Ilyen egy erkölcsös jóindulatú isten?

"Hanem hogy emberek milyen egy szadista istenért vannak úgy oda."

Dehát nem hisztek Istenben, nem? :) Mert úgy beszélsz róla és az ateista mémbázis is, mint aki hisz a létében, hisz a Bibliában csak gyűlöli ezeket. Ez azt jelenti, hogy meghülyültek húsvétra az ateisták? Mekkora bizonyságot tettetek most a Biblia mellett! Fel sem fogjátok:)

"Mert úgy beszélsz róla és az ateista mémbázis is, mint aki hisz a létében, hisz a Bibliában csak gyűlöli ezeket."

Megint félreérted!

Nem egy létező Istenről beszél, hanem arról a képzelt istenről, akit egyes emberek (hívők) képesek tisztelni és imádni. Teszik ezt ANNAK ELLENÉRE, hogy láthatóan megtörténnek mindezen borzalmak a világban.

Itt a HÍVŐKRŐL van szó, azokról akik minden morális érzéküket eldobják vakhitükben, és elfogadják, hogy ez a lény JÓ és szereti az általa teremtett lényeket. Azokról van itt szó akik nem képesek agy nem akarják felismerni azt, hogy valójában egy szörnyeteget tisztelnek.

Őket szembesíti az igazsággal ez a videó.

"Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale)[1] második napja."

Ha jól olvasom, az évnek ezen a napján halt meg Krisztus a kereszten.

Isten, ugye FELÁLDOZTA fiát(?) az emberek bűneinek bocsánatáért(?).

Ez egyrészt emberáldozat, másrészt ordas nagy baromság (már bocsánat).

Miért kell bárkinek is meghalnia azért, hogy megbocsásson egy mindenható lény, hiszen nagylelkűen (szeretetből) anélkül is megtehetné.

(Mint ahogy JÉZUS maga is prédikálta (és bocsáss meg az ellened vétkezőknek... /ugye itt nincs olyan passzus, hogy egy ártatlannak ezért meg kell halnia előbb/).

Amit erkölcsösnek és jóindulatúnak vélsz oly magától értetődően, azt Jézus tanította meg neked. Ha ezt Isten ellen akarod fordítani, akkor a saját hivatkozási alapodat ásod alá, mert a nyugati ember elképzelése jóról és erkölcsösről hallgatólagosan Istenre hivatkozik,és abból vezeti le.

Egyébként valóban unalmas, hogy az ateista mémbázis mindig feltalálja a spanyolviaszt, és leleplezni véli a vallás nagy ellentmondását. Mintha az eltelt két évezredben mindenki ostoba lett volna, még azok a zseniális, egyébként hívő tudósok, akikre az ateisták hősként tekintenek (pl. Newton). Ebben mindig jól ki lehet élni a felsóbbrendűségtudatot.

Amúgy valahol szomorú, hogy ezzé vált az ateizmus. Azért még voltak olyan alakjai, mint Sartre, meg Camus, akik komplett gondolatrendszereket meg erkölcsfilozófiákat vezettek le. Ugyan hol vagytok ti ezekhez a szellemi óriásokhoz lépest, hisz még csak nem is ismeritek őket! Ez az ateizmus nem más, mint a gyerekes nyelvöltögetés szintje. Semmi nem következik belőle a saját felfújt egótokon kívül. Még az sincs, mint a XVIII. században, ahol azért még volt tétje annak, ha valaki szembement az egyházzal.

Ez a mai ateizmus nem más már, mint kiüresedett, értéktelen, szellemesség mögé bújtatott erőszakoskodás a vallásosokkal szemben. Nem állít semmit az égvilágon a létről és a világról azon túl, hogy a vallás rossz. Ugyan hol vannak a dicső ateista vívmányok, a nagyszerű ateista témájú műalkotások, a működő és boldog társadalmak? Hisz a világ már évszázadok óta szekularizált, s még mindig adósok vagytok a nagysággal. Talán ideje volna valami munkához látni, túl a szellemes beszólogatásokon.

Nem értelek.

Valami mást vársz az ateizmustól szerintem, mint ami az valójában.

