A szegényebb néprétegek-csoportok körében az ateizmus/ateista gondolkodás kevésbé elterjedt, mint a jobb anyagi körülmények között élő emberek között?

" milliárdnyian kapásból cáfolják az evolúciót, kicsit sok szobrot kellene állítani." "elesleges, a dolognak nincs köze az egómhoz." "Nekem örök életem van, minek kellene a nevemet örökre bárhová belevésni?"

Minden egyes szó ami elhagyja a szájad hazugság. Szerintem úgy jó reggelt sem tudnál kívánni, hogy kétszer ne hazudnál közben.

Ha az istened valami csoda folytán létezik is, a sok hazugság miatt egyenes a pokolra fogsz kerülni Hitler mellé.

"Minden egyes szó ami elhagyja a szájad hazugság. Szerintem úgy jó reggelt sem tudnál kívánni, hogy kétszer ne hazudnál közben."

Mert te azt mondod? :) Ne erőlködj, az evó kukázva van

"Ha az istened valami csoda folytán létezik is, a sok hazugság miatt egyenes a pokolra fogsz kerülni Hitler mellé."

Sajnálom, mert látom, hogy beteg vagy. De egy sátánista mentálisan nem lehet ép. És az is látszik, hogy halálosan gyűlölöd, aki nem hisz az evós mesében. Nem szabad ezt így csinálni, ne legyél a magad ellensége! Én meg kívánom, hogy egyszer gondolkozz őszintén és akkor megtalálod Jézust és örök életed lesz!

" Ne erőlködj, az evó kukázva van"

Nahát, ismét jön a cáfolattal, holott még nem publikálta egyetlen tudományos szaklapban sem. Miért hazudsz, kreati?

" De egy sátánista mentálisan nem lehet ép. "

Azt hittem ezt már tisztáztuk, de úgy látszik nem csak hazudós, hanem feledékeny is vagy. Szánalom.

"Nahát, ismét jön a cáfolattal, holott még nem publikálta egyetlen tudományos szaklapban sem. Miért hazudsz, kreati?"

??? Milliárdnyi publikálás van. Csak te eleve azt fogadod el tudományosnak, ami evós (körkörös érvelés). Ott meg nyilván nem publikálnak a teremtésről, te agyhalott:)

Amúgy sem az számít, hogy hol publikálnak, hanem a tartalom.

Tessék:

[link]

Válogass, van köztük bőven tudományos kreacionsita publikálás:

1. Darwin, C.R. Az állatok és növények sokfélesége a háziasítás során, 1. kiadás, 1. kötet, 1. nyomtatás, John Murray, London, UK, 6. o., 1868.

2. Darwin ilyen pintyeket figyelt meg a Galápagos szigeteken. Lásd Wieland, C., Darwin’s finches, Creation 14(3):22–23, 1992; creation.com/darwins-finches.

3. Kerkut, G.A., Implications of Evolution, Pergamon, Oxford, UK, p. 157, 1960.

4. Lewin, R., Evolutionary theory under fire, Science 210(4472):883–887, 1980.

5. Lewin, Evolutionary theory under fire, p. 884.

6. Endler, J. A., Natural Selection in the Wild, Princeton University Press, NJ, USA, p. 5, 1986.

7. Dawkins, R., The Greatest Show on Earth, Free Press, New York, p. 139, 2009. Szintén lásd Sarfati, J., Dawkins playing bait and switch with guppy selection, February 2010; creation.com/dawkins-guppy.

8. Lásd Catchpoole, D., Defining terms, January 2011; creation.com/defining-terms.

9. Endler, Natural Selection in the Wild, p. 8.

10. Endler, Natural Selection in the Wild, p. 245.

11. Endler, Natural Selection in the Wild, p. 246.

12. A szexuális szelekció az a természetes szelekció olyan változata, amikor egy fajban a hím vagy a nőstény preferenciát mutat egy olyan partner felé, aki bizonyos tulajdonságokat mutat (mint például a testszín).

13. Waggoner, B., Carl Linnaeus (1707–1778), 2000-ben felújítva; ucmp.berkeley.edu.

14. Paul Pearson áttekintése a Nature 425(6959):665, 2003 számában. Pearson azt mondta Huttonról, hogy „a szelekció mechanizmusát arra használta, hogy a természetben lévő összes változatosságot megmagyarázza”, noha „különösen elvetette az evolúciót, mint „romantikus fantáziát”.”

15. Pearson, Nature 425(6959):665, 2003.

16. Gould, S.J. idézete, A természetes szelekció mint alkotó erő, Az evolúciós elmélet szerkezete, Belknap Press, Harvard University, Cambridge, MA, USA, 138. o., 2002.

17. Gould, S.J. idézete, A természetes szelekció, mint alkotó erő.

18. Pearson, Nature 425(6959):665, 2003.

19. Uo.

20. Eiseley, L., Darwin és a titokzatos X úr, E.P. Dutton, New York, NY, USA, p. 55, 1979.

21. Grigg, R., Darwin törvénytelen gyermeke, Creation 26(2):39–41, 2004; creation.com/brainchild.

22. Blyth, E., Eiseley művében idézve, Darwin és a titokzatos X úr, 108. o.

23. Bergman, J., Evolutionary naturalism: an ancient idea, J. Creation 15(2):77–80, 2001; creation.com/naturalism-old.

24. Bergman, J., Did Darwin plagiarize his evolution theory? J. Creation 16(3):58–63, 2002; creation.com/darwin-plagiarize-evolution.

25. Waggoner, Carl Linnaeus (1707–1778).

26. Például azok az egyházi személyek, akik a fiatal Darwint a Cambridge-i egyetemen oktatták: lásd Grigg, R., Darwin mentorai, Creation 32(1):50–52, 2009; creation.com/clergy-mentor-darwin.

27. Wieland, C., könyv áttekintés: The Beak of the Finch; Evolution in Real Time, J. Creation 9(1):21–24, 1995; creation.com/beak_finch.

28. A mezozoikum korabeli kövekről egy katalógus („a dinoszauruszok kora”), lásd: Werner, C., Evolúció: a nagy Kísérlet, 2. kötet – az élő kövületek, New Leaf Press, Green Forest, AR, USA, 2009.

