A vallásosak mit gondolnak arról, hogy az IQ és a vallásosság közt fordított arányosság áll fenn?

"Amit megváltoztattál arra a kijelentésre vagy is finomítottál rajta hogy az anyag a szingularitásba volt, mert a szingularitás is az ősrobbanás elmélethez tartozik."

Ez nem megváltoztatás, mivel ez része az elméletnek. Simán éltem a gyanúperrel, hogy ha már vitázni akarsz, legalább tudod, hogy miket állít az adott elmélet.

"Arról nem is beszélve, hogy a proton lebomlás és az entrópia (univerzum hőhalála) már régen nem lenne itt semmi."

Miért ne lenne? Kapásból az univerzumunk protonjai az ősrobbanás után keletkeztek.

"Ami hatalmas ostobaság, hogy aki aze egyetlemn anyanyelvét sem tudja, az hogy tanulta meg a szakmát?"

Aki vét pár helyesírási hibát, az nem jelenti hogy ne tudná az anyanyelvét, vagy ne lenne képes szöveget értelmezni.

163. ebben egyetértek. Bár itt a gyakorin aki helyesen ír, azok 80%a sem tud összetett mondatot értelmezni. Csak kiragadott szavakra reagálnak.

Viszont valakinek ha folyamatosan olvasom az irományait, egy idő után kikristályosodik szépen minden. Még csak hibát sem kell véteni. Elég a szóhasználatot, és a konfliktuskezelését valakinek megfigyelni.

A kedvencem az, amikor valaki nehezményezi, hogy belekötnek a helyesírásába, mert nem bírja az egója, de ő imeretlenben beleáll másokba, mert tudni véli, hogy a másik iskolázatlanabb, inkompetensebb, és úgysem értené, hogy mit magyaráznak neki.

Ez tipikusan az, aki "Más szemében a szálkát is, sajátjában a gerendát sem."

Az ilyen ember hiteltelen, és nem azért mert nem ír helyesen. A helyesírás csak egy belépési pont, amiből elindulhat egy felmérés, hogy hogy reagál a partner. Aztán szépen felfedi magát, hogy valójában milyen ember is.

Előfordult már az is, hogy én kértem elnézést. Vagy azért mert emberileg olyan jó ember volt, hogy nem érdemelte meg, vagy azért mert kiderült, hogy olyan művelt és szerény, ami általában karöltve jár együtt, hogy azt mondtam, le a kalappal, ő a kivétel.

Ez itt most nem forog fent. Mindenki csak nagyot akar mondani, mint már megszoktuk a 10 millió polihisztor országában.

"Ami hatalmas ostobaság, hogy aki aze egyetlemn anyanyelvét sem tudja, az hogy tanulta meg a szakmát? "

Írni attól még tudd, hogy néha vét hibákat. Olvasni tudd, gondolkodni tudd.

Esetleg az elektromos áram a helyesírás szabályai szerint működik szerinted? Vagy melyik szakma elsajátításánál alapkövetelmény a kifogástalan helyesírás?

"A kedvencem az, amikor valaki nehezményezi, hogy belekötnek a helyesírásába, mert nem bírja az egója, de ő imeretlenben beleáll másokba, mert tudni véli, hogy a másik iskolázatlanabb, inkompetensebb, és úgysem értené, hogy mit magyaráznak neki."

Ha az itteni beszélgetésre célzol akkor itt te jelentetted ki, hogy nem értesz az adott témához és bizonyítottad be.

Ezenfelül nem az egóm miatt nehezményezem(nem is az én írásomba kötöttél bele), hogy belekötöttől a másik válaszolóba hanem mert normális stílusban megírt egy értelmes és a valóságot tükröző választ erre jössz te is ilyen kicsinyes módon leszólod, inkompetensnek nevezed teljesen eszement indokok alapján.

#163

“Ez itt most nem forog fent. Mindenki csak nagyot akar mondani, mint már megszoktuk a 10 millió polihisztor országában.”

Ahogy te is 🤷 Gondolom nem gondoltad magad kivételnek.

