Az alábbi cikk egy újszövetségi szakértő, Bart D. Ehrman professzor írásának magyar fordítása.
---------------------
Bart D. Ehrman: Ki írta a Bibliát és miért számít ez?
A legelvakultabb fundamentalistáktól eltekintve majdnem mindenki elismeri, hogy a Biblia tartalmazhat hibákat – egy hibás teremtéstörténet itt, egy történelmi hiba ott, egy-két ellentmondás amott. De lehetséges-e, hogy a probléma ennél rosszabb – hogy a Biblia valójában tartalmaz hazugságokat?
A legtöbb ember nem így fogalmazna, hiszen a Biblia végeredményben milliók számára a Szentírást jelenti bolygónkon. De a Biblia jó keresztény kutatói – beleértve az élvonalbeli amerikai protestáns és katolikus kutatókat is, el fogják neked mesélni, hogy a Biblia tele van hazugságokkal, még akkor is, ha ők nem hajlandók ezt a kifejezést használni. És íme az igazság: az Új Testamentum sok könyvét olyan emberek írták, akik hazudtak az identitásukról, azt állították, hogy híres apostolok – Péter, Pál vagy Jakab – miközben nagyon jól tudták, hogy valaki mások. Modern szóhasználattal élve ez hazugság és az olyan könyvet, amit valaki olyan ír, aki hazudik az identitásáról, hamisítványnak nevezzük.
A Biblia legtöbb modern kutatója vonakodik ezeket a kifejezéseket használni, mégpedig érthető okokból, amelyek némelyikének a klienseikhez van köze. Miután keresztény szemináriumokon tanítanak vagy többségében keresztény diákokat, ki akarja leszólni a Szentírás nagy becsben tartott szövegeit azzal, hogy hazugságokra épülő hamisítványoknak nevezi őket? Így aztán a kutatók más kifejezést használnak erre a jelenségre és az ilyen könyveket „pszeudoepigrafának” hívják.
Ezt a steril szót megtalálod a Biblia modern kutatóinak számos írásában. Ezt a kifejezést használják az egyetemeken az Új Testamentumról, akárcsak a szemináriumokon és a PhD szemináriumokon. Amit azok az emberek, akik ezt a kifejezést használják nem mondanak el neked az, hogy ez szó szerint azt jelenti, hogy „írás, amely hazugságot tartalmaz”.
És az ilyen írások pontosan azok is. Akárki is írta az újtestamentumi 2 Pétert, Péternek állította magát. De a tudósok mindenütt – kivéve fundamentalista barátainkat – el fogják mondani neked, hogy semmi mód nincs arra Isten zöld Földjén, hogy Péter írta volna azt a könyvet. Valaki más írta, aki Péternek állította magát. A tudósok talán azt is el fogják neked mesélni, hogy az ősi világban elfogadott gyakorlat volt valaki más nevében könyvet írni. De ebben nincs igazuk. Ha megnézzük, hogy az akkori emberek valójában mit mondtak erről a gyakorlatról, akkor látni fogod, hogy következetesen hazugságnak nevezték és elítélték, mint megtévesztő taktikát, még keresztény körökben is. A 2 Pétert végül azért fogadták el az Új Testamentum részeként, mert az egyház atyjainak, évszázadokkal később, meggyőződése volt, hogy Péter írta. De nem ő írta, hanem valaki más. És ez a valaki más hazudott az identitásáról.
Ugyanez igaz számos levélről, amelyeket állítólag Pál írt. A legtöbb tudós el fogja mondani neked, hogy míg a Pál neve alatt futó 13 levél közül hetet valóban ő írt, addig a többi hatot nem. A szerzőik csupán Pálnak állították magukat. Az ősi világban az ilyen könyveket pszeudónak nevezték – hazugságnak.
Lehet, hogy mindez csupán egy kis antik érdekességnek tűnik, különösen az olyan embereknek, akiknek az élete nem függ a Bibliától vagy még talán az olyan hívőknek is, akiknek a bibliai érdeklődésük a legjobb esetben is perifériális. De valójában néha számít. Akárki is írta az 1 Timóteust, Pálnak állította magát. De hazudott. Valaki olyan írta, aki Pál halála után élt. Könyvében az 1 Timóteus szerzője Pál nevét és tekintélyét használta fel arra, hogy beszéljen egy problémáról, amit ő látott az egyházban. A nők nyíltan beszéltek, tekintélyt gyakoroltak és férfiakat tanítottak. Ennek véget kellett vetni. A szerző azt mondta a nőknek, hogy legyenek csendben és rendeljék alá magukat, és emlékeztette olvasót arra, hogy mi történt, amikor egy nő először tekintélyt gyakorolt egy férfi felett abban a kis incidensben az Édenkertben. Nem – érvelt a szerző -, ha a nők megváltást akarnak, akkor arra vannak, hogy kisbabákat szüljenek (1 Tim. 2:11-15).