29. Emiatt a brit paleontológus Simon Conway Morris szerint „egyszer mindnyájan férgek voltunk” (Új Tudós szaklap) 179(2406):34, 2003.

30. Marsh, F.L., A természetbeli variáció és állandóság, Pacific Press, Mountain View, CA, USA, p. 37, 1976.

31. Scherer, S., Basic Types of Life, in Scherer, S. (ed.), Typen des Lebens, Pascal-Verlag, Berlin, 197. o., 1993; Dembski, W.A., Mere Creation, InterVarsity Press, Downers Grove, IL, USA, 8. fej., 1998.

32. Batten, D., Ligerek és wholphin-ok? Mi van itt? Creation 22(3):28–33, 2000; creation.com/liger.

33. Frair, W., Kreacionista hallgatóként ilyen irányú tapasztalataim voltak több egyetem állatrendszertani tanszéken 2011; márciusában; creation.com/frair.

34. Lightner, J.K., Identification of species within the sheep-goat kind (Tsoan monobaramin), J. Creation 20(3):61–65, 2006; creation.com/tsoan.

35. Stevison, L.S., Hoehn, K.B., and Noor, M.A.F., Effects of inversions on within-and between-species recombination and divergence, Genome Biol. Evol. 3:830 –841, 2011.

36. Catchpoole, D. and Wieland, C., Speedy species surprise, Creation 23(2):13–15, 2001; creation.com/speedy-species-surprise.

37. Reznick, D.N. et al., Evaluation of the rate of evolution in natural populations of guppies (Poecilia reticulata), Science 275(5308):1934–1937, 1997.

38. Morell, V., Predator-free guppies take an evolutionary leap forward, Science 275(5308):1880, 1997.

39. Uo.

40. Arthur Jones Biology, in Ashton, J. (ed.), In Six Days—Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation, Master Books, Green Forest, AR, USA, 2001, pp. 241–248; creation.com/jones. Erre szép ábrázolása van az afrikai tavakban élő cichlid halakra a következő publikációban: Kocher, T.D. et al., Similar morphologies of cichlid fish in Lakes Tanganyika and Malawi are due to convergence, Molecular Phylogenetics and Evolution 2(2):158–165, 1993. A következő publikációban szintén megtekinthető: Williams, A., Taking firm hold of an illusion, J. Creation 20(3):45–49, 2006; creation.com/Falk.

41. Edwards, C.J. et al., Ancient hybridization and an Irish origin for the modern polar bear matriline, Current Biology 21:1251–1258, 2011.

42. Sarfati, J., Design in living organisms (motors: ATP synthase), J. Creation 12(1):3–5, 1998; creation.com/motor and Thomas, B., ATP synthase, Creation 31(4):21–23, 2009; creation.com/atp-synthase.

43. Lásd description and animation in Smith, C., Fantastic voyage, Creation 30(1):20–23, 2007; creation.com/fantastic-voyage.

44. Christen, B. et al., The essential genome of a bacterium, Molecular Systems Biology 7:528, 2011. A Caulobacter crescentus genomjához szükséges részek 8 bp-os felbontásnál 480 ORF-ot (open reading frame, vagyis nyitott olvasási keret, ami fehérjét kódol) eredményezett, 402 szabályozó szekvencia és 130 nemkódoló elem, magába értve 90 intergenikus szegmens, aminek ismeretlen a funkciója; 492,941 bp összességében. Érdekes módon, abból a 320 létszükséges fehérjéből, ami mind az Caulobacter és az E. coli genomban megtalálható, ebből több mint a harmada nem szükséges az E. coli-ban. Ettől függetlenül, az E. coli a saját létszükséges fehérjéivel rendelkezik, amelyek nincsenek jelen a Caulobacter genomban, illetve nem szükségesek a Caulobacter számára. A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy egy baktérium létszükséges genomja az összes komponensének összjátékából áll össze a baktériumok esetében. Így például az ATP szintáz szükséges a Caulobacter számára, de nem az E. coli számára, mivel az utóbbi a fermentáció révén tudja az ATP-t létrehozni.

45. Az IAEA és a FAO évente kétszer a Növényi Mutációs Riportokat közösen is publikálják.

46. Pl. Catchpoole, D., Morning glory’s designer label clothing, Creation 29(1):49–51, 2006; creation.com/morning-glorys-designer-label-clothing.

47. Mira A., Ochman H., and Moran N.A., Deletional bias and the evolution of bacterial genomes, Trends in Genetics 17(10):589–596, 2001.

48. Batten, D., Bacteria „evolving in the lab”? June 2008; creation.com/lenski.

49. Blount, Z.D. et al., Genomic analysis of a key innovation in an experimental Escherichia coli population, Nature 489:513–518, 2012.

50. See review Batten, D., Clarity and confusion – A review of The Edge of Evolution, J. Creation 22(1): 28–33, 2008; creation.com/edge-evolution. Behe a mutáns citrát fogyaztó E. coliról is írt kommentárt. Behe, M., Rose-colored glasses: Lenski, citrate, and BioLogos, 13 Nov 2012; www.evolutionnews.org/2012/11/rose-colored_gl066361.html.

51. omim.org

52. Haldane, J.B.S., The cost of natural selection, J. Genetics 55:511–524, 1957; Maynard Smith, J., The Theory of Evolution, Penguin Books, Harmondsworth, UK, p. 239, 1958.

53. Sanford, J. Batten, D. növénygenetikus interjújában: „Darwinian evolution is impossible”, „Darwini evolúció lehetetlen”, Creation 30(4):45–47, 2008; creation.com/sanford.

54. Sanford ezt az analízist a Genetika Entrópia és a Genom Rejtélyei c. könyvében mutatta be

FMS Publications; 3. kiadás, 2008 márciusa (a creation.com honlapon megtalálható). Az első kiadás áttekintése, itt elolvasható: Truman, R., From ape to man via genetic meltdown: a theory in crisis – A review of Genetic Entropy & The Mystery of the Genome by John C. Sanford, J. Creation 21(1):43–47, 2007; creation.com/sanford-áttekintés.