Egyébként komolyra fordítva a szót én alapból egyáltalán nem gondolom azt ,hogy valami mindenkinél okosabb zseni lennék. Egyáltalán nem. Sőt, biztos vagyok benne ,hogy tucatnyi dologhoz sokkal jobban értesz te, a két és egypipás mint én. Mondjuk pont nem abban amilyen témáknál látni szoktam őket, de na.

Azt nem tudom a többiek magukról hogyan vélekednek.

Csak tudod egy idő után unalmas, frusztráló ,hogy valaki nagy mellénnyel beleokoskodik egy témába (pl: ősrobbanás, evolúció…) s hamar kiderül ,hogy az alapjait is rosszul tudja. S nem segít a helyzeten az ha többszörös cáfolat, kiigazítás ellenére ragaszkodik a hibás elképzeléséhez, értetlenkedik, hab a tortán ha beleköt a helyesírásba csak azért ,hogy legyen min piszkálódni… S még csak az alapokról beszélünk. Ezért írtam a “miért vannak még mindig majmok” hasonlatot.

Valamiért túlnyomó részt hívőktől jönnek az ilyenek, akkor hogyan is akarnánk cáfolni a fő kérdésben foglalt állítást?

Én nagyon szívesen változtatok a véleményemen bármivel kapcsolatban ha van rá elég bizonyíték. Például ha úgy alakul akkor elhiszem ,hogy létezik valamiféle tervező. Csak épp eddig semmi olyat nem láttam ami meggyőzne, indokolná. Nekem valahogy a “léteznie kell mert nekem így tetszik s kész” nem elég.

Komolyan, néha olyanokat írtok ,hogy azt sem tudom komolyan gondoljátok vagy csak trollkodtok. Például mikor az egypipásnak hússzor leírják ,hogy bizonyítsa már be az állításait majd ő huszonegyedjére is csak megismétli amit bizonyítani kellene. Mintha fel sem fogná mi a probléma.

Vagy mikor jeleztem ,hogy a tervező még nem old meg szinte semmit akkor lényegében azt kaptam válaszul ,hogy 1. Ne foglalkozzak ilyesmikkel mert csak és 2. Elégedjek meg ennyivel, nem kell tovább megmagyarázni mert csak. Ez így???

Vagy ez:

“Azt pedig nem lehet elfogadni magyarázatnak, hogy hát én nem tudom.

Ez a hozzáállás hátráltatja a tudományos gondolkodást. Ez elfogadhatatlan!

Mi lett volna ha minden tudós így gondolkodik? Be dobja hogy hát én nem tudom. Még sehol nem járnánk.”

????

Tehát szerinte a mesegyártás viszi előre a tudományt? Szóval az vinne előre ha valamit nem tudunk akkor arra nem azt mondjuk ,hogy nem tudjuk hanem azt ,hogy isten volt?

Azért azt te is érzed ,hogy itt valami hiba van a mátrixban. S nem “az ateista” oldal felől.

Na szóval visszatérve az ősrobbanásra és az univerzum keletkezésére:

Barrow és Tipler:

"Ebben a szingularitásban maga a tér és az idő jött létre? szó szerint semmi nem létezett a szingularitás előtt. Ha az univerzum ebből a szingularitásból származik, akkor valóban ex nihilo teremtésről beszélünk."

Na már most, fontos hogy Barrow és Tippler itt a teremtés szót nem teológiai értelemben értette, hanem tudományos kozmológiai értelemben.

Tehát azt mondja akkor jött létre az univerzum.

Ha ez a helyzet akkor fel kell tennünk a kérdést: miért jött létre az univerzum?

Sir Arthur Eddingdin szerint az univerzum kezdete leküzdhetetlen nehézséget jelent, ha csak meg nem egyezünk, hogy természetfeletti eseményként tekintünk rá.

Ez a kijelentés elég komoly kihívást intézett azok felé, akik az öröktől fogva való univerzum létezése mellett érvelnek.

A XX században éppen ezért nagyon sok alternatív modell született, a legtöbbje abból a metafizikai megfontolásból, hogy megpróbáljuk elkerülni az univerzum kezdetét.

Az előző 90 évben azt tudjuk mondani, hogy ezek a modellek sorozatosan elbuktak.

