Meddig marad még fenn a téveszme, miszerint Isten a férfit hamarabb teremtette, mint a nőt?

Úristen! Ne már! Ezt ugye nem gondolod komolyan?

Az ember szó természetszerűleg jelent nőt is és férfit is, de utána rögtön oda teszi mellé a szöveg, mint ahogy írod is, hogy férfinak és nőnek teremtette (őket), de nem egyben... Áááá... És utána jön a parancs is, hogy (nem szó szerint tudok most idézni), "szaporodjatok, töltsétek be a földet", mint ahogy az összes állatoknál is így van megfogalmazva a szöveg. De aztán jön a 2. teremtéstörténet, ahol már az emberen van a hangsúly és ott már kicsit részletesebben van leírva a dolog.

Szóval azt kell látni, hogy van 2 teremtéstörténet: Az első a Világ egészének teremtésére vonatkozik, 6+1 napos keretbe rendezve, és látszólag (hangsúlyozom csak látszólag) ellenmondásban van a 2.-kal, mert pl. az elsőben az van írva, hogy Isten a 6. napon teremtette a férfit és a nőt, míg a 2.-ban kiderül, hogy Ádám már élt egy ideje a Paradicsomban, mikor megteremtette Évát, tehát az ellentmondás az lenne, hogy nem a 6. napon, de ebbe a csapdába csak azok eshetnek, akik a 6 napot szigorún 6 napnak és nem 6 korszaknak fogják fel.

Tehát 1. teremtéstörténetben: "őket" mond, ha egy embert teremtett volna, aki 2 nemű, akkor azt mondaná: "őt"

Amikor pedig Isten kiveszi a bordát és létrehozza Évát, így van megfogalmzva: "melyet kivett vala az emberbõl, asszonnyá, és vivé az emberhez" ha az ember szó szigorú értelemben csak a 2 neműt jelentené, ill. amikor azt használja azt akarná vele kifejezni, akkor itt amikor a fordulópont bekövetkezett kellene, hogy Ádámot férfinak nevezze, tehát azt írnia: "vivé a férfihez". De továbbra is embert mond, tehát az, hogy az ember szót nőkre is lehet alkalmazni semmi jelentősége nincsen. De azért ha megfigyeled, a Biblia többnyire (most nem tudom, én nem emlékszem, hogy lenne olyan , amikor egy asszonyról vagy nőről van szó és egyesszámban beszél róla, akkor azt mondaná "egy ember", de ha egy férfiról van szó sokszor használja, és a mai köznyelvben is így van, figyeld meg, ha azt mondja neked valaki "Nézd csak ott azt az embert!", kire gondolsz, egy férfira kapásból, mert ha egy nő lenne, akkor azt mondaná "Nézd csak azt a nőt/asszonyt!" Vagy amikor azt mondja egy nő "Az emberem így meg úgy, stb", meg amikor az angol közmondást mond és azt mondja, "The Man...." A man férfi szót használja, holott csak általánosságban beszél az emberről.)

Nem ez a fő érv mondom, de az, hogy a nyelvekben a férfi és az ember szó közelebb áll egymáshoz, sokkal közelebb, mint a nő/asszony és ember szó, ennek az a magyarázata, hogy az első ember férfi volt, tehát amikor megjelent a fogalom, "ember" ez egy "férfit" jelentett, és amikor megjelent a nő, hiába volt ő is ember, mint új dolog volt a világban, tehát új nevet kellett neki adni, és ezzel az új névvel nőtt össze inkább, mint az ember szóval.

Na bocsi, mert a múltkor ígértem, hogy beidézem az enyémet, de most látom, hogy a tiéd semmiben nem, különbözik, úgyhogy szerintem ugyanazt a fordítást használjuk, de majd te megmondod.

Nos, mint ahogy azt már mondtam:

"És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonnyá, és vivé az emberhez."

Itt dől meg az egész leginkább, mert ha itt jönne létre a férfi is, mint ahogy mondod, akkor itt azt kéne írnia: "vivé a férfihez", de továbbra is embert mond, tehát az ember itt az első embert Ádámot, a férfit jelöli.

Jaj meg amikor Ádám nevet ad neki: "Asszony a neve, mert a férfiből lett."

Ez annyira egyértelmű, mint az 1x1.