Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Miért pont a keresztény...

Godaime kérdése:

Miért pont a keresztény istenben hiszel?

Figyelt kérdés
Miért nem hiszel mondjuk Zeuszban, Allahban, Thorban, stb. Mivel jobb ez, mint a többi? A keresztény Isten létezésére is ugyan annyi bizonyíték van, mint a többire, vagyis semmi. Tehát ez a képzeletbeli lény számodra miért meggyőzőbb a többinél? Őszintén kíváncsi vagyok.
2021. júl. 21. 02:30
1 2 3 4 5 6 7 8
 71/77 Darkmoon80 ***** válasza:

OK, de miért pont az lettél?


Miért nem katolikus, hitgyülis, vagy éppen muszlim?

Mi győzött meg arról, hogy pont a reformátusok által hitt Isten az igazi?

2021. aug. 7. 08:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 72/77 Darkmoon80 ***** válasza:
100%

Kedves SolaScriptura!


Továbbra is várom válaszaidat a felmerült kérdésekre.


Addig is folytatom, kicsit visszanyúlva még a 62-es hozzászólásodra.



Annyiban hibás a story, hogy

- a történetedben az eltérő nyelvek már léteznek (kialakultak az idők során),

- a kommunikációs hiba nem szándékosan van előidézve a munka szabotálása céljából

- a rendőr logikailag hibás és alaptalan következtetést von le a tényekből.


"És a végkövetkeztetés:"

"„Mivel az lehetetlen, hogy egy láthatatlan hatalom zavarta volna össze a nyelvüket, egyértelmű, hogy itt mindenki meghülyül, beszívott és valahogy úgy maradt. Valahogy elfelejtettek angolul, egyszerű emlékezetkiesés, a drogok okoznak ilyet. „


A rendőr TUDJA, hogy léteznek különböző nyelvek, hiszen megtanult 10 nyelven beszélni.

A rendőr tudja, hogy nem mindenki tanul meg idegen nyelveken beszélni, azaz nem elfelejtettek angolul, hanem meg sem tanultak.


Így a logikus következtetés az, hogy az eltérő nyelveket beszélő emberek kommunikációjához kell egy tolmács, aki fordít, vagy egy nyelvtanár, aki megtanítja a beszélni kívánt nyelvet.



"Pedig a legnagyobb felfedezések úgy szoktak megszületni, hogy az elme nyitott mindenre, sőt bármire:"


Való igaz, én minden előfeltételezés nélkül, a tények alapján próbálok választ találni a feltett kérdésekre.


DE, kérdezem:


TE, megvizsgáltad már ÚGY a világot, hogy nem volt előfeltételezésként ott benned az, hogy Isten teremtette a Bibliában leírt módon?

Tudod, csak a tényekre alapozva a következtetéseidet.


(Úgy, hogy a Bibliában leírtak is csupán egy-egy olyan állítás, aminek az igazságtartalma vizsgálható és vizsgálandó, és nem szükségszerűen már alapból elfogadott.)

2021. aug. 7. 09:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 73/77 Darkmoon80 ***** válasza:
100%

Hát úgy tűnik, már soha nem derül ki, hogy SolaScriptura,

(

aki így mutatkozott be :

"Ha szabad kérdeznem, hány órát, napot, hetet töltöttél a vonatkozó „valós tények” felkutatásával?

De ha hónapokat is töltöttél el egy ilyen kutatással, akkor is csak azt jelentheted ki, hogy Te nem találtál valós tényeket, de attól még nem biztos, hogy nincsenek, ugyebár?

Bocsi, nem akarlak támadni, csak éppen ez a 2 téma a kedvenceim egyike és ezekről történetesen sokat tudok mesélni 😊. Ide csak néhány fontos infót írok tőmondatokban. Akit érdekel, részletesen utána járhat.