55. See Sanford, J., Critic ignores reality of Genetic Entropy, March 2013; creation.com/genetic-entropy.

56. Mendel’s Accountant; (Mendel Könyvelője) mendelsaccountant.info; Sanford, J. et al., Mendel’s Accountant, SCPE 8(2): 147–165, 2007; www.scpe.org/index.php/scpe/article/view/407/77.

57. Wieland, C., Blind fish, island immigrants and hairy babies, Creation 23(1):46–49, 2000; creation.com/blind-island.

58. Sarfati, J., Christopher Hitchens-blind to salamander reality, July 2008; creation.com/hitchens.

59. Wieland, C., Beetle bloopers, Creation 19(3):30, 2003; creation.com/beetle-bloopers.

60. Wieland, C., Superbugs not super after all, Creation 20(1):10–13, 1997; creation.com/superbugs.

61. Wieland, C., Rapid tomcod „evolution by pollution”? February 2011; creation.com/tomcod.

62. Catchpoole, D., The Stickleback: Evidence of evolution? (A tüskés pikó: Az evolúció bizonyítéka?) September 2009; creation.com/stickleback.

63. Pennisi, E., Evolutionary biology: Changing a fish’s bony armor in the wink of a gene, Science 304(5678):1736–1739, 2004.

64. Coyne, J.A., Switching on evolution – how does evo-devo explain the huge diversity of life on Earth? Nature 435(7046):1029–1030, 2005.

65. Carroll, Catchpoole művében idézve.

66. Catchpoole, D., A tüskés pikó

67. Lightner, J., interviewed by Batten, D., Getting it right, Creation 32(3):40–43, 2010; creation.com/creationist-veterinarian.

68. Lightner, J., Gain-of-function mutations, J. Creation 19(3):7–8, 2005; creation.com/gain-of-function.

69. Lásd pl., Whitelaw, E., Sins of the fathers, and their fathers, European J. Human Genetics 14:131–132, 2006; Pembrey, M.E. et al., Sex-specific, male-line transgenerational responses in humans, European J. Human Genetics 14:159–166, 2006; Jimenez-Chillaron, J.C. et al., Intergenerational transmission of glucose intolerance and obesity by in utero undernutrition in mice, Diabetes 58:460–468, 2009.

70. Morgan, H. et al., Epigenetic inheritance at the agouti locus in the mouse, Nature Genetics 23:314–318, 1999.

71. Carter, R., Darwin’s Lamarckism vindicated? March 2011; creation.com/epigenetics-and-darwin.

72. Haldane, J.B.S., The cost of natural selection, J. Genetics 55:511–524, 1957.

73. See Tomkins, J. and Bergman, J., Genomic monkey business-estimates of nearly identical human-chimp DNA similarity re-evaluated using omitted data, J. Creation 26(1):94–100, 2012; creation.com/chimp. The difference may even be as high as 30%, as geneticist Richard Buggs showed: Chimpanzee? October 2008; www.refdag.nl/chimpanzee_1_282611.

74. Batten, D., Haldane’s dilemma has not been solved, J. Creation 19(1):20–21, 2005; creation.com/haldane. See also ReMine, W., Cost theory and the cost of substitution-a clarification, J. Creation 19(1):113–125, 2005; creation.com/cost.

75. Catchpoole, D., Peacock tail tale failure, June 2008; creation.com/peacock-tail-tale-failure.

76. Burgess, S., A páva farok tollának szépsége és a nemi szelekció elmélet problémái, J. Creation 15(2):94–102, 2001; creation.com/peacock.

TEssék, böngézgess még:

1. Darwin, C.R., The variation of animals and plants under domestication, London, John Murray, 1868; darwin-online.org.uk.

2. Carter, R., Darwin’s Lamarckism vindicated? March 2011; creation.com/epigenetics-and-darwin.

3. Az angol változathoz, lásd Druery, C.T. and Bateson W., Experiments in plant hybridization, Journal of the Royal Horticultural Society 26:1–32, 1901.

4. Az édesapja elküldte Cambridge-be, miután kudarcot vallott az orvosi tanulmányaiban Edinburgh-ben. Miután a Cambridge-i egyetemen lediplomázott, a híres öt éves útjára indult a világ körül, a Beagle nevű hajón, és sosem lett lelkipásztor.

5. Mendel azt mutatta meg, hogy amikor két egyedet megkereszteznek, amely domináns illetve recesszív génváltozatot hordoznak (pl. domináns lila színű szirmok, illetve recesszív fehér színű szirmok), egy 3:1-es arányt kapunk a vad típus (lila) és a recesszív típus között (fehér). Ez azért történik, mert csak azoknak a növényeknek lesz fehér virágai, amelyek a recesszív génből két példányt tartalmaznak. Ezért a növények három negyede lila virággal rendelkeznek majd, és a negyede pedig fehér virággal rendelkezik majd: ez egy 3:1-es arány a lila és a fehér között.

6. Howard, J.C., Why didn’t Darwin discover Mendel’s laws? JouRNSl of Biology 8:15, 2009.

7. Ide tartozik: Darwin, C.R., The variation of animals and plants under domestication, London, John Murray, 1868; Self-Fertilisation in the Vegetable Kingdom, 1876; and The Different Forms of Flowers on Plants of the Same Species, 1877.

8. Howard, Why didn’t Darwin discover Mendel’s laws?

9. Lodish, H. et al., Molecular Biology of the Cell, 5th ed., W.H. Freeman and Company, New York, 2004.

10. Batten, D., könyváttekintés: The Biotic Message: Evolution versus Message Theory, J. Creation 11(3):292–298; creation.com/biotic.

11. Gitt, W., Scientific laws of information and their implications-part 1, J. Creation 23(2):96–102; creation.com/laws-of-information-1. Lásd ennek a sorozatnak a többi részét is.

12. Lynch, M., Rate, molecular spectrum, and consequences of human mutation, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 107(3):961–968, 2010. Hasonló eredményekre jutottak más tanulmányok, mint pl. Neel, J.V. et al, The rate with which spontaneous mutation alters the electrophoretic mobility of polypeptides, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 83:389–393, 1986; Nachman, M.W. and Crowell, S.L., Estimate of the mutation rate per nucleotide in humans, Genetics 156:297–304, 2000; Kondrashov, S., Direct estimates of human per nucleotide mutation rates at 20 loci causing Mendelian disease, Human Mutation 21:12–27, 2002.

