Miért fontos, miért olyan nagy érték a szabad akarat?
A bűnbeeséssel kapcsolatban azzal szoktak érvelni, hogy az ember szabad akaratából döntött Isten ellen. És döntésének következménye halál és szenvedés. Isten szabad akaratot adott az embernek, pedig tudta, tudnia kellett, hogy az ember el fog bukni a szabad akaratával, és el fogja szenvedni a döntése következményeit. Mindezek ellenére biztosította az embernek a szabad akaratot, és mivel Isten a lehető legjobbat akarja a teremtményének (ezt gondolom feltételezhetjük), ez azt jelenti, hogy a szabad akarat valami olyan értéket hordoz, ami megéri azt a rengeteg szenvedést, amin emberek generációi mentek és mennek át, évezredeken keresztül. De miért ilyen értékes a szabad akarat?
Többször hallottam már, hogy Isten nem robotokat vagy rabszolgákat akart. De hát nem sokkal-sokkal jobb egy boldog, gondtalan, ura szeretetében élő rabszolgának, aki ráadásul határtalan lehetőségekkel rendelkezik, csak abban az egy dologban nem szabad, hogy nem mondhat ellen az urának, mint egy kitaszított, iszonyú szenvedéseket átélni kénytelen szabadnak, akinek ráadásul a szabadsága is nagyon korlátozott? Tulajdonképpen csak annyiban szabad, hogy szabadon ellentmondhat, ha neki úgy tetszik. Ez a szabadság lenne annyira értékes? Én nem értem miért...
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nagyon jó kérdés.Tökéletesen egyetértek azzal,amit a végén írsz.
A szabadság nem akkora érték , mint gondolják.( Nemcsak a kérdésedben felvetett bűnbeesésre gondolok, ez annál sokkal tágabb.)Ne szabadon , hanem helyesen éljünk.Inkább helyesen kényszerből, más parancsára,mint helytelenül saját akaratból.
Sajnos sokan a fordítottját tartják az ideálisnak.Legnagyobb meglepetésemre ezt tapasztaltam.
"Az nem az akarat, az a cselekvés korlátozása"
Ez igaz, tényleg nem ugyanaz a kettő. De szerintem még az akaratunk is függ a körülményektől, a cselekvési szabadságunk pedig nagyban azoknak van alárendelve.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Ez igaz, tényleg nem ugyanaz a kettő. De szerintem még az akaratunk is függ a körülményektől, a cselekvési szabadságunk pedig nagyban azoknak van alárendelve."
Szerintem nem. Gondold végig! Bármilyen körülményben akarhatsz mást is: pl. ég a ház, de te nem menekülsz, ha úgy akarod. Más kérdés, hogy általában a tudásunknak és tapasztalatunknak megfelelően döntünk, de ez nem kötelező
Cselekvési szabadságunkat sok minden korlátozza.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Inkább helyesen kényszerből, más parancsára,mint helytelenül saját akaratból.
Sajnos sokan a fordítottját tartják az ideálisnak."
Üdv! ezért jó Jézusban élni, mert ott szabad akaratból élsz majd helyesen, ha végigmentél a megszentelődés rögös útján
# 21:
Szerintem is túl van idealizálva manapság a szabadság. Fontos érték ugyan, de azért nem a legfontosabb, minden más felett álló érték, és nem ér meg minden árat.
"Bármilyen körülményben akarhatsz mást is: pl. ég a ház, de te nem menekülsz, ha úgy akarod."