"

)


valójában milyen infókat is gondolt relevánsnak (az általa említetteknek utánajártam, hát mint kiderült kevés közük van a bizonyítékhoz), mert valahogy a rázúdított tényanyagról viszont nem akar nyilatkozni.


Sajnálatos....

2021. aug. 10. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 74/77 SolaScriptura ***** válasza:
100%

Kedves Darkmoon80!


Megtisztelő, hogy ennyire türelmetlenül vártad a válaszomat :)


Én pedig elhatároztam, hogy megtisztellek azzal, hogy nem ideböffentek valami lerázó válaszfélét, hanem gondosan utánajárok mindennek, a belinkelt anyagaidon átrágom magam és minden egyes választ alaposan átgondolok.


Ez viszont sajnos időigényes.


Ráadásul se a munkám, se a családom nem engedi meg, hogy túl sok időt töltsek egyszerre a gép előtt az ő rovásukra.

Ez van.


No de, akkor már lássuk sorban a 63-as és 66-os válaszod felvetéseit:

„1, Hogyan épülhetett fel a torony Isten akarata ellenére akár később is?”

Szerintem nem önmagában a toronnyal volt gondja Istennek.

Isten korábbi parancsa az volt, hogy „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet …”

Bábel tornyának építőinek pedig mi volt a célja?:

„hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.” 1Móz. 11:4

És mit akart Isten elérni a nyelvek összezavarásával?:

„onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.”

Szerintem azért, mert Isten nem akart nagyvárosokat már rögtön az elején.

Aki nagyvárosban él, pontosan tudja miért.

De az is lehet, hogy valami más volt a háttérben.

Nimród, Bábel tornya építője az Isten elleni lázadás jelképe lett.

Nem véletlenül.

Lehet, hogy ez az egész toronyépítés egy lázadás volt Isten ellen.

Pl.: "csináljunk valamit csak hogy borsot törjünk Isten orra alá!"



„2, Borszippai "nyelvek tornya" - honnan származik az infód?”


A British Múzeumból származó kronológiából vettem.

Ha tudnám, hogyan kell ide képet becsatolni, akkor azt is mellékelném.

Mondjuk a szövegét bemásolhatom. Íme:

Tower of Jupiter Belus

(Herodotus),

Temple of the seven lights of the earth

(Neduchadnezzar),

at Borsippa-Barzipa,

i.e.,

Tower of tongues,

eleven miles from the north ruins of

BABYLON.

The „tower” or „temple” is thus decsribed by Nebuchadnezzar in the

„BORSIPPA INSCRIPTION”

„A former king built it (they reckon forty-two ages), but he did not complete its head.

Since a remote time people had abandoned it, without order expressing their words. Since that time the earthquake and the thunder has dispersed its sun-dried clay; the bricks of the casing has been split, and the earth of the interior had been scattered in heaps. Merodach, the great lord, excited my mind to repair this building. I did not change the site, nor did I take away the fundation stone. ***** As it had been in former times, so I founded, I made it; as it had been in ancient days, so I exalted its summit.”


EZ a Nebuchadnezzar egyébként ugyanaz, mint a II. Nabú-kudurri-uszur, akit Te említesz.


De igazság szerint nem szeretnék ebben a témában okoskodni. Nem vagyok régész, nem jártam Babilon és/vagy Bábel tornya romjai között.

Velem ellentétben viszont Koldewey ott járt, a saját szemével látott romokat, feliratokat és ő úgy következtetett, hogy azok a bibliai Bábel tornyára utalnak.

Hogy igaza volt-e vagy sem, nem tudom. Én azon se csodálkoznék, ha annak a toronynak mára már se híre, se hamva nem lenne.

Inkább az lenne a szenzáció, ha még 5000 évvel később is meglenne.

Szóval simán el tudnám fogadni azt is, hogy ez a torony, nem az a torony.



„3, Égig érő torony? fizikai képtelenség - ezt Istennek tudnia kellett”

Persze, ezzel egyetértek.

