Ha Isten nem tudott volna belünket gonosz nélkül megteremteni, mert akkor olyanok lettünk volna, mint az állatok, akkor Isten nem mindenható?

De mindenható. Csak adott szabad akaratot. Mit szeretnél hogy a társad csak azert legyen veled mert nincs más választása, vagy azért mert ő döntött úgy? Ugyan így Isten sem akarta hogy az embereknek ne legyen szabad akaratuk.

+ az emberek távolodtak el Istentől(édenkert+a Földön történő dolgokat sem kell bemutatnom)

2-es.

Azért azt vegyük figyelembe hogy ha meg nem tér, örökké el fog kárhozni. Az sokkal rosszabb mint bármely földi szenvedés.

És miért is lenne erkölcstelen? Csak földiekben gondolkodsz, pedig a halál után is vannak dolgok és nem mindegy hova kerülsz, illetve ne azért akarjon bárki hívő lenni mert fél a Pokoltól, inkább azért mert felismeri, szükség van Jézusra.

3-as.

Hát ennek nézz utánna, vannak teologusok akik ezzel foglalkoznak

"Ha Isten nem tudott volna belünket gonosz nélkül megteremteni, mert akkor olyanok lettünk volna, mint az állatok, akkor Isten nem mindenható?"

A gonosz még mindig az Isten hiánya, tehát a kérdés filozófiailag, logikailag hibás.

Nem olvastad a linket, amit linkeltét?

Nem a gonosz tulajdonságunk különböztet meg az állatoktól, hanem a szabad akarat, és az, hogy ha belőlünk kiindul valami, akár egy gondolat, akkor az vissza is tér hozzánk, azaz felfogjuk amit teszünk, tudatosan érzékeljük a környezetünket, cselekedeteinket. Hogy megértsd: pl. egy macska is szokott enni, de nem tudja felfogni, hogy ő most eszik, azt sem, hogy miért eszik, azt sem, hogy mit eszik. ezek ösztön tevékenységek, reflexek. Tehát klasszikusan a fizikai világban csak az ember nevezhető személynek, feltételes léttel rendelkező élő intelligenciának. Fizikailag az állatok programozott, bizonyos fokig a reflexek által tanítható biorobotok.

#3

Kétszer is töröltették a kommentemet a keresztények, amiben érvekkel alátámasztottam, hogy a kereszténység miért erkölcstelen.

Már nincs kedvem harmadszor újra írni, és ezzel a témával foglalkozni, ezért inkább csak annyit mondok, hogy engem nem igazán érdekel a kárhozat. Ha van Isten, akkor inkább a pokolba kerülök, mint a mennybe, ugyanis nem igazán szeretnék imádni egy olyan Istent, akinek a tetteit/viselkedését vitathatónak tartom.

A témába részletesen belemenni feleslegesnek, ugyanis az előbbi reakció egyértelműen mutatja, hogy az apologéták miként viszonyulnak ehhez a témához. Régi módszer ez, Porfüriosz könyvét is elegették a keresztények.

Nem arról van szó, hogy nem tudott volna, hanem hogy szabad akaratot adott.

Ha agyonverem kalapáccsal a szomszédot az nem azért van, mert Isten belém rakta a gonoszt, hanem mert én választottam azt a saját szabad akaratommal.

idézet a cikkből:

"Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten tökéletesnek te­remtette az embert. Az ember nem gonosznak teremtetett. Azonban, mint emberi lénynek megvolt a választási képessége, vagy engedelmeskedik Istennek, vagy nem."

Értve, tehát egy TÖKÉLETES emberi lény képes helytelen döntést hozni (hiszen tudatában volt ugye, hogy Istennek nem engedelmeskedni helytelen dolog)...

válaszok:

A, Mégsem volt annyira tökéletes, hiszen helytelenül döntött

B, A döntése nem volt helytelen, mert nem volt tudatában annak, hogy melyik döntés helyes (nem volt a birtokában a jó és rossz tudásának)

C, Tökéletesen volt olyan értelemben, hogy pontosan azt tette, amit tennie kellett, eljátszva a szerepét az isteni színjátékban

(

Forgatókönyv író: megírja az üdvtörténetet.

HR-es: gondoskodik színészekről (Ádám és Éva)

Díszlettervező: Megalkotja az Édenkertet,

Kellékes: oda teszi a fát a gyümölccsel a kertbe,

Ügyelő: színpadra hívja a mellékszereplőt (Sátán), hogy bűnre csábítsa a az embert

Főszereplő: kirója a "megérdemelt" büntetést

)

D, egy szó sem igaz az egész "teremtés" sztoriból, lett, ahogy lett a világ, és létrehozott minket a szerencse egy hosszú evolúciós folyamat során

Ha valakinek van más verziója szívesen elolvasom azt is.