Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Hogyan vetkőzhetném le az...

Hogyan vetkőzhetném le az istenfélelmet?

Figyelt kérdés

Úgy érzem, gátat szab nekem ez az irreális félelem.

Gyerekkoromban belém nevelték azt, hogy van egy ember alakú mindenható isten a felhők között, aki az összes gondolatomat figyelemmel követi, jegyzeteli, és majd amit teszek életem során és gondolok, az alapján fogok vagy a pokolba, vagy a mennyországba kerülni. Még az is félelemmel tölt el, hogy ettől meg akarok szabadulni!

Úgy gondolom hogy ez az isten kép, egy bálvány. Szükség volt rá, hogy vissza lehessen szorítani a kegyetlenkedést, erkölcsöket alakított ki ez az elképzelés, legalábbis, így gondolom, de mindenesetre erről, és a vallásról, a hitről napokig lehet vitázni, filozofálni.

Nekem megkeseríti a mindennapjaimat, mert egészen egyszerű dolgokra se merek gondolni.

Van férjem, és nem merek arra gondolni, hogy valami új dolgot próbálunk ki az ágyban. Egészen egyszerű a példa, de én nem merek semmi hasonlóra se gondolni, ami "bűn". A férjem előtt, (és már akkor 18+ éves voltam ) nem mertem lefeküdni egy nekem nagyon is tetsző sráccal, mert " isten szeme mindent lát!".

Szüleim folyamatosan ezt sulykolták belém, ők elképesztő szinten vallásosak.

Azt én is tudom és érzem, hogy ez nem egészséges. Nem tudok így teljes életet élni, a hit szeretetével együtt. Én szeretnék hinni, csak még nem tisztázódott bennem pontosan ez. Csak azt tudom, hogy ez nem mehet így tovább.


Tehát a kérdésem az, hogyan szabaduljak meg a mindennapos szorongástól, és félelem érzettől?

Attól a gondolattól, hogy valaki "figyel" engem?



2021. jún. 3. 17:10
1 2 3 4
 21/31 A kérdező kommentje:

Hát, én is úgy gondolom mint kedves Darkmoon80.

Ha csak az istenfélelem miatt nem követ el az ember gonoszságokat, igazából Ő nem is jó ember. Tehát mondjuk állandóan arra gondol, hogy Úristen nagyon szeretném azt a kisállatot megölni, megkínozni, de az isten miatt nem lehet mert lesújt rám és a pokolra kerülök, nem fog a mennyországba kerülni, mert igazából a lelke nem tiszta. Vagyis hát, ezt szűröm le.

Meg hát igen, az ember rengeteg szörnyűséget követett el isten nevében, bár szörnyűséget követett el nem isten nevében is.

Az embernek úgy gondolom törekednie kell arra, hogy Krisztusi erkölcsöket valljon. Ha mindenki törekedne erre, nem lenne ennyi gonoszság.

Még mindig félek egy kicsit, még bennem van ez, de már sokkal jobb mint mikor a kérdést írtam ki.

Sokat beszélgettünk erről a párommal, és végül arra jutottunk nem fogjuk vallásosan nevelni a gyermekünket. Fogunk neki mesélni a vallásokról, nem csak a kereszténységről, de megkereszteltetni nem fogjuk. Majd ha szeretne, akkor eldönti ő melyik vallásban szeretne hinni és megkeresztelkedik, ha akar.

Úgy gondolom nálam ezt a szüleim rontották el, mégha jót is akartak tenni nekem.

2021. júl. 14. 10:30
 22/31 anonim ***** válasza:

"Hogyan vetkőzhetném le az istenfélelmet?"

Ismerd meg Jézust, szabaddá tesz

2021. júl. 14. 15:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/31 pelgrim ***** válasza:

„Hogyan vetkőzhetném le az istenfélelmet?”


Helyes belátással.

Arra pedig úgy tehetsz szert, ez ügybenhogy a vallások igazságtartalma iránt érdeklődsz, keresd az igazságot a vallásos tanításokban.

Van egy megbízható kritérium amit úgy lehetne körülírni, hogy az igaz, a helyes, a méltányos 'hangja' bennünk mindig a magabiztos Krisztus hangja, míg az igaz, a helyes, a méltányos 'árnyékának hangja' mindig valami tévedést, veszteséget vagy szenvedést tartogat a háttérben.

Más szóval érezhetjük a dolgok igazságát, helyességét, méltányosságát vagy e dolgok hiányát.

Ennek az ismérvnek alávetheted félelmed okát, a vallások tanítását, saját vagy mások véleményét, egy 'felhőtlen', elfogulatlan lelkiállapotban alkalmazva nem fog félrevezetni.