Na már most, a laikusok számára úgy tűnhet, hogy egyáltalán nincs egyezség a kozmológusok közt abban, hogy mi a legjobb magyarázat az univerzum keletkezésére hiszen mindig jönnek az új modellek és bebizonyosodik, hogy mégsem ez az igaz. Tehát egy teljes káoszt látunk magunk előtt.

Pedig ez a rengeteg alternatív próbálkozás mind a standard modellt hitelesíti, hiszen minden egyes ilyen próbálkozással bebizonyosodik, hogy a másik elmélet miért kevésbé megfelelő.

2003-ban egy újabb vízválasztóhoz érkeztünk.

Arvind Borde, Alan Guth és Alexander Vilenkin bizonyították, hogy az univerzum folyamatosan tágul, mindenképpen kell hogy rendelkezzen egy kezdeti ponttal. Tehát nem lehet végtelen a múlt irányába nézve.

Vilenkin azt mondta: "A kozmológusok többé nem bujkálhatnak a végtelen idejű univerzum lehetősége mögé. Nincs menekvés, szembe kell nézzenek a kozmikus kezdet lehetőségével."

Na akkor gyorsan és röviden nézzük csak meg milyen próbálkozások voltak arra nézve, hogy elkerüljék az univerzum keletkezését:

1. Fred Hoyle.

Az elmélete szerint az univerzum tényleg tágul és láthatjuk ha kétszeresére tágul akkor ex nihilo a semmiből újabb részecskék jönnek elő.

Ez azt jelentené, hogy bár tágul az univerzum de sohasem volt egy kezdeti pontja mert az univerzum sűrűsége mindig állandó. Éppen ezért Fred Hoyle elmélete végül a tudomány szemetesdombján végezte.

Azon kívül hogy erre a modellre semmilyen empirikus alátámasztás nem történt, 2 komoly bizonyíték miatt elvetették.

Az 1971-es években felfedezték a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást.

Ez a háttérsugárzás arra utal, hogy az univerzumnak volt egy kezdeti nagyon sűrű rendkívül forró állapota amiből ez hátra maradt.

A másik probléma, hogy nem tudta megmagyarázni hogy az univerzumban miért vannak túlsúlyban a könnyű elemek, mint a hidrogén és a hélium, amiből ugye sokkal több van mint a nehéz elemekből.

A standard modell erre egy nagyon jó magyarázat adott hiszen az univerzum kezdeti állapota nagyon forró állapotában álltak össze a különböző részecskék, hidrogén és héliummá.

2. Az oszcilálló modellek.

Ezeket az orosz materialisták dolgozták ki amivel el akarták kerülni az univerzum keletkezését. Nyilván nem ettől lett helytelen a modell hanem attól, hogy azt feltételezték, hogy az univerzum igen tágul de egy bizonyos pont után elkezd ismét összehúzódni és amikor ismét nagyon sűrű lesz, mint egy rugó akkor vissza ugrik maga az anyag és ismét egy ősrobbanáshoz hasonló pillanathoz érünk.

Az elmélet végét az 1970-es években Stephen Hawking és Roger Penrose által kidolgozott tétel jelentette amely szerint elkerülhetetlen, hogy legyen egy kezdeti szingularitás. Tehát nem lehetséges az, hogy az univerzum visszaomlik egészen a kezdet előtti pontig és utána kitágul, hanem kellett hogy legyen egy szingularitás, ahol nullára csökken a távolság a teljes univerzumban.

Az 1990-es évek végén pedig kiderült, hogy az univerzum tágulása nemhogy lassulna, hanem még elkezdett gyorsulni úgy néhány milliárd évvel ezelőtt, és nagyon nagy valószínűséggel soha nem fog megállni, tehát örökké táguló univerzumban létezünk.

3. Vákuum-fluktuációs modellek.

A lényege a következő volt: Van egy ősuniverzum és ebben az ősuniverzumban nincsen anyag csak különböző fluktuáló energiák amiket nem látunk.

A kvantummechanika megengedi nekünk, hogy ebből a fluktuáló energiatengerből előugorjon egy-egy anyagi részecske, sőt akár több is.

