tetten legnagyobb TÉVEDÉSÉT:

Önmaga megismertetését holmi hitre, és nem tudományos alapokra helyezte!

"a hit is tudás, csak másféle tudás"

Nem. Tudás EGYETLEN fajta létezik: ami bizonyosságon alapul. A hit még csak véletlenül sem ilyen (és főleg a vallásos hit).

"Önmaga megismertetését holmi hitre, és nem tudományos alapokra helyezte!"

Honnan tudod hogy nem tudományos? Csak annyira fejlett tudomány kéne hozzá amit mi még nem értünk el.

"Nem. Tudás EGYETLEN fajta létezik: ami bizonyosságon alapul. A hit még csak véletlenül sem ilyen (és főleg a vallásos hit)."

És ha csak azt hiszed valamiről, vagy azt gondolod hogy tudod de a valóságban nem így van?

Ha ránézel egy fali órára amin 10:00 az idő, de közben nincs is benne elem, akkor azt gondolod hogy annyi az idő, pedig nem igaz. Rosszul hiszed.

Vagy hányszor jártam már úgy, hogy hátulról hosszúhajú férfiakról azt gondoltam, hogy nők de mikor megfordultak, akkor láttam hogy férfiak.

Vagy mikor megoldasz egy matematikai feladatot és azt hiszed, hogy tudod hogyan kell csinálni, pedig rossz lett.

Akkor milyen egyfajta tudásról beszélsz ami bizonyosságon alapul?

Episztemológiailag(ismeretelmélet) ilyen nem létezik.

Azt igazolt igaz hitnek nevezik.

Ez van ha valaki nem tanult eleget........

"de a valóságban nem így van?"

Az pech. Erre vannak a tudományos módszerek, hogy ellenőrizzék a tudást.

"Ha ránézel egy fali órára amin 10:00 az idő, de közben nincs is benne elem"

Na, itt például remek módszer egy napóra az ellenőrzéshez. Az nem szokott elromlani.

"milyen egyfajta tudásról beszélsz ami bizonyosságon alapul?"

A TUDÁS az MINDIG bizonyosságon alapul. Ha csak hiszed, hogy tudásod van - az nem.

"Azt igazolt igaz hitnek nevezik."

Az igazolt hit az tudás, de attól még maga a hit továbbra sem tudás, csak az igazolással együtt, ami viszont nem hit!

"Akkor mondjuk, hogy egy hitünk tudás, ha az igazolt és igaz. Magyarul a tudás: igazolt igaz hit. "

[link]

Ugye tudsz olvasni? És érted is a leírtakat?

egyszerű szavak:

IGAZOLT

IGAZ

"És ha csak azt hiszed valamiről, vagy azt gondolod hogy tudod de a valóságban nem így van?"

Akkor az nem tudás, mert nem IGAZ!

"Ha ránézel egy fali órára amin 10:00 az idő, de közben nincs is benne elem, akkor azt gondolod hogy annyi az idő, pedig nem igaz. Rosszul hiszed."

Akkor az téves hit, nem IGAZOLT és NEM IGAZ, tehát nem tudás!

"Vagy hányszor jártam már úgy, hogy hátulról hosszúhajú férfiakról azt gondoltam, hogy nők de mikor megfordultak, akkor láttam hogy férfiak."

Akkor tévesen hittél valamit, és a hitedet nem IGAZOLTa a gyakorlat!

"Vagy mikor megoldasz egy matematikai feladatot és azt hiszed, hogy tudod hogyan kell csinálni, pedig rossz lett."

Akkor rosszul hitted, az ELLENŐRZÉSKOR kiderül, hogy a valóság nem IGAZOLja a hitedet.

"Akkor milyen egyfajta tudásról beszélsz ami bizonyosságon alapul?"

Pontosan olyanról, melyet a gyakorlat IGAZOL!

