Mi a véleményetek a karácsonyról? Helyes vagy nem helyes megtartani?

A válasz ugyanaz, mint a Biblia megbízhatósága kérdésében.

Ha nem lenne helyes, Isten nem engedné, már közbeavatkozott volna.

Csupán 2 ember választhatja meg a szülinapját az egyik Jézus!

"Mi a véleményetek a karácsonyról? Helyes vagy nem helyes megtartani?"

Ha valamelyik testvéred megbotránkoztatod, akkor ne tartsd, ha pedig nem botránkoztatsz meg senkit, és nem vallási okokból tartod, akkor tartsd

Ez egy meddő vitát generáló kérdés.

A véleményünkre vonatkozik, sokan mégis úgy értelmezik, hogy a Biblia szerint helyes-e.

A véleménye lehet mindenkinek más és más, az tény, hogy a pontos dátumot nem tudjuk, de baj-e ez?

A saját születésnapomat is ritkán ünneplem azon a napon, amelyiken születtem.

Az ünneplés, a Jézus születéséről való megemlékezés, a szeretet kifejezése ajándékokkal, adományokkal nem bűn, sőt egyenesen felemelő, lelket melengető, meghitt, kedves és lelkiekben gazdagító szép szokás.

Nos én ateistaként is szeretem a Karácsonyt.

Emlékszem kisgyermekként mennyire elbűvölt a karácsonyfa, milyen kellemes volt a légkör, a szaloncukrok és az ajándékok csodái és az, hogy a felnőttek mind összegyűltek, még a dalokat is megtanultam, vagy a közös ünnepi vacsora meghitt hangulata, mind, mind különleges és szeretni való dolog volt, aztán később az iskolai téli szünet ezt még meg is toldotta és az ajándékozás öröme, ahogy a barátaimnak is apróságokkal kedveskedtem.

Egészen felnőtt koromig nem is tudtam semmit ennek vallási részéről, nálunk senki sem volt vallásos, sem a családban, sem a baráti körben, így csupán lassanként ismertem meg a vallási fogalmakat, irodalmi művekből, könyvekből, színdarabokból, valahogy úgy viszonyultam hozzá, mint a többi ókori valláshoz, megjegyzem a görög mitológiát ma is jobban ismerem, mint a kereszténységet.

Felnőttként is ez van, bár meglehetősen nagy teher volt mindenkinek valami értelmes ajándékot venni, ez anyagilag is megterhelő, de később a két bátyámmal megegyeztünk, hogy csak a gyerekeket ajándékozzuk meg, csökkentve így a terheket.

Ma már az unokáknak veszek csak apróságokat és mivel eléggé szétment a család, rajtam kívül senki nem lakik már a fővárosban, sőt magam is egy évtizedet külföldön éltem korábban, elég ritkán találkozunk, hiszen vidéken, meg Angliában, Párizsban is él családtagom, de ilyenkor hiánytalanul, vagy majdnem teljesen összejövünk, mindenki törekszik erre, ami elég jól mutatja az ünnep fontosságát és éneklünk mi mindent, kis karácsonyt, nagy karácsonyt, mennyből az angyalt, meg Stille Nachtot, attól függetlenül, hogy senki sem vallásos, mert ez hozzátartozik az ünnep hangulatához, lényegéhez.

Egyébként én magamnak nem állítok már fát, maximum egy fenyőágat és nem is csinálok hozzá nagy hajcihőt, de még emlékszem a korábbi időszakokra, hogy 20.-ától már nem dolgoztam év elejéig és milyen klassz volt mindenestől ez az ünnep, ma is szeretem a hangulatát és akár egyedül is pompásan érzem magam ilyenkor.

Nálunk mindig nagyon barátságos, fesztelen hangulat van ebben az időszakban, vallásos dolog eszünkbe sem jut, nincs 'Jézusozás', a gyerekek azt sem tudják, az micsoda, vagy kicsoda.

Nekem az jutott az eszembe, hogy az ateista rokonaidat meg tőled kerülgethette a hidegrázás, legalább is ha nálunk valaki valami ilyen témát felhozott volna, amire álmában sem gondolt volna senki, akkor biztosan nagyot néztünk volna.

Mi nem hisszük azt, hogy Isten, meg angyal, meg ilyesmi létezik, így nem ilyeneken jár az eszünk, még karácsonykor sem.

Egymással foglalkozunk, örülünk az együttlétnek.