Ha Isten olyan valóban olyan bölcs és mindenható, miért várja el, hogy imádják az emberek?

"JHVH kijelenti, hogy irgalmas, de egy embert kivégeztet, aki fát szedegetett szombaton."

Ne csúsztass! Az ószövetségben nem jelentette ki, hogy irgalmas. A törvény világos volt és a zsidók is egyetértettek. Pontosan tudták, hogy halál jár a szombati munkáért. És önként vállalták a mózesi szövetséget. Mózes felolvasta nekik a törvényt és a megszegésének következményeit és ÁMEN-t mondtak rá.

Most újszövetség van. Ma is büntet Isten a szombat megszegéséért? Nem igazán

"De van egy teóriám: Isten kapcsolatba lépett némely emberekkel, de azok elferdítették a róla szóló infókat"

HA ismernéd a Bibliát a megfelelő mélységben, egyből belátnád, hogy Istentől származik és nincs ferdítés

"Ne csúsztass! Az ószövetségben nem jelentette ki, hogy irgalmas."

>De, kijelentette:

"És az Úr elvonula ő előtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú" (Exodus 34,6)

Ettől függetlenül JHVH dühe az Ószövetségben nem egyszer megnyilvánul, nem is akármilyen módon.

"A törvény világos volt és a zsidók is egyetértettek. Pontosan tudták, hogy halál jár a szombati munkáért. És önként vállalták a mózesi szövetséget. Mózes felolvasta nekik a törvényt és a megszegésének következményeit és ÁMEN-t mondtak rá."

>A zsidók maguk írták a Bibliát, tehát valahol érthető, hogy a saját szent szövegeiket elfogadják. Hogy Mózes mit tett, mit nem tett, azt nem tudjuk. A történetének csekély történelmi értéke van. Állítólag a Fáraó lányának nevelt fia, ennek ellenére nincs róla forrás. Nem tudjuk, milyen ember volt Mózes, az is kérdéses számomra, hogy a Tórához mennyi köze van.

"Most újszövetség van. Ma is büntet Isten a szombat megszegéséért? Nem igazán"

Az Újszövetség valamivel jobb, mint az Ószövetség, viszont nem tagadja meg azt teljesen. Jézus világosan mondta, hogy nem eltörölni jött a törvényt és a prófétákat - ez feltehetően a héber kánon két nagy csoportjára utalás. Tehát úgy olvasd az evangéliumokat, hogy abban a korban még az Ószövetség érvényes. Egyébként is, a keresztény Biblia két részből áll, bár úgy gondolom, hogy a hitvitákban a hívőknek az Újszövetségre egyszerűbb hivatkozni, mert amiatt kevesebbet kell magyarázkodni.

"HA ismernéd a Bibliát a megfelelő mélységben, egyből belátnád, hogy Istentől származik és nincs ferdítés"

Ismerem valamennyire, mivel elolvastam az elejétől a végéig, több fordításban. A Bibliával van közös múltam, nem is kicsi.

De ha már itt tartunk... Mit jelent "megfelelő mélységben" ismerni a Bibliát?

Nyugodtan hozz olyan szakaszokat a Bibliából, amik szerinted bizonyitják az isteni eredetet. Fogok tudni rá reagálni, ugyanis rendelkezem elegendőek történtelmi és teológiai ismerettel.

"8: Van különbség egy kavics és egy ember között, ahogy két ember között is, macska és ember, macska és kavics között is. De ha van egy felső erő, ami mindent megteremtett, számára ezek a különbségek nem lényegesek. "

Igazából Isten mondja meg, hogy mit miért teremtett, nem te:)

"És az Úr elvonula ő előtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú" (Exodus 34,6)"

NA, hát ott írja, hogy késedelmes a haragra, de ne ezt emeld ki a szövegkörnyezetből, hanem a törvényt tanulmányozd, akkor nem mész ennyire félre. Ugyanis nem az általad idézett 1 db igéből áll a Biblia. Ráadásul akkor még nem volt Mózesi szövetség. Te egybemosol hibásan mindent

"A zsidók maguk írták a Bibliát, tehát valahol érthető,"

Igen, de Isten diktálta. Ki írta volna? Egy kavics?