13. Eyre-Walker, A. and Keightley, P.D., High genomic deleterious mutation rates in hominids, Nature 397:344–347, 1999.

14. Lynch, M., Rate, molecular spectrum, and consequences of human mutation, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 107(3):961–968, 2010.

15. Crow, J.F., The origins, patterns, and implications of human spontaneous mutation, Nature Reviews: Genetics 1:40–47.

16. Conrad, D.F. et al., Variation in genome-wide mutation rates within and between human families, Nature Genetics 43:712–714, 2011.

17. Kondrashov, A.S., Contamination of the genome by very slightly deleterious mutations: why have we not died 100 times over, J. Theor. Biol. 175:583–594.

18. ReMine, W.J., Cost theory and the cost of substitution-a clarification, J. Creation 19(1):113–125, 2005; creation.com/cost.

19. Haldane, J.B.S., The cost of natural selection, JouRNSl of Genetics 55:511–524, 1957.

20. Batten, D., Haldane’s dilemma has not been solved, J. Creation 19(1):20–21, 2005; creation.com/haldane. Lásd még saintpaulscience.com/Haldane.htm.

21. Kimura, M., Evolution rate at the molecular level, Nature 217:624–626, 1968.

22. ReMine, Cost theory and the cost of substitution.

23. Ohno, S., So much „junk” DNS in our genome, Evolution of genetic systems, Brookhaven biológiai szimpózium 23. szám (Smith, H.H., ed.), pp. 366–370, 1972.

24. Carter, R.W., The slow, painful death of junk DNS, J. Creation 23(3):12–13, 2009; creation.com/junkDNSdeath.

25. Birney, E. et. al., Identification and analysis of functional elements in 1% of the human genome by the ENCODE pilot project, Nature 447:799–816, 2007.

26. J.S. Mattick, as quoted in Gibbs, W.W., The Unseen genome: gems amid the junk, Scientific American, 47–53. o., Nov 2003.

27. Yan, K.-K. et al., Comparing genomes to computer operating systems in terms of the topology and evolution of their regulatory control networks, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 107(20):9186–9191, 2010.

28. Stein, L.D., Human genome: end of the beginning, Nature 431:915–916, 2004.

29. Birney, Identification and analysis of functional elements in 1% of the human genome; lásd még Williams, A., Astonishing DNS complexity update, July 2007, creation.com/DNSupdate.

30. Barash, Y. et al., Deciphering the splicing code, Nature 465:53–59, 2010.

31. Lásd Anon., Human genes sing different tunes in different tissues, PhysOrg.com, 2 Nov 2008.

32. Carter, R.W., Splicing and dicing the human genome, July 2010; creation.com/splicing.

33. Lynch, Rate, molecular spectrum, and consequences of human mutation.

34. Gerstein, M.B. et al., What is a gene, post-ENCODE? History and updated definition, Genome Research 17:669–681, 2007.

35. Schoenfelder, S. et al., Preferential associations between co-regulated genes reveal a transcriptional interactome in erythroid cells, Nature Genetics 42:53–61, 2009; Lásd még: Scientists’ 3-D view of genes-at-work is paradigm shift in genetics, sciencedaily.com, 16 Dec 2009.

36. Eitan, Y. and Tanay, A., Probabilistic modeling of Hi-C contact maps eliminates systematic biases to characterize global chromosomal architecture, Nature Genetics 43(11):1059–1067, 2011.

37. Is the shape of a genome as important as its content? PhysOrg.com, 29 Oct 2010.

38. Bolzer, A. et al., Three-dimensional maps of all chromosomes in human male fibroblast nuclei and prometaphase rosettes, PLoS Biol 3(5):e157, 2005.

39. Lásd: A new look at how genes unfold to enable their expression, PhysOrg.com, 14 July 2008.

40. Baillie, J.K. et al., Somatic retrotransposition alters the genetic landscape of the human brain, Nature 479(7374):534–537.

41. Li, G.-W., Oh, E., and Weissman, J.S., The anti-Shine-Dalgarno sequence drives translational pausing and codon choice in bacteria, Nature 484(7395):538–541, 2012.

42. Például a kétbites rendszerben legalább 5 betűre lenne szükség 20 aminosav kódolására, kevesebb degenerációval (25 = 32 lehetőség).

43. Carter, R.W., The non-mythical Adam and Eve: refuting errors by Francis Collins and BioLogos, August 2011; creation.com/biologos-adam.

44. Sarfati, J., The IncaRNStion: Why did God become Man? December 2010; creation.com/incaRNStion.

45. Carter, The non-mythical Adam and Eve.

46. Sarfati, J., Blood types and their origin, J. Creation 11(1):31–32, 1997; creation.com/blood-groups.

47. Carter, R.W., The Neutral Model of evolution and recent African origins, J. Creation 23(1):70–77; creation.com/african-origins.

48. Cann, R.L., Stoneking, M., and Wilson, A.C., Mitochondrial DNS and human evolution, Nature 325:31–36, 1987.

49. Wieland, C., A shrinking date for eve, J. Creation 12(1):1–3, 1998; creation.com/eve.

50. Madrigal, L. et al., High mitochondrial mutation rates estimated from deep-rooting Costa Rican pedigrees, American JouRNSl of Physical Anthropology 148:327–333, 2012. Lásd még Carter, R.W., Is „mitochondrial Eve” consistent with the biblical Eve? Jan 2013; creation.com/mteve-biblical-eve.

51. Carter, R.W., Mitochondrial diversity within modern human populations, Nucl. Acids Res. 35(9):3039–3045, 2007.

52. Carter, The non-mythical Adam and Eve; Carter, The Neutral Model of evolution and recent African origins.

53. Hughes, J.F. et al., Chimpanzee and human Y chromosomes are remarkably divergent in structure and gene content, Nature 463:536–539.

54. The InteRNStional HapMap 3 Consortium, Integrating common and rare genetic variation in diverse human populations, Nature 467:52–58, 2010.

55. Parvanov, E.D. et al., PRDM9 controls activation of mammalian recombination hotspots, Science 327:835, 2010; Berg, I.L. et al., PRDM9 variation strongly influences recombination hot-spot activity and meiotic instability in humans, Nature Genetics 42(10):859–864, 2010; Lásd még, Carter, R.W., Does genetics point to a single primal couple? Apr 2011; creation.com/genetics-primal-couple.