Akkor a példádon keresztül bizonyítom az én verzióm helyességét:
Az, hogy az égő házból menekülsz, nem elsősorban akarat, hanem életösztön kérdése. Ami viszont belénk van kódolva, automatikusan működik, bajosan lehet saját akaratunknak tekinteni. Életveszélyes helyzetben még azt is menekülésre készteti az életösztön, aki egyébként meg akar halni. Szabad akarat? Nem igazán. És az hogy hogyan menekülsz, még az sem teljesen a szabad akaratod múlik, mert befolyásolják a képességeid, és a szerzett ismereteid. Akinek pl. tériszonya van, az lehet, hogy nem mer kiugrani az ablakon, hanem inkább megpróbál áttörni a tűzön, még akkor is, ha az a veszélyesebb út. Szabad akaratából dönt így? Egy fenét.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Akkor a példádon keresztül bizonyítom az én verzióm helyességét:
Az, hogy az égő házból menekülsz, nem elsősorban akarat, hanem életösztön kérdése. Ami viszont belénk van kódolva, automatikusan működik, bajosan lehet saját akaratunknak tekinteni. Életveszélyes helyzetben még azt is menekülésre készteti az életösztön, aki egyébként meg akar halni. Szabad akarat? Nem igazán."
erre ugyanezt tudom írni: Bármilyen körülményben akarhatsz mást is: pl. ég a ház, de te nem menekülsz, ha úgy akarod. Más kérdés, hogy általában a tudásunknak és tapasztalatunknak megfelelően döntünk, de ez nem kötelező. Nem kétlem, amit írsz, de ettől még nem sérül a szabad akarat. Nem vagyunk rákényszerítve semmire. Ha reflexből döntünk is, a szabad akaratunkkal felül tudjuk írni a legtöbbet. De pl. a lélegzetemet nem tudom visszatartani, hiába akarom, mert az agytörzsi reflex előbb utóbb lélegzésre kényszerít. Itt megint a cselekvés szabadsága korlátozódott, ahogy a te példáidban is, nem pedig a szabad akarat. Érted ezt?
"kinek pl. tériszonya van, az lehet, hogy nem mer kiugrani az ablakon, hanem inkább megpróbál áttörni a tűzön, még akkor is, ha az a veszélyesebb út. Szabad akaratából dönt így? Egy fenét."
Szabad akaratból választja bármelyik utat. Ha nem lenne szabad akarata nem tudott volna mérlegelni. Választhatna mást is, csak hülye lenne. Te hibásan úgy állítod be, hogy a szabad akarat csak helytelen döntést jelenthet
Oké, tehát szerinted elméletileg van teljes szabad akarat, csak a reflexeink, ösztöneink, képességeink, tapasztalataink felülírják a megvalósíthatóságát. Akkor miért olyan fontos, hogy elméleti lehetőségként meglegyen?
Szerintem meg már az is bizonyos mértékig meghatározott, hogy egyáltalán mit tudunk akarni. Elméletileg persze mondhatom azt, hogy bármilyen helyzetben akarhatok mást is. Ha elém tesznek egy skorpiót, akkor elméletileg akarhatnám megsimogatni, de tudom, hogy én soha nem akarnám megérinteni sem. Most akkor annyiban áll a szabad akarat, hogy "elméletileg akarhatnám"?
"Szabad akaratból választja bármelyik utat."
Akkor ezek szerint a szabad akarat tulajdonképpen a gondolkodás képessége?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Akkor ezek szerint a szabad akarat tulajdonképpen a gondolkodás képessége?"
IGEN!!!!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Oké, tehát szerinted elméletileg van teljes szabad akarat, csak a reflexeink, ösztöneink, képességeink, tapasztalataink felülírják a megvalósíthatóságát. "
Kvázi igen, de nem minden esetben, ahogy írtam. A szabad cselekvést sok minden korlátozza
"Most akkor annyiban áll a szabad akarat, hogy "elméletileg akarhatnám"? "
Nem csak. A szabad akarat kissé megtévesztő. Szabad gondolkodást, felfogóképességet és még sok minden szellemi tevékenységet jelent
"Akkor ezek szerint a szabad akarat tulajdonképpen a gondolkodás képessége?"
Hát leszűkítve igen. A szabad akarat biztosítja pl hogy mind önálló személyiségek vagyunk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!