Mi a baja egyeseknek a kézbe áldozással?

Én azt nem értem, hogy aki szenteletlen, amolyan tisztátalan kézzel nem akar a szentséghez nyúlni, az hogy merészeli a büdös és szintén szenteletlen szájába bevenni. A helyzet az, hogy én nem igazán hiszem, hogy Krisztust legkisebb mértékben is zavarja, hogy kézzel hozzáérünk. Az persze lehetséges, hogy a régi áldozási formához önkéntelenül nagyobb tisztelet kötődött, de akkor sem a kézzel van a baj, hanem a tiszteletlenséggel.

A morzsálódással is az a helyzet, hogy Krisztus vállalta a kenyér jelenlétet se ezzel a morzsálódást. Krisztus sosem volt híve a szőrszálhasogatásnak, ha tiszteletünk és gondos figyelmünk ellenére leesik valamilyen észleletlen parányi darabka, s akaratlanul rátaposunk, ezzel nem sértjük meg Krisztust. A jelenlét különben is csak addig tart míg a kenyér emberi felfogás szerint kenyérnek minősül. Egy parányi lehulló darabkát, amit senki sem észlelt, vajon ki minősíti még kenyérnek?