56. Tishkoff, S.A. et al., The genetic structure and history of Africans and African Americans, Science 324:1035–1044, 2009.

57. Carter, The Neutral Model of evolution and recent African origins.

58. Behar, D.M. et al., and The Genographic Consortium, The dawn of human matrilineal diversity, Am. J. Human Gen. 82:1130–1140, 2008.

59. Carter, R.W., The Painted Neanderthal, May 2010; creation.com/the-painted-neandertal.

60. Carter, R.W., Neandertal genome like ours, June 2010; creation.com/neandergenes.

61. Borger, P. and Truman, R., he FOXP2 gene supports Neandertals being fully human, J. Creation 22(2):13–14; creation.com/foxp2.

62. Lalueza-Fox, C. et al., A Melanocortin 1 Receptor allele suggests varying pigmentation among Neanderthals, Science 318:1453–1455, 2007.

63. Green, R.E. et al., A complete Neandertal mitochondrial genome sequence determined by high- throughput sequencing, Cell 134:416–426, 2008; Carter, R.W., The Neandertal mitochondrial genome does not support evolution, J. Creation 23(1):40–43, 2009; creation.com/neandertal-mito.

64. Green, R.E. et al., A draft sequence of the Neandertal genome, Science 328:710–722, 2010.

65. Carter, R.W., Neandertal genome like ours (There may be Neandertals at your next family reunion!), 2010 június; creation.com/neandergenes.

66. Reich, D. et al., Genetic history of an archaic hominin group from Denisova Cave in Siberia, Nature 468:1053–1060, 2010. Lásd még Wieland, C. and Carter, R.W., Not the Flintstones -it’s the Denisovans, Jan 2011; creation.com/mteve-biblical-eve.

67. Tomkins, J. and Bergman, J., Genomic monkey business—estimates of nearly identical human-chimp DNS similarity re-evaluated using omitted data, J. Creation 26:94–100, 2012; creation.com/human-chimp-DNS-similarity-re-evaluated.

68. Demuth J.P. et al., The evolution of mammalian gene families, PLoS ONE 1(1): e85, 2006.

69. 6 millió év / ~20 év generációnként = pusztán 300.000 generáció.

70. Varki, A. and Altheide, T.K., Comparing the human and chimpanzee genomes: searching for needles in a haystack, Genome Research 15:1746–1758, 2005.

71. Statham, D., Heads I win, tails you lose: the power of the paradigm, Nov 2010; creation.com/fused.

72. Cohen, J., Relative differences: the myth of 1%, Science 316:1836, 2007.

73. Darwin, C., Origin of Species, 6. kiad., 1872.

Válogass még, van köztük bőven nem evós irodalom:

1. Névtelen forrás, az általános ősélőlény is sokkal komplexebb, mint korábban gondoltuk, ScienceDaily, 2012 október 3.; sciencedaily.com.

2. Lásd: Lamont, A., Louis Pasteur (1822–1895), Creation 14(1):16–19, 1991; creation.com/louis-pasteur.

3. Darwin, C., A fajok eredete, 1. kiadás, John Murray, London, 1859.

4. Levél Joseph Hooker-nek, 1863, Darwin, F. (szerk.), Charles Darwin élete és levelezése, vol. 3, p. 18, John Murray, London, 1887; elérhető a darwin-online.org.uk honlapon.

5. Darwin, F. (szerk.), Charles Darwin élete és levelezése, Vol. II, D. Appleton & Co., New York, pp. 202-203, 1911.

6. Dawkins legnépszerűbb érvelésének cáfolatát lásd Sarfati, J., The Great Hoax on Earth? c. könyvében, Creation Book Publishers, Powder Springs, GA, USA, 2010, elérhető a creation.com honlapon.

7. Habermas, G. interjúja Flew, A-val, Zarándoklatom az ateizmustól a teizmusig, Philosophia Christi, Winter 2004; biola.edu.

8. Flew, A., és Varghese, R., There is a God, Harper Collins, New York, 2007. Lásd még Cosner tanulmányát, L., J. Creation 22(3):21–24, 2008; creation.com/flew.

9. Johnson, P.E., Response to Gould, Origins Research 15(1):10–11, 1993; www.arn.org. Lásd még Q’Leary, D. dokumentumait: A darwinista Theodosius Dobzhansky nem volt orthodox keresztyén! post-darwinist.blogspot.com, 2006. szeptember 8.

10. Dobzhansky, T.G., quoted in Schramm, G., Discussion of Synthesis of Nucleosides and Polynucleotides with Metaphoric Esters, in: Fox, S.W. (ed)., The Origins of Prebiological Systems and of Their Molecular Matrices, pp. 309–310, 1963, Academic Press, New York, 1965.

11. Slack, G., What neo-creationists get right, The Scientist, 20 June 2008; the-scientist.com.

12. Kerkut, G.A., Implications of Evolution, Pergamon, Oxford, p. 157, 1960.

13. John Burdon Sanderson Haldane FRS (1892–1964) a legismertebb matemetikai populáció genetikus, de foglalkozott enzimekkel is Cambridge-ben, megalkotója a Briggs–Haldane enzime kinetikai törvénynek 1925-ben. Ő is mint határozott ateista és kommunista, támogatta a naturalista élet keletkezését lásd a Rationalist Annual folyóiratban, p.148, 1928.

14. Dickerson, R.E., Chemical evolution and the origin of life, Scientific American 239(3):62–102, 1978. szeptember

15. Pleasant, L.G. and Ponnamperuma, C., Chemical evolution and the origin of life, Origins of Life and Evolution of Biospheres 10(1):69–85, 1980.

16. Haeckel, E., The History of Creation, angolra fordította Prof. E. Ray Lankester, M.A., F.R.S, 3rd ed., Vol. 1, p. 184, Kegan Paul, Trench & Co., London, 1883. Lásd még Grigg, R., Ernst Haeckel: Evangelist for evolution and apostle of deceit, Creation 18(2):33–36, 1996; creation.com/Haeckel.

