Jézust miért emelték az "Isten fia" rangra a korai keresztények?

Lk 3,22;9,35.2Pét;1,17

Nem hiszem, hogy a Biblia a hazugságok könyve lenne...

Én értem, hogy szerinted a páska Jézusra utal, de én meg arról beszélek, hogy ez egy későbbi keresztény értlemezés. Az eredeti szerző a Tórában nem írta, hogy a Páska előre utalnak a Messiásra, vagy ha igen, akkor mutasd meg, hogy hol.

De most mondok neked valamit: az adventisták úgy gondolják, hogy az ószövetségi ünnepek előképek - ezzel gondolom, még te is egyetértesz. A kürzengés napját viszont a Miller mozgalomra vonatkoztják, akik 1844-re várták Jézus visszatérését. A nagy engesztelő napot meg ha jól emlékszem, a "vizsgálati ítélettel" hozzák összefüggésbe, ami ha jól tudom, sajátos adventista tanítás (ennek is köze van 1844-hez, de ebbe most nem megyek bele). A Jehova tanúi meg Ézsaiás könyvéből magukat olvassák ki.

Igen, a korai keresztények Jézust látták az Ószövetségben, de mint látod az adventisták meg a Miller mozgalmat látják bele, amiből kiváltak. A Jehova tanúi meg magukat.

Ja, és ne felejtsük el a muszlimokat se. Azok meg Mohamedet látják a Bibliában. Ha jól emlékszem Mózes 5. könyvében, és János evangéliumában.

A Bibliából tehát sokmindent ki lehet olvasni.

"Az eredeti szerző a Tórában nem írta, hogy a Páska előre utalnak a Messiásra, vagy ha igen, akkor mutasd meg, hogy hol."

:)))

Nem lettek előre felfedve a szimbólumok!!

"Nem lettek előre felfedve a szimbólumok!!"

Ahogy gondolod. Hihetsz ebben is.

Én viszont kétségbe vonom a kereszténység hitet.

Itt elég gyorsan kialakult valami hasonló, amit régen zsidó-keresztény hitvitának neveztek. Érdemes nektek elolvadni ezeket csak három maradt fenn.

A középkorban lezajlott keresztény- zsidó hitviták közül csak háromról maradtak ránk aránylag részletes beszámolók: az 1240-es párizsi Hitvitáról, az 1263-as barcelonai Vitáról és az 1413-14-ben zajlott tortosai eseményekről.

A párizsi disputa valójában nem is vita volt, hanem inkább vizsgálat. Amolyan korai koncepciós per, mely során a zsidó fél szószólója, Rabbi Jehiél szabad vélemény formálását a korlátozott megszólalási lehetőségek és a keresztény fél által kifogásolt talmudi passzusokra adott válaszok szűkítették minimális keretek közé.

Elmondhatjuk viszont, hogy Tortosában valódi vita folyt, ami a tartalmat illeti, viszont a körülmények itt voltak a legrosszabbak a zsidókra nézve. A hosszantartó vitatkozás zsidó résztvevői minősíthetetlen fizikai körülményekkel és agresszív, türelmetlen vitapartnerekkel kellett szembenézniük.

Barcelonában azonban, minden összetevő rendelkezésre állt ahhoz, hogy a Középkor legérdekesebb és leghatásosabb, keresztény-zsidó hitvitája létrejöjjön.