Tehát ez azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk csak egy előugró részecske halmaz ebből az anyagáradatból és az energia áradatból.

Tehát akkor az univerzum keletkezése lényegében nem egy kezdőpont hanem csak a mi általunk látható résznek egy kezdőpontja.

Na most elméletileg ezek a modellek sem élték túl az 1980-as éveket, egyrészt mert több rengeteg elméleti problémával nézett szembe.

Másrészt viszont hogyha a teljes univerzumban van egy pozitív valószínűsége annak, hogy ezek a kis pontok létrejönnek, akkor végtelen idővel számolva a teljes univerzumban létre kellett volna már hogy jöjjön egy másik univerzum, amik így szépen összeolvadnak egymásba és egy végtelen öreg univerzumot kellene látnunk, nem egy viszonyleg fiatalt mint amilyen a miénk.

4. Kaotikus infláció modell.

A lényege nagyon hasonló az előzőéhez. Az ősuniverzumon belül elkezd egy univerzum tágulni és ahogyan az tágul hirtelen elkezd kipuklisodni és ott kisebb új univerzumok keletkeznek, és így elkezd folyamatosan tovább tágulni. Tehát a mi univerzumunk az valójában nem a nagy univerzum, hanem ennek csak egy kicsi része ami éppen nemrég kezdett el kitágulni.

Ahogy azonban a Borde-Guth-Vilenkin-tételnél láthatjuk minden egyes táguló univerzum, tehát ez a nagy multiverzum amit elképzeltek véges kell hogy legyen a múltban. Tehát a Borde-Guth-Vilenkin-tétel igaz a nagy multiverzumra is.

Tehát ezek az inflációs modellek sem tudják elkerülni a standard modell által megjósolt abszolút kezdetet.

5. Kvantumgravitációs modellek.

Ezt Stephen Hawking és James Hartle dolgozta ki.

Most azt kell tudnunk, hogy a standard modell nagyon jól megmutatja hogy mi történt egészen a leges legelső pillanatig az univerzumban, az azelőtti időszakra nincsenek jó elméleteink.

Stephen Hawking nagyon kreatív módon ebben az időszakban átváltotta az időt egy úgynevezett imaginárius idővé. Tehát így az időből valójában egy negyedik térdimenzió lett, így ezzel is tudott számításokat végezni.

Ennek az eredménye az lett hogy lényegében a 10 a mínusz 43. másodpercben lekerekítette ennek az univerzumnak a kezdeti pontját.

Oké tehát azt állítja hogy az univerzumnak nincs egy kezdeti pontja pontosan úgy ahogyan amikor a földet megnézzük és a Délisarkra elmegyünk nincsen értelme azt kérdezni, hogy merre mehetnék még délebbre.

Viszont ez nem egy határozott pont, hiszen elmozdulhatnék bármelyik irányba.

Azonban azt is látnunk kell, hogy attól hogy nincsen egy kezdeti pont még nem jelenti azt, hogy az univerzumnak nem volt kezdete, hiszen végesszámú időpont volt a múltban. Ez azt jelenti, hogy az univerzum kezdetét ez a modell sem kerüli el.

Ezenkívül pedig még vannak a húrelméletek amik rendkívül spekulatív modellek.

Borde-Guth-Vilenkin-tétel ugyanúgy vonatkozik a többdimenziós elméletekre

Tehát az összes húrelméletre igaz, ha egy táguló univerzumot ír le, akkor kellett hogy legyen egy kezdeti pontja.

Jó tudom ezzel most csak úgy gyorsan végig szaladtam az elméleteken, de nekem sincs időm egésznap itt ülni.

Na de még annyit, ha mindez még nem is lenne elég nektek.

A 19. században még az univerzum tágulása előtt felfedezték, hogy egy bizonyos idő elteltével az univerzum is elfogja érni azt a bizonyos egyensúlyi állapotot és egy úgynevezett hőhalált hal, tehát minden széthullik.

Az univerzumban található összes részecske ami itt most rendezett formájában van, darabjaira fog hullani és az egész univerzumunk atomokból, sőt az atomokat felépítői részecskékből fognak csak állni.