17. Bradbury, S., The Microscope Past and Present, Pergamon Press, 1968; van Niekerk, E., Countering Revisionism, J. Creation 27(1): 78–84, 2013; creation.com/haeckel-fraud-proven-part-2.

18. Dawkins, R., A vak órásmester, W.W. Norton, New York, p. 115, 1986.

19. Dawkins, R., A legnagyobb mutatvány, Free Press, New York, p. 405, 2009.

20. Polanyi, M., Life’s irreducible structure, Science 160:1308, 1968.

21. Orgel, L., The Origins of Life, John Wiley, New York, p. 189, 1973.

22. Davies, P., Life force, New Scientist 163(2204):27–30, 1999.

23. Williams, A., Life’s irreducible structure, J. Creation 21(1):109–115, 2007; creation.com/autopoiesis.

24. Popper, K.R., Scientific Reduction and the Essential Incompleteness of all Science, in Ayala, F. and Dobzhansky, T. (eds.), Studies in the Philosophy of Biology, University of California Press, Berkeley, CA, USA, p. 270, 1974.

25. Dawkins, The Greatest Show on Earth, p. 420.

26. Revyakin, A. et al., Abortive initiation and productive initiation by RNA Polymerase involve DNA scrunching, Science 314(5802):1139–1143, 2006; Kapanidis, A.N. et al., Initial transcription by RNA polymerase proceeds through a DNA-scrunching mechanism, Science 314(5802):1144–1147, 2006; lásd még az áttörés a DNS transzkripcióban a nanotechnológiai eszközökkel; physorg.com, 2006. november 16.

27. Roberts, J.W., RNA Polymerase, a scrunching machine, Science 314(5802):1139–1143, 2006.

28. Garrett, R., Mechanics of the ribosome, Nature 400(6747):811–812, 1999.

29. Truman, R. and Borger, P., Genetic code optimisation: Part 1, J.Creation 21(2):90–100, 2007; creation.com/gencode

30. Ibid.

31. Sarfati, J., Decoding and editing designs: double-sieve enzymes, J. Creation 13(1):5–7, 1999; creation.com/doublesieve; Karlson, P., (tr. Doering, C.H.), Introduction to Modern Biochemistry, 4th ed., Academic Press, London and New York, pp. 113, 145–146, 1975.

32. Nureki, O. et al., Enzyme structure with two catalytic sites for double-sieve selection of substrate, Science 280(5363):578–582, 1998.

33. Sarfati, J., DNA: marvellous message or mostly mess? Creation 25(2):26–31, 2003 március; Lásd még a ’DNS transzláció’ animációt a creation.com/message honlapon.

34. Aw, S.E., The Origin of Life: A critique of current scientific models, J. Creation 10(3):300–314, 1996; creation.com/origin-of-life-critique.

35. Bergman, J., ATP: The perfect energy currency for the cell, Creation Res. Soc. Q. 36(1):2–10, 1999; creationresearch.org.

36. Hiroyuki Noji et al., Direct observation of the rotation of F -ATPase, Nature 386(6622):299–302, 1997.

37. Jegyzet: az alsó indexben szereplő O jel, nem a nulla számot jelöli, hanem az ’oligomicin kötő rész’ rövidítését jelenti. Az oligomicin antibiotikum specifikusan blokkolja a protoncsatornát a bakteriális ATP szintáz FO részében, ami halálos.

38. Sarfati, J., Design in living organisms (motors), J. Creation 12(1):3–5, 1998; creation.com/motor. Lásd még Thomas, B., ATP synthase, Creation 31(4):21–23, 2009; creation.com/atp-synthase. Több részlet található még Sarfati, J., By Design c. könyvben, 10. fejezet, “Motors”, elérhető a creation.com honlapon.

39. Davies, K.M. et al., Macromolecular organization of ATP synthase and complex I in whole mitochondria, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 108(34):14121–14126, 2011.

40. Toyabea, S. et al., Thermodynamic efficiency and mechanochemical coupling of F1 -ATPase, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 108(44):17951–17956, 2011.

41. Block, S.M., Real engines of creation, Nature 386(6622):217–219, 1997 (perspective on Hiroyuki Noji et al., Direct observation of the rotation of F1-ATPase).

42. A katalizátorok nem változtatják meg az egyensúlyi állapotot, de annak elérését meggyorsítják. Alacsonyabb aktiválási energiával működnek, ami azt jelenti, hogy csökken az energiája az átmeneti állapotnak vagy a köztes reakcióknak. Lásd még az ábrákat és magyarázatot: Wieland, C. and Sarfati, J., Dino proteins and blood vessels: are they a big deal? 9 May 2009; creation.com/dino-proteins.

43. Miller, B.G. et al., Anatomy of a proficient enzyme, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 97(5):2011–2016, 2000.

44. Ez azt jelenti, hogy 78 millió év kell a reakció felének végbemeneteléhez. A kémiában a reakciók fél életidejét használják a reakciók sebességének meghatározásához.

45. Idézet Lang L.H.-tól, Enzimek nélkül az ismert lassú biológiai reakciókhoz 1 trillió év kell: tanulmány, UNC School of Medicine 262:30, 2003; unc.edu. Lásd még: Wolfenden, R. and Snider, M.J., The depth of chemical time and the power of enzymes as catalysts, Acc. Chem. Res. 34:938–994, 2001.

46. Ez az enzim az ortodin-5’-monofoszfát dekarboxiláz, ami az uridin-5’-foszfát de novo szintéziséért felelős, ez esszenciális vegyülete a DNS és RNS bioszintézisének, ami az orotidin-5’-monofoszfát (OMP) dekarboxilációjával jön létre.

47. Több információ elérhető itt: Sarfati, J., World record enzymes, J. Creation 19(2):13–14, 2005; creation.com/enzymes; és itt: Sarfati, J, By Design, ch. 11, a creation.com honlapon keresztül.

48. Lad, C., Williams, N.H., and Wolfenden, R., The rate of hydrolysis of phosphomonoester dianions and the exceptional catalytic proficiencies of protein and inositol phosphatases, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 100(10):5607–5610, 2003.