(a matekos példánál maradva, az ellenőrzés igazolja az általad kiszámolt eredményt, és a tanár is ötöst ad a megoldásodra)

Az általad felsorolt példák remekül bemutatják, hogy a hit lehet alaptalan, hamis, félrevezető.

A BIZTOS TUDÁS pedig kiállja a gyakorlat próbáját!

"Azt igazolt igaz hitnek nevezik."

amit a magyar nyelvben TUDÁSNAK neveznek.

"Akkor mondjuk, hogy egy hitünk tudás, ha az igazolt és igaz. Magyarul a tudás: igazolt igaz hit. "

[link]

"A hipotézist további megfigyelésekkel és kísérletekkel ellenőrizni kell. Ha ezek folyamán a hipotézis ellentmondásra vezet, akkor azt el kell vetni és a bővült tapasztalatok alapján új hipotézist kell felállítani. Ha a hipotézis beválik, akkor törvény vagy elmélet lesz belőle. Ez azt mutatja, hogy az ellenőrzés szerepe döntő a jelenségek megismerési folyamatában..."

[link]

"

Akkor milyen egyfajta tudásról beszélsz ami bizonyosságon alapul?

Episztemológiailag(ismeretelmélet) ilyen nem létezik.

"

[link]

"Ez van ha valaki nem tanult eleget........"

Ezzel csak egyetérteni tudok! Néztél mostanában tükörbe???

A tudást igazolt propozíciókkal azonosítani már rég meghaladott elképzelés filozófiailag éppúgy, mint megismeréstudományilag.

Ha tudok zongorázni, akkor a zongoratudásom is tudás, de ez a tudás egyáltalán nem bizonyosságon alapszik, hanem puszta gyakorlaton (procedurális tudás). Senki nem úgy tanul meg zongorázni, hogy elolvassa egy könyvben, ahol bebizonyítják neki a zongorázást. Ez is tudás.

Ha mondjuk nem tudom, milyen illata van a vetivernek, vagy az acetaldehidnek, azt a tudást sem szerezhetem meg másképp, pusztán úgy, hogy megszagolom a vetivert meg az acetaldehidet. Ez szintén nem bizonyosságon alapszik, hiszen ez a tudás nem átadható, legfeljebb művészileg ábrázolható, de semelyik szó nem tudja helyettesíteni az élményt, amit a szaglás idéz elő. Ez is tudás, de nem bizonyosságon alapszik (perspektivikus tudás).

Ezek egyike sem alacsonyabbrendű ismeret annál, amit mondjuk egy bizonyítás vagy egy kísérlet során szerez az ember, vagy egy könyvben elolvas. Sőt, ahhoz, hogy az ember be tudjon fogadni propozíciókat, először másfajta tudásra kell szert tennie, mert az emberi kogníció nem pusztán elvont gondolati síkon zajlik (sőt, elsősorban nem ott zajlik).

Aki azt hiszi, hogy a tudományos ismeret a tudás legmagasabb és legbiztosabb formája, az benneragadt egy XIX. századi filozófiai iskolában, amit a tudomány (!) is már réges régen meghaladott, és körülbelül olyan, mintha valaki manapság a rádióhullámok jelenségét még mindig az éterrel magyarázná.

"A tudás a kontextustól függően egy sok értelemben használt szó..."

[link]

A "tudás" jelen esetben nem az általad kiemelt készség/képesség értelemben használatos /zongoratudás/ (így az érvelésed szalmabáb), hanem a "biztos ismeret/megalapozott tény értelemben, amire egyértelműen következik abból, hogy a HIT és TUDÁS viszonyáról beszélünk!

Mint igen sok kérdésnél már bebizonyosodott, te a szavaknak csupán a számodra hasznos jelentését használod, vagy éppen a közismerttől eltérő egyéni jelentést tulajdonítasz nekik.

A tudományos elfogadásra vonatkozó állítást helyénvaló igazolni is például arra vonatkozó idézettel+forrás megjelöléssel.