Szerintem egy földszintes gunyhókhoz szokott népnek még egy 10 emeletes épület is az „égig ér”.

De azt is el tudom képzelni, hogy valóban azt akarták, hogy égig érjen.

Pl. hogy: „majd így felmegyünk Istenhez, és majd jól megmutatjuk neki, hogy az ember is tud akkora lenni, mint az Isten. Majd bemegyünk hozzá és jól megmondjuk neki, hogy ki az úr a Földön!” („Szerezzünk magunknak nevet!”)

Szóval az emberek sokszor akarnak olyan dolgokat, ami fizikai képtelenség és ezt Isten is pontosan tudja.


„4, Koldewey milyen feliratot talált?”

Nem egészen értem, hogy mi az ellenvetésed lényege…

Ez a lényeg?:

„Tehát a torony ugye az idézett szöveg alapján Babilon isteneinek volt szentelve.”

Az nyilvánvaló, hogy nem az igazi Istennek csinálták a tornyot.

Babilon a Bibliában a hamis bálvány istenek jelképe, mert ez a város egyfajta vallási központ volt évezredeken át. Így – szerintem – teljesen természetes, hogy Babilon isteneinek volt szentelve.

Arról nem szól a fáma, hogy már az építők azoknak szentelték, vagy a későbbi korokban a tornyot befejező/felújító népek és uralkodók szentelték a tornyot Babilon isteneinek.


Vagy nem is ez volt az „ellentmondás” lényege?

Akkor mi? Segíts!


„5, Bibliai ellentmondások feloldása a népek és nyelvek keletkezésével kapcsolatban.”

„"Ezekből váltak ki a szigetlakó népek az ő országaikban, mindenik a maga nyelve, családja és nemzetsége szerint."

"NYELVE szerint..."(!!!)

Igen ám, csakhogy alig valamivel később(!!!) ez olvashatjuk:” … később jön a bábeli történet.


No, ez remek észrevétel!

A Biblia szövege nagyon különlegesen van megszerkesztve különösen ott a legelején.

Először nagyvonalakban végigvezeti az olvasót a 6 teremtési napon és általánosságban bemutatja az újonnan létrejött világot, a természetet, állatokat és végül az embert.

Utána visszamegy (időben) és innentől csak az emberre fókuszálva részletesebben kifejti a történéseket.

Ilyesmi történik az általad idézett szakaszban is.

Először egy családfát látunk, ami csaknem 1000 éven ível át, utána visszaugrik időben és egy-egy fontos eseményt – pl. a Bábel tornya történetet – részletesen elbeszél.

Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy Mózes írta le ezt az egészet i.e. 1500 körül vagyis 1-2 ezer évvel később. Az 5. verset (5 Ezekből váltak ki a szigetlakó népek az ő országaikban, mindenik a maga nyelve, családja és nemzetsége szerint.) Mózes az 1500 évvel későbbi ismeretei alapján szúrja be, hogy az akkor élő olvasók be tudják azonosítani, hogy kiknek az őseiről beszél.

Erre nagyon jó példa még az Éden kertje helyszínének leírása:

1Móz.2:10-14 „10 Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. 11. Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem. 12. És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő. 13. A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét. 14. És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes. „

Az Éden kerti események i.e. 4000 körül játszódnak. Akkor még sehol nem volt Asszíria, nem volt arany bányászat, Khús és Havilah még meg sem született, így földjük sem lehetett és valószínűleg a folyóknak sem volt neve akkor még. Ezeket a 2500 évvel később élt Mózes, az akkori földrajzi ismeretei birtokában teszi hozzá, hogy az akkori olvasók pontosan be tudják azonosítani, hogy hol is volt az a kert annak idején.


A másik észrevételed:


„Azaz Bábelt Nimród alapítja Sineár földjén, ám csak jóval azután, hogy már szétszéledtek a népek. Ez bizony megint csak összeférhetetlen azzal az állítással, hogy a bábeli torony építésekor még együtt volt mindenki és egy nyelvet beszélt.”


