Ha létezik Isten, akkor ő csak egy tehetetlen, akarat nélküli báb, egy gép?

De miért kéne csak azt ismernie ami végül lett?

Miért ne lehetne az összes lehetőség ismeretében. Főleg mivel azt szokták róla mondani hogy mindent tud. Ebbe az is beletartozik.

Ha Isten időn kívüli akkor értelmetlen az olyan, hogy megtette, megfogja tenni, megtesz bármit is.

Ezenfelül ha tudja, hogy bármilyen idővariánsban mi fog történni akkor nem döntene a jövőben sem soha rosszul. Tehát nem láthat olyan jövőt ahol rosszul döntött így nem kényszerítheti a jövőlátása rossz döntésre.

Tehát a jövőlátása ha korlátozza is őt akkor is korlátozza ő is a kialakulható jövőt. Tehát nem fog olyan jövőt látni amiben olyan döntést fog meghozni amilyet egyébként ne hozna meg.

Ez nektek szól:

Júd 1,10

Ezek pedig azokat káromolják, a miket nem tudnak; a miket pedig természet szerint tudnak, mint az oktalan állatok, azok által megromolnak.

és ez is:

Péter II.2-

9.

Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.

10.

Főképen pedig azokat, a kik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, a kik a méltóságokat káromolni nem rettegnek:

11.

Holott az angyalok, a kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet.

12.

De ezek, mint oktalan természeti állatok, a melyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, a miket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,

13.

Megkapván gonoszságuk díját, mint a kik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, a kik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek;

14.

A kiknek szemei paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei;

15.

A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte.

16.

De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét.

17.

Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre.

18.

Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől,

19.

Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett.

20.

Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél.

21.

Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.

22.

De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.

Kiváló a kérdés, ami rámutat a keresztény vallás ellentmondásosságára. Jehova tanúi valami olyasmivel szoktak érvelni, hogy Isten nem nézett a jövőbe akkor, amikor ez történt, így nem tudta annak következményeit. Természetesen ez egy komolytalan magyarázat, Isten itt is hibás, sőt nagyon is emberi módon viselkedik, mint aki nem mérlegeli a tettének a lehetséges következményeit. Az adventisták szerint viszont, ha jól értettem a tanításukat, akkor Isten előre látta a jövőt és "megváltási tervet" készített. Sajnos ez sem jó magyarázat, hiszen ha előre látta a jövőt, akkor ugyanúgy felelős azért, amit tett. Nem megváltási terv kellet volna, hanem egy normális teremtés. Ha Isten nem tud eltérni attól, amit lát a jövőben, akkor korlátok közé van szorítva, így tényleg jogtalan a felháborodása. Bár, talán a felháborodása nem is az emberi tettek miatt van, hanem azért, mert feszült amiatt, hogy nem tud önálló döntéseket hozni, így az ítéletei a frusztráció levezetésére szolgálnak. Ha viszont el tudna térni attól, amit lát, és nem teszi, akkor meg kimondhatjuk, hogy szándékosan teremtett úgy, hogy tudta mi történik majd a világban. Nem hinném, hogy ez egy jó Istenre vall, hiszen vállalta azt is, hogy végignézi a világtörténelem és a hétköznapi élet összes gonoszságát, ráadásul úgy, hogy nem avatkozik bele (legalábbis napjainkban, az ókorban nagyon aktív volt a Biblia szerint...)

A teremtéstörténet egyébként a műfaja alapján nem értelmezhető szó szerint, de a teremtés negatív következménye, hogy az emberiség kisiklott, ugyanúgy Istenre nehezedik. Neki felelősséget kellene vállalnia a művéért. A hívők szerint, Isten egy Atya (apa). Én inkább azt mondanám, hogy egy olyan apa, aki vállalt egy rakás gyerkeket, majd kibújik a felelősség alól, mondván, hogy ő nem felelős azért, amit a gyerekei tesznek. De, felelős. Minden szülő felelős azért, amit a gyereke tesz.

Pont ez a baj az istenhittel, - bár itt elsődlegesen a vallások istenképére célzok - hogy több problémát vet fel, mint amennyit megválaszol.

A legegyszerűbb magyarázat viszont szerintem az, hogy nincs Isten.

Szerintem még az Istent az akkori őskorban eszelték ki az emberek a fejükben, hogy higyjenek az emberek egy kitalációban és azzal félemlítették meg az akkori embereket. Akkoriban valszeg nem tudtak mit kitalálni, hogy a vad emberek ellen mivel lehetne védekezni. És csak így tudták az akkori vad embereket megfélemlíteni.

Akkor még voltak benszülöttek, vikingek, mindenféle dolgokat kitalálhattak még akkoriban az őskorban.

Még boszorkányokat is kitaláltak.

Valószínű az Istent is az akkori emberek találták ki, hogy védekezzenek akkoriban az emberek ellen.