49. Lang, enzim katalízis nélkül a leglassúbb ismert biológiai reakciókhoz 1 trillió év szükséges.

50. Még a vírusok is rendelkeznek egy nano-motorral a DNS becsomagolásához Sarfati, J. Virus has powerful mini-motor to pack up its DNA, J. Creation 22(1):15–16, 2008; creation.com/virusmotor; Fuller, D.N. et al., Single phage T4 DNA packaging motors exhibit large force generation, high velocity, and dynamic variability, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 104(43):16868–16873, 2007.

51. Fraser, C.M. et al., The minimal gene complement of Mycoplasma genitalium, Science 270(5235):397–403, 1995; perspective by Goffeau, A., Life with 482 genes, Science 270(5235):445–446. Más közlemények eltérő számokat közölnek, de a nagyságrend hasonló.

52. Wood, T.C., Genome decay in the Mycoplasmas, Impact 340, 2001; icr.org.

53. Wells, W., Taking life to bits, New Scientist 155(2095):30–33, 1997.

54. Glass, J.I. et al., Essential genes of a minimal bacterium, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 103(2):425–430, 2006.

55. Lane, N., Was our oldest ancestor a proton-powered rock? New Scientist 204 (2730):38–42,2009.

56. Seufferheld, M. et al., Evolution of vacuolar proton pyrophosphatase domains and volutin granules: clues into the early evolutionary origin of the acidocalcisomes, Biology Direct 6:50, 2011.

57. Illinois Egyetemen az Urbana-Champaign-on, Névtelen, Az utolsó általános és közönséges ős sokkal bonyolultabb.

58. Yockey, H.P., A Calculation of the probability of spontaneous biogenesis by information theory, J. Theor. Biol. 67:377–398, 1977.

59. Truman, R., The ubiquitin protein: chance or design? J. Creation 19(3):116–127, 2005; creation.com/ubiquitin. Aaron Ciechanover, Avram Hershko és Irwin Rose nyerte a kémiai Nobel díjat 2004-ben „az ubiquitin közvetített fehérje lebontás felfedezéséért”; nobelprize.org.

60. Valójában a p érték nagyon alacsony, és d = 1/p, a számítás a következő: ahhoz hogy hogy 95% eséllyel sikerüljön egyszer a kísérlet, ahhoz 3 x d próbálkozás szükséges. Ebben a példában a p 10-5000, így d = 105000, tehát nekünk 3×105000 próbálkozás kell, hogy 95%-os eséllyel a szükséges enzimek létrejöjjenek. Dr. Jim Davidson személyes közlése (Észak-Karolina), 2012.

61. Idézve Major, E.L., Big enough to bury Darwin, Guardian (UK) oktatási anyagából, 2001 augusztus 23.; creation.com/hoyle-origin-of-life. Lásd még: Demme, G. and Sarfati, J., Big-bang critic dies, J. Creation 15(3):6–7, 2001; creation.com/hoyle.

62. Sarfati, J., Self-replicating enzymes? alapján J. Creation 11(1):4–6, 1997; creation.com/replicating.

63. Dawkins, The Greatest Show on Earth, pp. 419–420.

64. Woese, C., The Genetic Code, Harper and Row, New York, 1967.

65. Nyomtatásban: The 1989 Nobel Prize in Chemistry, 1989. október 12.; nobelprize.org.

66. Dawkins, A vak órásmester, 421.o.

67. Lásd még: Mills, G.C. and Kenyon, D.H., The RNA world: a critique, Origins and Design 17(1): 9–16, 1996; www.arn.org.

68. Shapiro, R., Prebiotic cytosine synthesis, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 96(8):4396–4401, 1999.

69. Larralde, R., Robertson, M.P. and Miller, S. L., Rates of decomposition of ribose and other sugars: implications for chemical evolution, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 92:8158–8160, 1995.

70. Sarfati, J., Hydrothermal origin of life?, J. Creation 13(2):5–6, 1999; creation.com/hydrothermal.

71. Levy, M. and Miller, S. L., The stability of the RNA bases, Proc. Nat. Acad. Sci. USA 95(14):7933–7938, 1998.

72. Johnston W.K. et al., RNA-catalyzed RNA polymerization, Science 292(5520):131925, 2001.

73. Sarfati, J., Origin of life: the polymerization problem, J. Creation 12(3):281–284, 1998; creation.com/polymer.

74. Sarfati, J., Origin of life: the chirality problem, J. Creation 12(3):263–266, 1998; creation.com/chirality.

75. Joyce, G.F. et al., Chiral selection in poly(C)-directed synthesis of oligo(G), Nature 310:602–604, 1984.

76. Johnston elismeri, hogy az általa létrehozott RNS-katalizált RNS polimeráz ribozim pontossága „még mindig elmarad a virális polymerázoktól melyek ≥0.996 pontossággal dolgoznak, de még ez is sokkal rosszabb, mint annak a polimeráznak a pontossága, ami a DNS másolását végzi.”

77. Further chemical problems are found in Cairns-Smith, A.G., Genetic Takeover: And the Mineral Origins of Life, Cambridge University Press, 1982; Lásd a honlap kivonatát: creation.com/rna.

78. Schirber, M., A salt-free primordial soup? Astrobiology Magazine, 2012. január 19.; astrobio.net.

79. Joyce, G.F., RNA evolution and the origins of life, Nature 338:217–224, 1989.

80. Harold C. Urey—Biography, nobelprize.org.

81. Miller, S. L., A production of amino acids under possible primitive earth conditions, Science 117:528–529, p. 528, 1953; Miller, S. L., Production of some organic compounds under possible primitive earth conditions, J. Amer. Chem. Soc. 77:2351–2361, 1955.

82. Yockey egy Nature (415(6874):833, 2002) cikkben azt állítja, hogy nem Stanley Miller volt az első. Már korábban Walter Löb (1913), Oskar Baudisch (1913), Edward Bailey (1922 és Harold Urey (1928, 1929) végzett hasonló kísérleteket. Yockey állítása szerint Miller csak korszerű elválasztási és vizsgálati technikákkal bővítette ki a korábbi kísérleteket, mint például kétdimenziós papírkromatográfiával. Ennek a technikának a jelentőségét éppen a szerves kémia professzorom javasolta. Egy válasz cikkben (Nature 416(6880):475, 2002) Jeffrey Bada és Antonia Lazcano védi Miller kémiai evolúciós eredményeit, de Löb nem tanúsított érdeklődést az eredmények iránt.