Te miből látod azt, hogy „csak jóval azután” ?

Mi alapján állítottad fel ezt a sorrendet?

Én úgy tudom, hogy valóban maga Nimród építtette a Bábel tornyát – ezért is vált alakja az Isten elleni lázadás jelképévé – és ő is ott volt, amikor a nyelvüket Isten összezavarta.


Találtam egy egész jó leírást erről az időszakról:

[link]

Az 1Mózes 10:6 verse szerin "Kám fiai: Kus, Micrajim, Put és Kánaán" voltak. Ezek az eredeti nemzetségek történelmileg is könnyen beazonosítható népek. Ebben nincs ellentmondás a történelmi tények, a korai források és a bibliai leírás között. A nemzetek szétválasztását követően Micrajim nemzetsége hozta létre a korai Egyiptomot. Kánaán természetesen a Kánaánként ismert területet népesítette be, Put többek között Indiát és bizonyos afrikai területeket. A nevezetes Kus pedig eredetileg Shínár földjén telepedett meg. A későbbiekben azonban az itteni kushiták elvándoroltak és Etiópiában, valamint fekete Afrika és India bizonyos területein leltek végleges hazára. A nyelvek összezavarása előtt élő emberiséget, vagyis a sumér kultúrát a Khámtól származó kusiták dominálták, majd a szintén kusita Nimród lett az egységesített nemzetségek első nagy királya, uralkodója. ….

A kusita hegemónia Bábel tornyának elpusztítása után tört meg, a nyelvek és nemzetségek elkülönülésével. Maga Nimród nem pusztult el a bábeli nyelvzavart követően, sőt, még uralmát is megtartotta egy ideig, de az innentől már csak a síneári kusitákra, s az akkor még közvetlen közelükben élő bizonyos szemita népelemekre terjedt ki. Így tehát közvetlen a szétszóródást követően egy rövid ideig még továbbra is a kusiták birtokolták és dominálták azt a területet, amelyen a noéi nemzetségek korábban együtt éltek. Vannak, akik ezt sumér utókornak nevezik, vagy neo-sumér kultúrának. Nem sokkal később az egykori Sumér a szemiták uralma alá került, és a gyorsan fejlődő akkádok, majd asszírok vették át a vezető szerepet úgy a területek fölött, mint a kultúrát illetően is. Ekkor az izraelita nép még nem is létezett. Az akkádok és asszírok uralmát később a szintén szemita káld, azaz a babiloni birodalom követte. A sumér írások tartalmi mondanivalóját az asszírok és babiloniak is megőrizték, illetve lefordították saját nyelvükre, s tulajdonképpen csak a megnevezéseket változtatták meg a maguk nyelve szerint. Az asszírok atyjuknak tekintették (!) Nimródot, rendkívül nagy tisztelettel néztek rá a harci és szervezői képességei, illetve keménykezű uralmi stílusa miatt, hiszen ezek a vonások az asszír karakterisztikát tükrözték. Az asszír királyok követték is a példaképük által meghatározott harcos életvitelt és keménykezű, kegyetlen uralkodást. Az ősi sumér vallási hiedelmek szellemiségét pedig leginkább a káld babiloniak követték, ők váltak letéteseivé s ők adták tovább az utókor számára a "babiloni misztériumok" formájában.


folyt. köv. …

2021. aug. 16. 01:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 75/77 Darkmoon80 ***** válasza:
100%
Köszönöm a válaszod. Végig gondolom. Érdekesek az érveid.
2021. aug. 16. 07:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 76/77 Darkmoon80 ***** válasza:
100%

Kedves SolaScriptura!


"Vagy nem is ez volt az „ellentmondás” lényege?"