"Jézus világosan mondta, hogy nem eltörölni jött a törvényt és a prófétákat"

Hanem betölteni. És előtte mondja, hogy addig nem múlik el a törvény, míg valaki be nem tölti. "A törvény vége Krisztus", "a törvény Krisztusig prófétált". "Nem vagyunk a törvény alatt". ÉS még millió ilyen ige és szövegkörnyezet bizonyítja az igazamat

"Ismerem valamennyire, mivel elolvastam az elejétől a végéig, több fordításban"

Ez kevés. A matekot sem tudjuk csak azért, mert elolvasunk egy matekkönyvet. Lásd. az előző példa a törvény betöltéséről. Nagyon lényeges pontokban van nagyon hiányos ismereted, ráadásul Pál teológiáját szerintem hírből sem ismered, pedig benne van a Bibliában. Csak vagdalkozol azzal a minimális ismerettel, amit az olvasással szereztél

"Nyugodtan hozz olyan szakaszokat a Bibliából, amik szerinted bizonyitják az isteni eredetet."

Az egész. Logikai, pszichológiai, szociológiai és tudományos elemzés alá kell venni

"Fogok tudni rá reagálni, ugyanis rendelkezem elegendőek történtelmi és teológiai ismerettel."

Ez nem jelent semmit. A Bibliával szemben vannak téves teológiai és történelmi ismeretek. Amúgy nekem is van mindenféle ismeretem, több is, mint neked, de ez önmagában nem perdöntő soha. Ezzel csak az jön, aki nem ismeri a tiszta, tartalom alapú, logikai vitát.

"Ugyanis nem az általad idézett 1 db igéből áll a Biblia. "

Nem hát, csak most pont ez az 1 db ige cáfolta a korábbi hazugságod, amikor azzal akartad mentegetni a kegyetlenledéseit, hogy az ószövetségben még nem jelentette ki hogy irgalmas lenne.

Ennek megértéséhez kettő dolgot kell tisztázni:

1) Isten nem egy dolog, nem tekinthető létezőnek abban az értelemben, hogy részt vesz a létezés aktusában. Isten nem "cselekszi" a létet, mint bármi teremtett dolog, hanem ő maga a Lét.

2) Isten törvényei nem önkényesek, hanem a teremtés és Isten viszonyát leíró törvények, így inkább a természeti törvényekkel rokoníthatóak.

Az első azért fontos, hogy megértsük, Istennek nincs szükségre imádatra, ahogyan nincs szüksége az égvilágon semmire sem, hisz önmagában teljes. Bármi, amit embernek vagy a világnak megszab, mint törvényt, nem azért teszi, mert azzal ő valami hiányosságát egészítené vagy elégítené ki. Tehát Isten imádatára sem az Istennek, hanem az embernek van szüksége.

Továbbá az első pont alapján érthetjük meg azt is, hogy Isten nem verseng senkivel és semmivel, tehát kárt sem okozhatsz neki azzal, hogy mondjuk elfordulsz tőle, vagy egyáltalán, akármivel. Minden, ami a világban történik, az ő meghagyásával történik.

A második pont pedig azért fontos, mert ebből láthatjuk, hogy Isten nem hasraütésszerűen, önkényesen rendelkezik, vagy ad törvényt. Az Isten törvényeit Isten nem "hozta meg", tehát nem úgy volt, hogy valamikor nem voltak, aztán egyszer csak lettek, mert Isten úgy döntött. Ezek örökérvényűek, Isten lényegéből fakadnak.

Azért van szükség ezekre, mert a bűn természete olyan, hogy nem marad meg Isten jelenlétében. A bűnbeeséssel az ember elfordult a neki Istentől rendelt sorsától. Mivel Isten az ősoka a létezésnek, az ember létének is, így az ember akkor teljesíti be a létének célját, ha Istennel harmóniában cselekszik. De ehhez az kell, hogy figyelmét Istenre irányítsa, ezt hívjuk imádatnak. Isten imádata, ahogyan azt előttem is írták, a dolgok helyes hierarchiájának felismerését jelenti, tehát hogy úgy cselekszem, hogy magamat Istennek rendelem alá, tehát Istent szem előtt tartva beszélek és hozok döntéseket. A bűn az, amikor ettől elfordulsz, és valami olyat tartasz szem előtt, ami nem Isten alá rendeli magát.

Tehát az imádat az ember eredeti szemléletének, létmódjának a helyreállítása. Ha ezt nem teszed meg, az olyan, mintha úgy mennél az úton, hogy közben nem az utat figyeled. Előbb utóbb megbotlasz, nekimész valaminek, elbuksz. Istenre azért kell figyelni, mert Istenben nyernek a dolgok értelmet, tehát ez a tiszta, torzításmentes módja a valóság befogadásának.