Miért van az, hogy vallásos emberek is ki akarnak oktatni mást arról, hogy mi helyes és mi helytelen?

A vallások szerint nem elég hinni a vallás istenség(ei)ben, hanem a vallás törvényei szerint is kell élni.

A kereszténység szerint például a Bűnbeesés miatt az ember képtelen önmagától helyes morális döntéseket hozni, ezért van szükség a Biblia és az egyházi törvények iránymutatására.

Vagy ott volt például az ókori római vallás. Abban is hiába hitt az ember Jupiterben, meg a többi istenben, ha nem követte a szervezett vallási rituálékat, és nem tisztelte a Császárt, aki afféle kapocs volt az isteni az és emberi világ között, azzal azt kockáztatta, hogy az istenek természeti katasztrófákkal sújtják a világot.

Vagy a dél-amerikai indiánoknál is, hiába hitt valaki Quetzalcoatl-ben, ha nem tépte ki mások szívét a piramis tetején, azzal azt kockáztatta, hogy holnap a Nap nem fog felkelni.

"de nem jár templomba, sem gyülekezetbe, mert ennél jóval szélesebb látókörrel rendelkezik"

Te miért hülyézed le lényegében a vallásos embereket, miért tartod magad felsőbbrendűnek intellektuálisan, mert nem jársz templomba? Gondolod, hogy egy vallásos ember nem lehet eléggé széleslátókörű? Ha ilyen egysíkú vagy, akkor neked se túl széles az a látókör.

Kioktatás?

Szerintem ha valaki tájékoztatni akar bizonyos Istentől jövő elvárásokról, az nem kioktatás.

Tudod, Isten azért íratta le a Bibliát, mert abban tájékoztatja az embereket, hogy milyen imádatot kell a mindennapi életükben tenni, hogy éljék is a keresztény életet, és ne csak névlegesen legyen valaki keresztény.

Ezt nem kioktatásnak szánom, mindössze egy példát szeretnék mondani erre:

(Héberek 10:23–25) . . .. 24 És figyeljünk egymásra a szeretetre és jó cselekedetekre való ösztönzés végett, 25 nem hagyva fel egybegyűlésünkkel, mint szokásuk némelyeknek, hanem bátorítva egymást, éspedig annál inkább, minél inkább közeledni látjátok azt a napot.

Egy keresztény úgy tudja bátorítani,a testvéreit, illetve kimutatni a szeretetet, ha ott van amikor összegyűlnek.

aki nem jár összejövetelekre, az nem ismeri a testvéreit, nem tudja Őket bátorítani, illetve Őt sem bátorítja senki. S amikor probléma merül fel, akkor honnan tudja meg valaki, hogy a hittestvére bajban van.

S mivel vészesen közeledik Isten napja, nem tudnak összetartani sem, mert nem élnek keresztény szellemben Isten vezetése alatt.

Ha valaki azt mondja erre, hogy széles a látóköre, az máris ellene beszél Isten elvárásainak, mondván, neki Isten ne írja elő, hogy mit tegyen, és Isten elégedjen meg azzal, amit egyénileg jónak lát megtenni.

Azonban, azt elfelejted kedves Kérdező, hogy Istenhez tartozni és jó kapcsolatban lenni vele, azt jelenti, hogy betartjuk a kéréseit. Hogyan lehet egységes népe Istennek az, aki nem tartozik Isten nyájához.

"Oké, de minden ember más és más. Nem mindenki szeretne gyülekezetbe járni, ettől függetlenül lehet még jó ember."

Hogy ki a jó, azt Istennek van joga eldönteni. S bár most haragudni fogsz, de azt meg kell hogy mondjam, hogy Isten nem mondta, hogy az ember szelektálhat, mit akar megtenni az egyik ember, mit egy másik a leírtakból.

Itt van pl ez a vers:

(János 14:15) 15 Ha szerettek engem, megtartjátok a parancsolataimat;

(1János 5:2, 3) . . .. 3 Mert az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek,

Isten nem kér olyat az emberektől, amit nem lehet megtenni. S azért hozta létre a gyülekezeti elrendezést, hogy egy egységes imádatot mutassanak be azok, akik azt állítják, hogy szeretik a Teremtőt, és neki tetsző imádatot mutatnak be neki.

Egy keresztény nem válogat a kiadott feladatok között, mert mindegyiknek eleget kell tenni, a körülményekhez képest.

Ha valaki nem jár az összejövetelekre, az nem kap szellemi útmutatást, nem lesz felkészült, és váratlanul fogja érni az a nap.

Én sem szeretem a Tömeget, de az összejöveteleken, nincs tömeg. Így aztán mindenki indenkit jól ismer, egyénileg is, és szeretettel élünk egymás mellett.