2021. júl. 15. 01:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/31 Mansour ***** válasza:

#23

Ez mind nagyon szép, de gyerekkori érzelmi kondicionálást nem lehet gondolatokkal és érvekkel legyőzni. Csak hasonló mélységű, de ellentétes tartalmú érzelmi kondicionálással, amit viszont egyedül szinte lehetetlen megvalósítani, ezért kell a pszichológus segítsége. Vagy elfojtani lehet, de az ugye enyhén szólva nem a legjobb megoldás...

2021. júl. 15. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/31 pelgrim ***** válasza:

#24

Teljesen egyetértek, gyerekkori élmények gyakran nagyon mély nyomokat hagynak, csakhogy ellentétes tartalmú érzelmi kondicinálást létrehozzunk, helyes belátásra kell jutni, és ahogy mondod, szakember segítségére lehet szükség, elfojtani helytelen lenne.

2021. júl. 15. 13:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/31 Mansour ***** válasza:
Persze, abban megegyezhetünk, hogy első lépésként szükséges a helyes belátás. De azt hiszem, a kérdező már nagy részben megtette ezt az első lépést, ez derül ki az írásából.
2021. júl. 15. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/31 anonim ***** válasza:
Természetesen vannak gyermekkori traumák okozta problémák, de sajnos a világ tolódik afelé, hogy mindent erre fog rá. Mi is voltunk pl. hiperaktívak, vagy figyelemhiányosak gyermekkorunkban, de két k*rva nagy pofon tökéletes terápiának bizonyult.
2021. júl. 15. 14:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/31 pelgrim ***** válasza:

26/

„azt hiszem, a kérdező már nagy részben megtette ezt az első lépést, ez derül ki az írásából.”


Igen, azt már megtette.



27/

Nem hiszem, hogy a kérdezőnek bármi haszna lenne ilyen durva therápiából.

Nagyon furcsa hozzáállás egy traumát egy újabb traumával gyógyítani.

2021. júl. 16. 12:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/31 A kérdező kommentje:

Köszi a válaszokat!


Amúgy, engem is ütöttek a szüleim...

Valószínűnek tartom, hogy az olyan szülők akik még a régi rendszerben nőttek fel, tisztelet a kivételnek, de ütötték a gyereket.

Engem is, ha engedetlen voltam, vagy feleseltem, vagy sokat hisztiztem. Nyilván agyon nem vertek, de elcsattant egy két anyai apai pofon.

Látom a hibáikat, de kifejezetten hibáztatni őket nem tudom...

Őket is verték a szüleik, mesélték is nekem sokszor. Úgy tudom megtörni a kört, ha majd én nem fogom megütni a gyermekem, és majd ha neki is lesz, valószínűleg ő se mert őt se verték. Mert én azt gondolom, ettől nem lett jobb nekem.. az ütéstől, és manapság már tudjuk, hogy ez egy gyereknek se tesz jót!

Illetve visszatérve a valláshoz, az istenfélelemhez..

Még most is tartok egy kicsit ettől. Próbálok a jóra gondolni, de pl ha a vallások kerülnek szóba egy diskurzus közben, akkor elkezdek félni. Nem merek bármit mondani, még akkor se ha gondolni már merem.

Ezt nagyon furcsának tartják körülöttem az emberek, mert rólam mindenki úgy tudja, bármikor bármiről órákig képes vagyok vitatkozni, beszélgetni. Csak erről nem.

A legjobb megoldás szerintem is, pszichológusi segítséget kérni.

2021. júl. 17. 09:17
 30/31 anonim ***** válasza:

Már az ember is eljutott oda, hogy a félelem, büntetés, stb rossz dolgok. Egy olyan entitás, ami bölcsebb az összesnél, végtelen szeretettel, megértéssel és intelligenciával rendelkezik.., szerinted kialakítana egy helyet, hogy ott szenvedj? Ez az egész egy élet és utána pokol vagy menny, egy óóóriási istenkáromló gondolat. Mindenki más körülmények közt születik le. Van akinek a szülei olyan tudatosak, hogy még gyerekkorában egy univerzális gondolkodót nevelnek belőle. Meg vannak olyanok, mint sz átlagos cigány. Egy átlagos cigány hogy élhetne istenhű életet, amikor folyamatosan bántják, egyedül hagyják, rosszra tanítják, rossz tulajdonságokat erősítik, alacsony az iqjuk, tudatlanok mint egy kő, stb stb stb...


Megyünk a fejlődés hullámvasútján, amíg el nem érjük az istennel való egybeolvadást.

2021. júl. 23. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!