A lényeg, amire utaltam az, hogy a Koldwey által talált feliratok mi módon valószínűsítik az elképzelést, hogy a toron valóban a nyelvek tornya?


Az általad is idézett szövegben erre valójában semmi sem utal (nem szerepel benne a "nyelvek tornya" szóösszetétel).

[link]


Ettől Koldwey persze hihette azt, hogy megtalálta Bábel tornyát, de kérdés mi lehetett ennek az alapja? Lehetséges, hogy csak a Bibliában leírtak alapján ezt remélte?

Arra vonatkozóan sehol sem találok utalást, hogy vallásos volt-e, és ha igen, milyen vallást követett.


Nem eldönthető kérdés, tehát azt hiszem érdemes tovább lépni.


"„Tehát a torony ugye az idézett szöveg alapján Babilon isteneinek volt szentelve.”


Az nyilvánvaló, hogy nem az igazi Istennek csinálták a tornyot."


Nyilvánvaló, ám nem életszerű!


Adott egy családfa Noétól Nimródig.


"

10 És nemze Noé három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet.

6 Khámnak pedig fiai: Khús, Micráim, Pút és Kanaán.

7 ...

8 Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.

"


Tehát

Noé

Khám (ő ott utazott a hajón)

Khus

Nimród


Miképpen cserélődött le Nimród (az özönvizet túlélő Khám unokájának) vallása az egy igaz Isten hit helyett a babiloni sokistenhitre összesen 2(!) nemzedék alatt, feledve az Istent, aki az emberiséget eltörlő vizözönt a földre bocsájtotta?



---


„Azaz Bábelt Nimród alapítja Sineár földjén, ám csak jóval azután, hogy már szétszéledtek a népek. Ez bizony megint csak összeférhetetlen azzal az állítással, hogy a bábeli torony építésekor még együtt volt mindenki és egy nyelvet beszélt.”


Te miből látod azt, hogy „csak jóval azután” ?


A Bibliai szövegből!


Mint te is írod (idézed):


"Az 1Mózes 10:6 verse szerin "Kám fiai: Kus, Micrajim, Put és Kánaán" voltak. Ezek az eredeti nemzetségek történelmileg is könnyen beazonosítható népek. Ebben nincs ellentmondás a történelmi tények, a korai források és a bibliai leírás között. "

OK.


"A nemzetek szétválasztását követően Micrajim nemzetsége hozta létre a korai Egyiptomot. ..."


Tehát a nemzetek szétválása Micrajim (Kus, Kánaán) nemzetséggé válása ELŐTT történt meg.


"A nevezetes Kus pedig eredetileg Shínár földjén telepedett meg."


Tehát OTT Kus telepedett meg, a többiek pedig más területeket hódítottak meg.


" A nyelvek összezavarása előtt élő emberiséget, vagyis a sumér kultúrát a Khámtól származó kusiták dominálták, majd a szintén kusita Nimród lett az egységesített nemzetségek első nagy királya, uralkodója. …."


"

8 Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.

9 Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.

10 Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén.

"


"A nevezetes Kus pedig eredetileg Shínár földjén telepedett meg."


Tehát Mircajim, Kánaán, Put más vidékeken telepedtek le (a Biblia és az általad idézett szöveg szerint is), egyedül Kus megy Sinár földjére, majd(!) az ő gyermeke az a Nimród, aki megalapítja Bábelt, ahol elkezdik építeni a tornyot.


Így egyértelmű, hogy Noé fiai közül sem Sém, sem Jáfet, sem az ő leszármazottaik, sem Nimród testvérei nem éltek Bábelben a nyelvek összezavarásának idején, hiszen oda sem mentek, hanem szétszéledtek már régen minden irányban.

2021. aug. 16. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 77/77 Darkmoon80 ***** válasza:
Nos, ha ennyi ideig nem sikerült választ találni a megjegyzéseimre akkor abbahagyom a kérdés figyelését.
2021. szept. 14. 15:33
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!