83. Bergman, J., Why the Miller–Urey research argues against abiogenesis, J. Creation 18(2):74–84, 2002; creation.com/urey.

84. Allentoft, M.E. et al., The half-life of DNA in bone: measuring decay kinetics in 158 dated fossils, Proc. Royal Society B 279(1748):4724–4733, 2012.

85. Newly discovered DNA repair mechanism, Science News; sciencedaily.com, 2010. október 5.

86. Shapiro, J.A., A third way, Boston Review, p. 2, 1997. február/március; Sarfati, J., New DNA repair enzyme discovered, creation.com/dna-repair, 2010. január 13.

87. Sarfati, Origin of life: the chirality problem.

88. Pl. az amino csoport (-NH2) az aminosavakban reakcióba lép a cukorban lévő karbonil csoporttal (O=C<), és ekkor egy víz molekula (H2O) szabadul fel és egy imin (HN=C<) csoport jön létre. Az imin nem hasznos csoport az élet számára, ezért Bergman szerint a Miller-Urey kísérlet nem magyarázza az abiogenezist.

89. Ha az ősleves ilyen nitrogén tartalmú molekulákat termelt, akkor ennek miért nincs nyoma a „legrégebbi” kőzetekben? Cf. Brooks, J. and Shaw, G., Origins and Development of Living Systems, Academic Press, London, UK and New York, 1973.

90. Sarfati, Origin of life: the chirality problem.

91. Nielsen-Marsh, C., Biomolecules in fossil remains: Multidisciplinary approach to endurance, The Biochemist, pp. 12–14, June 2002. Lásd még Doyle, S., The real ‘Jurassic Park’, Creation 30(3):12–15, 2008; creation.com/realjurassic és Thomas, B., Original animal protein in fossils, Creation 35(1):14–16, 2013; creation.com/ancient-protein.

92. Ezt nevezzük az Arrhenius-egyenletnek k = A exp(-Ea /RT), ahol a k az egyenlet konstansa, A pedig a hőmérséklet függő konstans (nevezik frekvencia faktornak is), exp az exponenciális függvényt jelöli, Ea az aktiválási energia, R az egyetemes gázállandó, és a T az abszolút hőmérséklet.

93. Sarfati, The Greatest Hoax on Earth?, pp. 204–208.

94. Schweitzer, M.H. et al., Molecular analyses of dinosaur osteocytes support the presence of endogenous molecules, Bone 52(1):414–423, 2013; lásd még Sarfati, J., DNA and bone cells found in dinosaur bone, J. Creation 27(1):10–12, 2013; creation.com/dino-dna.

95. Az evolucionista Cairns-Smith hasonló eredményekre jutott a tipikus „élet eredete” szimulációs kísérletek eredményeivel kapcsolatban (Genetic Takeover)

96. Thaxton, C.B., Bradley, W.L., and Olsen, R.L., The Mystery of Life’s Origin, ch. 6, Philosophical Library Inc., New York, 1984.

97. Williams, A., Life’s irreducible structure—Part 1: autopoiesis, J. Creation 21(2):116–122, 2007; creation.com/autopoiesis.

98. De Duve, C., Singularities: Landmarks on the Pathways of Life, Cambridge University Press, Cambridge, 2005. Lásd Williams A. összefoglalóját: Great minds on the origin of life, J. Creation 21(1):38–42, 2007; creation.com/singularities.

99. Conway Morris, S., Life’s Solution: Inevitable humans in a lonely universe, Cambridge University Press, Chs 3–4, 2003. Lásd még ReMine, W. összefoglalóját: Evidence for Message Theory, J. Creation 20(2):29–35, 2006; creation.com/lifes-solution.

100. Cairns-Smith, A.G., Genetic Takeover and the Mineral Origins of Life, Cambridge University Press, New York, 1982.

101. A fotoszintézis egy másik olyan egyszerűsíthetetlen komplex rendszer ami négy foton energiáját tárolja és vele víz molekulákat képes bontani. Lásd Sarfati, J. cikkét: Green power (photosynthesis): God’s solar power plants amaze chemists, J. Creation 19(1):14–15, 2005; creation.com/greenpower.

102. Hulett, H.R., Limitations on prebiological synthesis, J. Theor. Biol. 24:56–72, 1969.

103. UV-B sugárzás 65 méter mélyre lehatol a tiszta antarktiszi vizekben: W.C Gieskes és G.W. Karay Transmission of ultraviolet light in the Weddell Sea: Report on the first measurements made in Antarctic, Biomass Newsl. 12:12–14, 1990.

104. Yockey, A Calculation of the probability of spontaneous biogenesis, p. 379.

105. Yockey, A Calculation of the probability of spontaneous biogenesis, p. 396.

106. Az Élet Eredete Díj; www.us.net/life.

107. Smith, Calvin, Who wants to be a millionaire, creation.com/lifeprize, 2007. aug. 15.

108. Brooks, J., and Shaw, G., Origins and Development of Living Systems, Academic Press, London and New York, 1973.

109. Meteorite experiment deals blow to bugs from space theory, Physorg.com, 25 September 2008; Sarfati, J., Panspermia theory burned to a crisp: bacteria couldn’t survive on meteorite, 10 October 2008; creation.com/panspermia.

110. Crick, F. and Orgel, L.E., Directed Panspermia, Icarus 19:341–346, 1973.

111. Crick, Life Itself, Its Origin and Nature, pp. 88, 153, Simon and Schuster, 1981.

112. Lásd még Bates, G., Designed by aliens? Creation 25(4):54–55, 2003; creation.com/aliens.

Közben kiderült, hogy nektek mi számít tudományos igényű lapnak:))) A megmondoka.blogsopt.com :)))

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..

15. válasz.

Ekkora pofáraesést gyerekek :)

"Minden, amit arról az oldalról linkelsz nem több az agymosott bandád szemeténél, bocs. IGAZI tudományos irományokra gondoltam, amelyek EL VANNAK ISMERVE"

pl. megmondoka.blogspot.com :))) Brávó :)))

Hú gyerekek, ekkora beégést már rég produkáltatok.

Tehát a bizonyíték az evolúció mellett:

"hát van a karfiol, és a megmondoka.blogspot.com"