Az ateista embereknél a halál miért tabu téma?

NEM tabu, egyáltalán nem az, és miért kellene többet foglalkozniuk ezzel?

Éppen fordítva: tudják, hogy az az életük, amíg nem haltak meg, azt próbálják értelmesen eltölteni, és nem azzal foglalkoznak, mi lesz, ha már ök nem lesznek.

A nap leghülyébb kérdése címre pályázol? Attól, hogy ateista valaki, nem lesz tabu a téma - már maga a kérdésben szereplő állítás teljes hülyeség.

Ki-ki foglalkozik vagy nem foglalkozik vele a maga vérmérsékletének, beállítódottságának, lelkivilágának és érdeklődésének megfelelően.

Annyi a különbség, hogy az ateisták nem menekülnek gyermeki mesevilágok képzeteibe a halál gondolata elől.

Nem az ateistáknál tabu alapvetően, hanem fogyasztói társadalomban, ami egyébként ateisztikus is. Ez a filozófia vallja azt, hogy az embernek mindent meg kell valósítania, át kell élnie, meg kell szereznie életében, amit megkíván, mert a halállal vége lesz mindennek, szóval mindennek, aminek értelme van, a földi élet viszonylatában van értelme.

Szóval nem az ateisták tabusítják a halált személy szerint, hanem a fogyasztók, és a konzumerizmus az, ami ateisztikus. Ateistának nem mondanám, mert ahhoz azért legalább gondolni kéne valamit a világról, a konzumerizmus nem ateista, hanem nihilista.

Azért amikor a keresztény elkezd rajta agyalni, hogy mit kell majd ott csinálnia, nem biztos, hogy olyan nyugodt marad. Lesz-e teste a mennyországban - ha egyáltalán oda kerül, és nem a pokolba - hány éves lesz, ott lesznek-e azok is, akiket nem annyira csípett, fiatalabb lesz-e nála a saját nagyanyja, mit fog szólni a hatodik ükapja hozzá, aki megrekedt a mai fiatalság így meg úgy kazettában. Lehet majd ott olyan lelkek között, akiknek a 99%-a a középkorban szocializálódott. És ezekkel kell majd ott jó képet vágva kötögetni a virágos réten... Nekem ne mondja senki, hogy nem merül fel itt semmi szorongani való.

Ehhez képest az ateista csak elmegy mélyalvási fázisba, ahol több fojtogató kérdés végre már nem lesz.