Csak én vagyok, aki fél a Pokoltól ? Mit tegyek? TOVÁBBI INFORMÁCIÓ LENT....
Azt kezdem érezni, hogy egyre inkább kezdek eltávolodni Istentől és ez megriaszt nagyon.Vallásos neveltetésben részesültem, a szüleim, főleg édesanyám mélyen hívő vallásos volt, minden vasárnap jártunk családdal templomba. De már akkor is úgy éreztem, hogy nem teljesen saját indíttatásból járok misére, hanem azért, hogy anya szeressen engem és ne haragudjon rám, mert nem akarná hogy a fia elkárhozzon.
Egyházi iskolába is jártam, ami szintén egyértelmű iránytűt mutatott az Élet értelmezésével kapcsolatban és az erkölcsökkel kapcsolatban. Azonban már több éve kiléptem ebből a közegből úgymond a Nagybetűs életbe, és a spirituális, teológiai dolgok úgy érzem háttérbe szorultak a világi dolgokhoz képest.
Úgy érzem minden összeomlott körülöttem, az összes barátom elhagyott, családi problémák és viszályok is befigyeltek.
Rengeteg feldolgozatlan traumán mentem keresztül. Ezeknek a traumáknak, és a problémáim hatására egyre messzibbnek tűnt nekem Isten, hogy nem veszi észre a problémáimat.
Illetve - nagy riadalmamra- az utóbbi időben elkezdtem magamnak kérdéseket félteni, és a vallást megkérdőjelezni.
A Bibliával kapcsolatban is elkezdtem a kritikus gondolkodást, nem veszek mindent már szó szerint, mert egyszerűen sok dolgot logikátlannak és ésszerűtlennek tartok benne.
Hovatovább van olyan parancs, törvény, amivel nem értek egyet és megkérdőjeleznem. (persze nem a gyilkosságra gondolok, tehát nem ilyen fajsúlyos dologra gondolok)
És nagyon megvagyok ijedve és rettegek, mert azon kapom magam, hogy a vallást nem fogadom el kritikátlanul, a tanítást meg a Bibliát úgy ahogy van. Emiatt viszont nagyon nagy bűntudatom, mert szembe megyek a szüleim, illetve a gimnáziumi vallásos, keresztény neveltetéssel, amiben részesültem.
Nagyon félek, és nem tudom mit csináljak, én nem akarok a Pokolra jutni, tehetetlen vagyok és nagyon félek....
Össze vagyok teljesen törve. Darabokra vagyok szakadva. És azért nem lettem eddig öngyilkos, mert ahhoz is túl gyáva voltam, hogy megtegyem.
Akkor legalább megszűnne az identitásválságom és a 2 világ közötti krízisem.
válasza:Kedves Tizes válaszoló, irta, ahogy Én is melitettem, tudnánk jobban segiteni, ha konkrétabban fogalmaznál a kétségeidet illetően.
Lehet, hogy rosszul tudsz valamit, ezzel kapcsolatban.
válasza: válasza:"Minden hiábavaló ezen a Földön.Megszűnt a realitásérzékem."
Kedves Kérdező. Nem volna egy hátrány, ha beszélnél eről a szüleiddel, mert Ők talán tudnak segiteni neked, sőt biztos vagyok benne.
Isten pedig nem utál senkit, és segitségére siet azoknak, akik őszintén fordulnak felé. Lehet hogy egy kis depresszióval is küzdessz. Ezt pedig jó lenne szakorvossal is beszélni.
Semmisem hiába való, mert mindent céllal és nem cél nélkül hozott létre az Életadó. Persze az életben történhetnek olyan események, ami miatt igy érezhetjük magunkat. Isten szavának irói közül is sokan voltak olyan helyzetben, hogy a halált tartották megoldásnak, és ezt elmondták Istennek.
Pl Illés, akit megakartak ölni, az élete nagy veszélyben volt. Jób, akinek hirtelen hatalmas csapásokkal lett teli az élete.
Van nagyon sok olyan vers ami megerősitő azok számára, akik lehangoltak, vagy összetörtek az élet súlya alatt.
(Zsoltárok 34:18)
(Zsoltárok 51:17) . . .A megtört, összetört szívet, ó, Isten, te nem veted meg.
