Ateisták! Mi a véleményetek a következő logikáról mely Isten létét bizonyítja?

Istendefiníciód alapjaiban hibás. Nem Istent definiáltad, hanem a világmindenséget, aminél tényleg nehéz elképzelni nagyobbat.

"Ha a hitetlen ember kimondja, hogy "nincs Isten" akkor ez azt jelenti, hogy elméjében már megvan az, aminél semmi nagyobb el nem gondolható"

Az ember képes olyan dolgokat is elképzelni elméjében, amelyek nem létezhetnek a valóságban. Például a tökéletes kört. A logikád ezen szakasza azt bizonyítja, hogy csak azért mert el tudjuk képzelni, még nem biztos hogy létezhet Isten.

"Ezzel az érveléssel bizonyítottnak tekinthető hogy Istennek legalább az elménkben léteznie kell."

Ezt senki nem vonja kétségbe. Isten megfér a többi elképzelt lény mellett az elménkben.

"aminél nagyobb nem gondolható el, az nemcsak az értelemben található meg. Ha ugyanis legalább az értelemben létezik, akkor elgondolható róla, hogy a valóságban is létezik, ez pedig nagyobb."

Nem gondolom helyesnek a gondolatmeneted. De ha mégis követlek ezen az úton, akkor most bizonyítottad, hogy a legnagyobb elképzelhető dolog (vagyis a világmindenség) feltétlen létezik.

Az egész logikád egy ünkényes és helytelen istendefiníciódra épül. Más problémák is vannak a gondolatmeneteddel, de azok eltörpülnek emellett.

Az Umberto Ecóra adott alaptalan kritikád magáért beszél, meg merném kockáztatni, hogy egyetlen írását sem olvastad.

1. Kérdés, hogy én, te, a Sátán, Hitler, Sztálin vagy éppenséggel a gyomorrák Istennek része-e. Ha nem, akkor máris van valami, ami Istennél nagyobb – ezeket és az Istent is magába foglaló Univerzum –, tehát rögtön az első premissza nem igaz. Ha mindezek Istennek részei, az meg elfogadható lehetne, csakhogy a legtöbb hívőnek nem ez az élménye. Pl. mikor egy hívő imádkozik, akkor nem az az élménye, hogy tulajdonképpen ott és akkor Isten magában beszél.

2. A hitetlen számára Isten mást jelent. Isten nem egy valami, aminél nagyobb nem gondolható el, hanem egy a hívő emberek fejében lévő „mesehős”, aminél el tud gondolni nagyobb dolgokat. A hívő értelmében és a hitetlen értelmében Istennek nem ugyanaz a képe, nem ugyanarról beszélünk.

3. Van ez a kijelentés: „Ha ugyanis legalább az értelemben létezik, akkor elgondolható róla, hogy a valóságban is létezik, ez pedig nagyobb.”. Itt az a probléma, hogy a „nagyság” aluldefiniált fogalom ebben a kontextusban. Egy képzeletbeli 100 méter magas zsiráf „kisebb”, mint egy valóban létező 100 méter magas zsiráf? Milyen tulajdonságot takar itt pontosan az, amire a kisebb, nagyobb jelzőt kellene alkalmazni? Az, hogy Isten a valós vagy a értelmi „síkon” létezik, az nem „méretbeli” kérdés.

4. Ha már a 100 méter magas zsiráfnál tartunk, az érvben Isten helyére be lehet helyettesíteni bármit. Pl. olyan magas zsiráfot, aminél magasabb el nem gondolható. (Hogy kinek mekkora ez, azt most tegyük félre). Viszont ugyanezen logika mentén „ellentmondásra” jutunk, ha tagadjuk az elképzelhetetlenül magas zsiráf létét. Ez bizonyíték arra, hogy bármi, aminél nagyobb nem gondolható el, annak valóságosan is léteznie kell? Nyilván ez abszurd.

5. Van itt némi körkörös érvelés. Ha elfogadjuk azt, hogy a valóságosan létezők nagyobbak, mint a kizárólag az értelemben létező dolgok, akkor azzal, hogy másfelől kijelentettük, hogy Isten valami olyasmi, aminél nagyobb el nem gondolható, azzal kvázi burkoltan abból a feltételezésből indultunk ki, hogy Isten valóságosan létezik. Így persze, hogy ellentmondásra jutunk. Ha abból a feltételezésből indulok ki, hogy az uborkák kékek, akkor nyilván el tudok jutni addig, hogy ellentmondásos azt állítani, hogy az uborkák nem kékek. Ennek nincs különösebb logikai ereje, amíg az eredeti felvetést nem igazolom más módon.

Mi az értelme egyáltalán bizonygatni,hogy van e Isten,vagy nincs?

Aki hisz benne,az enélkül is hinni fog,aki ateista,az meg nem fog megváltozni emiatt.

Szerintem az egész kérdés felvetesnek nincs értelme.

Ez azért van, mert a hívők minden létező eszközt megpróbálnak bevetni a hit növelésére. Alkalmas és alkalmatlan eszközöket is.

A tudományt is. Nincs kivétel.

Isten létének gondolatának létezése <> Isten létezésével.

Egyébként meg az, hogy sokan ugyanazt képzel abból adódik, hogy hasonló környezetből veszik a mintákat.

Volt egy reklámkészítős próba. A poén az volt, hogy kb mind ugyanazzal az ötlettel jött elő, mert előtte, mindegyiket hasonló hatások érték, ugyanazokat a jeleneteket látták és beépítették.

Az is problémás, hogy elképzelhetőnél kicsit rasszisták vagyunk, hiszen, mert mi nem tudunk nagyobbat elképzelni valaminél, egy másik lény elképzelhetne valamit, hiszen azt hinni, hogy csupán mi lennénk élők az univerzumban (vagy multiverzumban) a bolygók számát tekintve szinte lehetetlen.

Egy kérdésem van:

- Te mindent elejétől végéig ismersz aminek tudod a nevét?

-> Mondd el kérlek, hogyan működik a mikrohullámú sütő (Nem kell a magnetront, elég a legutolsó kis kapcsoló is)!

...vagy csak egy "üres" szavad volt rá?

Még mindig azt állítod, hogy ismered azt amit meg tudsz nevezni?