Főleg ezen passzus alapján, Pál apostolt a mai generációk felszabadultabb elméjű emberei a történelem egyik legnagyobb nőgyűlölőjének bélyegezték. A probléma természetesen az, hogy Pál sosem mondott ilyen dolgot. De miért számít ez? Azért, mert ezt a passzust még ma is arra használják egyházi vezetők, hogy elnyomjanak és elhallgattassanak nőket. Miért nincsenek női papok a katolikus egyházban? Miért nem engedik a nőket prédikálni a konzervatív, evangéliumi gyülekezetekben? Miért vannak ma is egyházak, amelyek nem engedik beszélni a nőket? Nem kis mértékben azért mert Pál állítólag azt tanította, hogy a nőknek csendben kell lenniük, alá kell vetniük magukat és teherbe kell esniük. Eltekintve attól, hogy az a személy, aki ezt tanította nem Pál volt, hanem valaki olyan, aki hazudott az identitásáról, hogy az olvasói azt higgyék, hogy Pál.
Lehetséges, hogy a keresztény írások egyik legnagyobb iróniája az, hogy némelyik az igazságról prédikál miközben ő maga hazudik. Egyetlen másik szerzőre sem igazabb ez az Efézusbeliekhez írt levél „Páljánál”. Az „igazság szavaként” (1:13) utal az evangéliumra és azt állítja, hogy „az igazság Jézusban van”; azt mondja olvasóinak, hogy „mondjanak igazat” a felebarátaiknak (4:24-25) és arra utasítja olvasóit, hogy „övezzék körül derekukat igazlelkűséggel” (6:14). És mégis: ő maga hazudott arról, hogy kicsoda. Nem igazán Pál volt.
Úgy tűnik, hogy néhány újtestamentumi szerző, mint például a 2 Péter, az 1 Timóteus és az Efézusiakhoz írt levél szerzői, úgy érezték, hogy tökéletesen elfogadható hazudniuk az igazság elmondása érdekében. De ma már legalábbis képesek vagyunk értékelni az állításaikat és rájövünk, hogy mennyire emberiek és esendők voltak. A saját koruk és helyük teremtményei. És ugyanígy azok voltak a tanításaik, hazugságaik, meg minden.
Bart D. Ehrman az Észak-Karolinai Egyetem vallási tanulmányok professzora és „Misquoting Jesus” valamint a „Jesus Interrupted” című könyvek szerzője. Legújabb könyvének címe: „Forged: Writing in the Name of God — Why the Bible’s Authors Are Not Who We Think They Are” (Hamisítvány: Isten nevében írni – Miért nem azok a Biblia szerzői, akiket annak hiszünk).
Forrás: [link]
Eredeti nyelvű cikk: [link]
Továbbá, van még egy hasonló könyv a témában:
Mack Burton: Ki írta az Újtestamentumot?
Ennek a könyvnek a tartalmáról itt van egy összefoglaló:
"Bart D. Ehrman: Ki írta a Bibliát és miért számít ez?"
Ezzel csak az a baj, hogy amiket állít már cáfolva van és a hazugságokról is kiderült, hogy nem azok.
"Mi a legnagyobb hazugság a Bibliában?"
Nincs benne hazugság, vagy ellentmondás. A történeti részeket a történészek sorra igazolják. A Teremtés könyvének szószerintiségét és a fiatal Földet és az evolúció cáfolatát a természettudomány 100%-osan igazolta
Kreattival (másfél pipás anonim) nem érdemes foglalkozni.
Lásd példaképpen:
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..
"Kreattival (másfél pipás anonim) nem érdemes foglalkozni."
Mondja az ismert troll, aki soha semmilyen kérdésre nem válaszol. Lsd. pl. most is :)
Sajnálom, hogy a rossz oldalra áltatok, de erről csak ti tehettek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!