(Zsoltárok 94:19) 19 Amikor eluralkodtak rajtam aggodalmaim, te megvigasztaltál és megnyugtattál engem.
(Filippi 4:5–7) . . .. 6 Semmi miatt ne aggódjatok, hanem mindig tárjátok a kéréseiteket Isten elé, úgy, hogy imádkoztok és könyörögtök hozzá, és közben hálát adtok neki. 7 Így Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak, meg fogja őrizni szíveteket és gondolkodóképességeteket Krisztus Jézus által.
Egyszerűen csak azt érzem bűnös vagyok.Azért, mert a vallás egyes tanait, meg a Biblia történeteit megkérdőjelezem.
És egyre eltávolodok Istentől. Érzem. Bárcsak meghaltam volna még születésem elején.Az emberek folyton kihasználtak, hátbaszúrtak, ki nevettek és elhagytak engem.
Mindig mindenkinek lábtörlő voltam.
Az emberek kiölték belőlem azt a parányi életkedvemet is.
Otthon sokszor rossz volt a hangulat, azt is nagyon megszenvedtem.
Barataim nincsenek, max papíron van 1 vagy 2, de ha baj van, igazából egyikre se számíthatok.
Párkapcsolatom sose volt, családi életre totálisan alkalmatlan vagyok, mert tapasztaltam a családi jatszmákat, veszekedéseket és én ezek miatt teljesen megtörtem lelkileg. Nem lennék odaadó és felelősségteljes szülő.
Az sem tudom, ki vagyok és mi az identitásom. Minden napom egy szenvedés. És csak gyávaságból nem öltem meg magam.
A legfontosabb személy az életemben meghalt, akit a legjobban szeretett engem.
Iskolában állandóan piszkáltak és bántottak engem. Sokszor csúfoltak és állítottak engem pellengérre. Volt hogy eltették a cuccaimat. SOSEM tudtam megvédeni magam.
Az egész életem egy önellentmondás.
Az egész eddigi életem hazugságokra épült.
A vallásban elkezdtem kérdéseket feltenni, kételkedni és kiábrándulni. Megromlott a kapcsolatom Istennel. Sok kudarc ért engem, árulások stb....
Illetve a Biblia történeteit, a csodatételeket megkérdőjelezem.pl víz borrá változtatása, kenyérszaporítás, kézrátétellel való gyógyítás.
A Biblia tanításait 99%-ban elfogadom, 1-gyel viszont nem értek egyet. Isten miért tesz különbséget szeretet és szeretet között? Konkrétan egyik szeretetet magasabbrendűnek állítja be, hovatovább a másik szeretetet bűnös és utálatos dolognak tartja, holott szerintem a szeretet szeretet, ez nem személyfüggő.
" 20 esztendőn, 20 esztendőm eladom,
Ha nem kell senkinek,hát az Ördög veszi meg
És halált hozó fű terem
Gyönyörűszép szívemen."
válasza:Csak reménykedni merek, hogy elolvastad az irásainkat, hogy segiteni szeretnénk.
Ha marcangolod magad, azzal legfőkép magadnak nem teszel jót. Adtál egy KB. képet a problémáidról, erre irtam néhány javaslatot, amin elindulhatsz. Nem lesz könnyű, mert a lejtőn nehezebb felfelé, mit lefelé. DE nem vagy nagyon az alján, hogy ne fordulhass vissza. Sőt vannak akik a legeslegaljáról is visszafordultak, mert az életüket fontosnak tartották, nem akartak megválni Tőle. Túl sok dolog, esemény, látni való is van az életben, amitől nem szabad, hogy megfosszuk magunkat. Igen vannak, és lesznek is nehézségeink, amig ebben a világban élünk.
NEm egy embert ismerek, akik nagyon mélyen voltak, és mára boldog emberek, családapák, családanyák lettek.
válasza: válasza:Sajnos én is kaptam az ilyen iskolai dolgokból, engem is használtak ki, nevettek ki, nekem sincsenek nagyon barátaim. A Biblia csodái mögött mindig van egy tanítás, úgyhogy akár az is lehet, hogy nem igazak csak tanítás cáljából kerültek bele, bár én hiszek bennük.
Holnap beszélhetünk ha gondolod, de ezt nem tudom garantálni, mert én is szorongós vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!