Az ateizmus mint olyan nem egységes gondolati rendszer, csupán egy (bizonyítatlan/bizonyíthatatlan) hitrendszer el nem fogadása!

Nincs egységes "ateista" művészet, mert nincs egységes "ateista". Ateista a buddhista, az Ufó hívő, az ezoterikus, ..., bárki, aki nem hiszi el, hogy van isten fenn az égben (vagy akár az Olimposz tetején, ...).

"Mintha az eltelt két évezredben mindenki ostoba lett volna, még azok a zseniális, egyébként hívő tudósok, akikre az ateisták hősként tekintenek (pl. Newton). "

Voltak/vannak hívők, akik tudósok is egyben - így igaz. Lehettek zsenik is, a maguk szakterületén, mégsem bizonyította egyikük sem isten létét.

Magánvéleményük lehetett az, hogy létezik isten, de ez csupán egy vélemény(!), amire hivatkozni tekintély alapú érvelés, és nem jelent bizonyítást.

(az ateizmusnak) "Azért még voltak olyan alakjai, mint Sartre, meg Camus, akik komplett gondolatrendszereket meg erkölcsfilozófiákat vezettek le. Ugyan hol vagytok ti ezekhez a szellemi óriásokhoz lépest, hisz még csak nem is ismeritek őket!"

Igen, voltak, vannak ateista tudósok, filozófusok, gondolkodók, és bennük annyi a közös, hogy nem hitték el, van isten.

Valójában ők sem bizonyították be, hogy nincs isten, legfeljebb annyit, hogy nem szükséges a léte. Hozhattak létre gondolatrendszereket, erkölcsfilozófiát, ... .

Nem mérhetem magam hozzájuk, mással foglalkozom, véleményt mégis alkothatok. Ha nem értesz egyet vele, bizonyíthatod, hogy hibásan vélekedek.

Amiről én beszélek (írtam) az nem erről szól, hanem arról, hogy ellentmondás feszül a vallás állításai között. (szerintem)

A vallás kinyilatkoztat egy istenképet, ami szép meg csodás, csak köze nincs sem a valósághoz, sem a Bibliában leírt Istenhez.

(a linkelt videóban is láthatsz rá példát szép számmal)

"Ugyan hol vannak a dicső ateista vívmányok, a nagyszerű ateista témájú műalkotások, a működő és boldog társadalmak? Hisz a világ már évszázadok óta szekularizált, s még mindig adósok vagytok a nagysággal."

Szerinted tehát a vallásos középkor óta nincs előre lépés?

Mond valamit neked, hogy nem imával gyógyítanak a kórházakban?

Az áram, amit használsz a számítógéped működéséhez szintén nem imával készül.

Tudósok hozták létre a technikai vívmányokat.

A mostani járvány megfékezésére sem az imalánc lesz a leghatékonyabb fegyver.

Megismétlem, mert ide is tartozik:

Nincs egységes "ateista" művészet, mert nincs egységes "ateista".

Bár, ha körbenézel, van ateista művészet, hiszen BÁRMELY műalkotást, ami nem vallásos témájú, nyugodtan tekinthetünk vallástalannak, azaz ateistának.

"Amit erkölcsösnek és jóindulatúnak vélsz oly magától értetődően, azt Jézus tanította meg neked. Ha ezt Isten ellen akarod fordítani, akkor a saját hivatkozási alapodat ásod alá, mert a nyugati ember elképzelése jóról és erkölcsösről hallgatólagosan Istenre hivatkozik,és abból vezeti le."

Nekem nem Jézus tanította, mert vele nem találkoztam.

Az én elképzelésemhez a jóról és erkölcsről elégséges az a bölcsesség (mely a keleti vallásokban Jézustól függetlenül is létezik), hogy ne tegyek olyat a másiknak, amit én magamnak nem szeretnék.

Például: Ne büntessek ártatlant, mert én sem szeretném, ha ártatlanul érne büntetés.

Ennek a belátásához nincs semmi szükség Jézusra, Isten parancsolataira, vagy akár Odinban való hitre.

Éppúgy mit ahhoz sem, hogy a megbocsájtáshoz elég a szeretet és nem igényel ellentételezést.

„Az ateizmus mint olyan nem egységes gondolati rendszer, csupán egy (bizonyítatlan/bizonyíthatatlan) hitrendszer el nem fogadása!