Az viszont felvethet egy kérdést ha végtelen az univerzumunk akkor miért nem egy ilyen szétesett univerzumot látunk, hanem egy viszonylag rendezettet? Egy hatalmas rendezett univerzumot ami tele van csillagokkal bolygókkal feketelyukakkal.

Na erre jött a német Ludwig Boltzmann aki azt állította, hogy már elértük ezt az állapotot.

Tehát az univerzumunk már ebben a szétesett állapotban van.

Csak hogy ebben a szétesett állapotban is van esélye annak, hogy ezek a részecskék egymással elkezdenek ütközni és hogyha végtelen időnk van, akkor egy idő után elkezdik összeállítani a teljes univerzumunkat.

A probléma a Boltzmann elméletével, hogy nagyságrendekkel nagyobb esély van arra, hogy az univerzumnál egy kisebb univerzumot látnánk ebben az esetben.

Mondok egy példát: A Boltzmann elmélete nagyon hasonlít arra, amikor leültetünk egy majmot egy írógép elé és végtelen időt adunk neki, hogy értelmes irodalmi műveket írjon le véletlenül.

Minek van nagyobb esélye? A nemzeti dalt vagy hogy a háború és békét fogja hamarabb legépelni? Valószínűleg mire legépeli egyszer a háború és békét

a nemzeti dalt sok millió alkalommal fogja hamarabb legépelni.

Tehát hogyha az univerzumunk egy ilyen véletlenszerű állapotban van, akkor ebben az esetben sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy kisebb univerzumot kellene látnunk, nevezetesen a nemzeti dalt és nem pedig a háború és békét. Tehát nem az egész univerzumot kellene látnunk hanem csak a galaxisunkat. Vagy valószinűbb, hogy csak ezt a naprendszert.

Boltzmann következtetéséből ez következik és ez volt az ami miatt elutasították végül az ő elméletét.

Boltzmann egyébként emiatt az elutasítás miatt lett öngyilkos.

Tehát az univerzum folyamatosan halad a rendezetlenség állapotába, egy idő után elkezdenek széthullani a csillagok, a feketelyukak kezdenek elpárologni.

Paul Davies szerint azért nem vagyunk ebben az állapotban mert: "Az univerzum nem létezhetett örökké. Tudjuk, hogy véges idővel ezelőtt kellett lennie egy abszolút kezdeti pontnak."

Na jó, azt hiszem ezt itt be is fejezem. A lényeg az hogy mennyire próbálnak erőlködni, hogy elkerüljék a kozmikus kezdet lehetőségét.

Láthatjuk hogy hiábavaló fáradozás volt mind.

Az ateisták meg rendszerint azt szokták csinálni, hogy felkarolnak maguknak egyet az ilyen bukott elméletetek közül, és úgy tesznek mintha az még mindig játszana a tudomány színpadán.

Pedig annyira egyértelmű a megoldás, hogy valami kívülről avatkozott be és ez okozta az ősrobbanást.

164 általánosságban írtam, de neked sikerült magadra venned.

A további ilyen bullshitjeidet megtarthatod magadnak:

"Ha az itteni beszélgetésre célzol akkor itt te jelentetted ki, hogy nem értesz az adott témához és bizonyítottad be."

Melyik témához nem értek, és mivel bizonyítottam be? Netán azzal, hogy nem értek egyet veled? LOL, ez ám a megdönthetetlen érv.

"Írni attól még tudd, hogy néha vét hibákat. Olvasni tudd, gondolkodni tudd."

Bocs, de a "tudd" az E/3 felszólító mód. Nem tudom iróniából írod-e.

"Esetleg az elektromos áram a helyesírás szabályai szerint működik szerinted? Vagy melyik szakma elsajátításánál alapkövetelmény a kifogástalan helyesírás?"

Az elektromos áramra nem azt mondjuk, hogy működik, hanem folyik. Szabad töltéshordozók áramlása a vezetőben elektromos/elektromágneses tér hatására.

Egyébként pedig pont a villamossági szakmák azok, aminél nem csak a mérnöknek kell, hogy írástudó legyen, hanem egy sima szerelőnek sem szabadna analfabétának lennie, hisz millió szabványt kell ismerni, olvasni és értelmezni.