Nincs egységes "ateista" művészet, mert nincs egységes "ateista". Ateista a buddhista, az Ufó hívő, az ezoterikus, ..., bárki, aki nem hiszi el, hogy van isten fenn az égben (vagy akár az Olimposz tetején, ...).”

Akkor te is belátod, hogy pusztán annak a bizonyítatlan/bizonyíthatatlan hitrendszernek az el nem fogadása semmivel sem racionálisabb döntés az elfogadásánál, hisz mellette ugyanúgy lehetsz vallásos vagy UFO-hívő is. Ebből következően az ateizmus álláspontjából oltani a hívőket azért, mert ők elfogadnak egy bizonyítatlan állítást eléggé képmutatás.

÷÷÷

„Voltak/vannak hívők, akik tudósok is egyben - így igaz. Lehettek zsenik is, a maguk szakterületén, mégsem bizonyította egyikük sem isten létét.

Magánvéleményük lehetett az, hogy létezik isten, de ez csupán egy vélemény(!), amire hivatkozni tekintély alapú érvelés, és nem jelent bizonyítást.”

Nem is azért mondom, mert őket az oldalamra akarnám állítani. Pusztán azt, hogy nem vizsgálják az ateisták elég behatóan azt a kérdést, hogy a racionalizmus apostolai, mint Newton, vagy épp Descartes hogyan közelítették meg a kérdést, hanem letudják annyival, hogy hát ebben nem volt igazuk. Pedig ezeknek az embereknek a gondolatai igenis kapocs lehetne afelé, hogy megértsék a vallások és a spirituális gondolkodás működését.

Bocsánat, de szerintem nem működik az, hogy minden vallás irracionális, és a tudomány útjában áll, és ha én felvetem, hogy mi van mondjuk Newtonnal, hogyhogy nála nem állt útban a vallása magának a természettudományos gondolkodás létrehozásában, akkor arra egy legyintés a válasz. Mert ha nála működött, miért nem működhetne akárkinél. Mert Newton természetesen, mint fizikus és matematikus igenis bizonyítások és bizonyítékok mentén gondolkodott, de Istennel kapcsolatban nem látta szükségesnek. Lehet, hogy talán azért, mert nem szükséges Isten létét bizonyítani ahhoz, hogy működjön? Talán nem szükséges mindent bizonyítani azért, hogy igaz legyen.

„Igen, voltak, vannak ateista tudósok, filozófusok, gondolkodók, és bennük annyi a közös, hogy nem hitték el, van isten.

Valójában ők sem bizonyították be, hogy nincs isten, legfeljebb annyit, hogy nem szükséges a léte. Hozhattak létre gondolatrendszereket, erkölcsfilozófiát, ... .

Nem mérhetem magam hozzájuk, mással foglalkozom, véleményt mégis alkothatok. Ha nem értesz egyet vele, bizonyíthatod, hogy hibásan vélekedek.”

Ezerszer szívesebben vitatkoznék Sartre meg Camus valláskritikájával, vagy Nietzsche állításaival, mint a mémek szellemeskedéseivel, meg azzal, hogy ha van Isten, miért van rossz. Ezek az emberek legalább mertek valamit állítani a valóságról. De ez a primitív dawkinsi szcientizmus egyszerűen unalmas. Nem látok különbséget közte meg a rómaiak közt, akik arra verték a nyálukat, miközben válogatott módon végezték ki a keresztényeket, hogy ha van Isten, miért hagy titeket meghalni. Ők pontosan ugyanígy gondolkodtak: mert Róma győzedelmes volt, ez bizonyította, hogy istenei mily hatalmasok, mennyivel valódibbak és igazabbak, mint a keresztényeké. Ugyanezt látom az ateistáknál is: mert a tudomány hasznos és erős, akkor annak erejét kell felmagasztalni minden más felett. Ez nem állítás, ez szellemi lustaság.

„Amiről én beszélek (írtam) az nem erről szól, hanem arról, hogy ellentmondás feszül a vallás állításai között. (szerintem)

A vallás kinyilatkoztat egy istenképet, ami szép meg csodás, csak köze nincs sem a valósághoz, sem a Bibliában leírt Istenhez.