Persze el lehet tengilengizni úgy is, hogy a nevünket sem tudjuk leírni, aztán majd a mester megmutatja, hogy hol kell kivésni a falat, és hová mit húzzunk be.

Én is elkövettem régen ezt a hibát, hogy lenéztem a villanyszerelőt, mert "csak" szakmunkása van, holott sok olyan szabványt ismer részleteiben, amit egy mérnök nem feltétlenül.

Gondlomom te szívesen dolgoztatnál akkor olyan villanyszerelővel, aki nem érti meg magyarul, hogy kösd be a motort vagy kösd le a motort.

"Csak tudod egy idő után unalmas, frusztráló ,hogy valaki nagy mellénnyel beleokoskodik egy témába (pl: ősrobbanás, evolúció…) "

Ehhez pont egy szót sem szóltam.

A majmos dolog meg komolyan érdekel, abban a kontextben, ahogy én hoztam fel. Erre is csak leoltás jött.

"Ez a hozzáállás hátráltatja a tudományos gondolkodást. Ez elfogadhatatlan!

Mi lett volna ha minden tudós így gondolkodik?"

Ezt kérdezem én is gyakran. Hogy mi lett volna, ha Einstein pl. úgy gondokodott volna, hogy csak az az örök igazság, amit előtte lefektettek, és pl. nem rugaszkodik el a newtoni törvényektől, amik a mi emberi léptékünkre mindig is igazak lesznek, és nem kezdi kibővíteni.

"Ha ez a helyzet akkor fel kell tennünk a kérdést: miért jött létre az univerzum?"

Nem tudjuk. Filozofálgatni róla érdekes lehet, de ellenőrizni nem tudjuk, pont ez a gond.

Ami viszont teljesen értelmetlen, hogy olyan választ adjunk rá, ami semmit nem válaszol meg, hisz minden kérdést csak eggyel kintebb tol. Pl ha a miért létezik az univerzum kérdésre azt válaszolod, hogy mert az isten megteremtette, akkor csak annyit értél el, hogy ugyanezt a kérdést mostmár istenről lehet feltenni. Ergo választ nem kaptunk, csak egy felesleges új változót emeltünk a képletbe.

"általánosságban írtam, de neked sikerült magadra venned."

Nem vettem magamra, pusztán láttam párhuzamokat a mostani esetben és a abban amit írtál. Ezért is kezdtem úgy amit írtam, hogy "Ha az itteni beszélgetésre célzol akkor ".

"A további ilyen bullshitjeidet megtarthatod magadnak:"

Hogy hivatkozok arra amit írtál? Ha nem akarod akkor ne írd le.

"Melyik témához nem értek, és mivel bizonyítottam be? Netán azzal, hogy nem értek egyet veled?"

Ha jól emlékszem a fizikáról írtad talán, hogy nem értesz hozzá és a Biológiáról bizonyítottad be.

"Egyébként pedig pont a villamossági szakmák azok, aminél nem csak a mérnöknek kell, hogy írástudó legyen, "

A vét egy-két helyesírási hibát vagy diszgráfiás meg sem közelíti azt, hogy írástudatlan legyen valaki.

Az érvelésed alapjaiban hibás.

"Én is elkövettem régen ezt a hibát, hogy lenéztem a villanyszerelőt, mert "csak" szakmunkása van, holott sok olyan szabványt ismer részleteiben, amit egy mérnök nem feltétlenül."

Nem néztem le a villanyszerelőket és a villamosmérnök kicsivel más területen dolgozik mint a villanyszerelő ezért nem is szükséges neki minden esetben az a szabvány mint a villanyszerelőnek.

"Gondlomom te szívesen dolgoztatnál akkor olyan villanyszerelővel, aki nem érti meg magyarul, hogy kösd be a motort vagy kösd le a motort."

Igen, mert ha vét egy helyesírási hibát akkor már egyből nem beszél Magyarul ??

Írásod alapján nem vagy ostoba. Akkor miért csinálsz úgy az ilyen kijelentéseidnél?