(a linkelt videóban is láthatsz rá példát szép számmal)”

És mondjuk erről írt teológiai könyvek könyvtárakat tölthetnének meg. Megint: egyszerűen badarság azt gondolni, hogy ezek a látványos ellentmondások nem szúrtak szemet a keresztényeknek kezdetektől fogva. De meg mondjam milyen ez a kérdés a keresztényeknek? Mint mikor valaki nem hiszi el, hogy a Föld gömbölyű, hisz látszik, hogy lapos, hát mégis micsoda ellentmondás ez. Lehet, hogy talán behatóbban kéne foglalkozni a kérdéssel, mert ez tényleg olyan, mint laposföld-hívőkkel vitatkozni.

„Szerinted tehát a vallásos középkor óta nincs előre lépés?

Mond valamit neked, hogy nem imával gyógyítanak a kórházakban?

Az áram, amit használsz a számítógéped működéséhez szintén nem imával készül.

Tudósok hozták létre a technikai vívmányokat.

A mostani járvány megfékezésére sem az imalánc lesz a leghatékonyabb fegyver.”

A középkor óta történt haladás nagyjából zéró mértékben köszönhető az ateizmusnak. A tudomány nem ateista monopólium, mint említettem, hívő tudósok is átformálhatják a világot. Tehát kéretik az ateistáktól nem maguknak vindikálni a tudományos eredményeket. A történelem bebizonyította, hogy tudományos haladáshoz nem elvárás az ateizmus. Ez tehát nem az ő érdemük.

„Megismétlem, mert ide is tartozik:

Nincs egységes "ateista" művészet, mert nincs egységes "ateista".

Bár, ha körbenézel, van ateista művészet, hiszen BÁRMELY műalkotást, ami nem vallásos témájú, nyugodtan tekinthetünk vallástalannak, azaz ateistának.”

Ez durva csúsztatás. Ezzel azt állítod hogy egy virágcsendélet egyben egy állítás amellett, hogy nincs Isten, vagy épp amellett, hogy nem biztos, hogy van. Ez azért így nem igaz.

„Nekem nem Jézus tanította, mert vele nem találkoztam.

Az én elképzelésemhez a jóról és erkölcsről elégséges az a bölcsesség (mely a keleti vallásokban Jézustól függetlenül is létezik), hogy ne tegyek olyat a másiknak, amit én magamnak nem szeretnék.

Például: Ne büntessek ártatlant, mert én sem szeretném, ha ártatlanul érne büntetés.

Ennek a belátásához nincs semmi szükség Jézusra, Isten parancsolataira, vagy akár Odinban való hitre.

Éppúgy mit ahhoz sem, hogy a megbocsájtáshoz elég a szeretet és nem igényel ellentételezést.”

Lehet, hogy a keleti vallásokban Jézustól függetlenül létezik, de ott sem önmagában, hanem szintén egy komplex spirituális rendszerben beágyazva, amiből ezt levezetik. Ott sem magától értetődő ezek léte, hanem kontextusban létezik a csível, vagy épp a szanszárával, karmával és dharmával. Ha a dharma létét elvitatod, akkor ugyanúgy hivatkozás nélkül marad a buddhista etika, mint Isten nélkül a keresztény.

Úgy tűnik, ezek belátásához mégiscsak szükség van bizonyítatlan állítások elfogadására. Ott van például az emberi jogok léte, amit szintén kérdés nélkül elfogadunk, pedig ha belegondolunk, tiszta bullshit az egész, nincsenek velünk született jogok, nem mutatja ki a babamérleg meg a vérminta. Mégis egy nagyon jól működő koncepció, pedig azért egyáltalán nem magától értetődő, hisz évezredekig senkinek eszébe nem jutott azt állítani, hogy embereket jogok illetik pusztán létük alapján.

Még a szemet szemért elv sem magától értetődő, hisz miért ne lehetne életet szemért. A történelem korai szakaszaiban civilizációk is működtek talio-elv nélkül.

#17

Először azt mondod, hogy ez nem arról szól, hogy miben hiszünk, most meg azt, hogy hülyeség, amiben hiszünk. Hogy is van ez?