Idézetek olyan részeket a Bibliából, ami minden kétséget kizár afelől, hogy Jézus Isten, illetve a szentháromság tanát?

Szia

:-) Na a kérdéseddel valóban az történt, amit írtál, jól "ki lehet dumálni."

Melyiket érzed megdönthetetlennek?

Megint Istennek van igaza, mint mindig, főleg ha azt Krisztus mondja, mert az ránk ma élőkre is vonatkozik: "Ugyanabban az órában felettébb nagy öröm töltötte el őt a szent szellem által, és ezt mondta: „Nyilvánosan dicsérlek, Atyám, égnek és földnek Ura, mert gondosan elrejtetted ezeket a bölcsek és a műveltek elől, és a kisgyermekeknek kinyilatkoztattad őket. Igen, ó, Atyám, mert úgy láttad végül is helyesnek, hogy így tegyél." Lukács10:21

Ezért nincsen oka senkinek a másikat lefikázni, inkább valamennyien könyörögve, alázatosan kérni Isten szllemét, hogy adjon értelmet és bölcseséget, mert ITT Krisztus azt mondja, hogy Isten annak ad értelmer és bölcsességet, akinek akar. Akkor Isten személyválogató?? Távolról sem. Csak ahhoz, hogy értelmet adjon, kellenek bizonyos tulajdonségok, mint példáil amelyekről Zsoltárok 37:9-11,29 verse ír:

"Mert a gonosztevők kivágatnak,

De akik Jehovában reménykednek, öröklik a földet.

Egy kis idő még, és nincs többé gonosz,

Nézed a helyét, és nincsen sehol.

A szelídek pedig öröklik a földet,

És gyönyörködnek majd a béke bőségében.

Az igazságosak öröklik a földet,

És örökké rajta lakoznak."

A János 1:1-hez azt fűzném hozzá, hogy összefüggésben kell értelmezni, mert akkor áll össze a kep. Isten szava nem egy fogalom hanem személy:

Jel 19:13 És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének neveztetik.

Senki nem tudja elmondani magáról, hogy Ő Isten Igéje csak Jézus, aki itt a Jelenésekben az egész emberiség bírájaként jön el a szentekkel fehér lovon.

Mi nem vagyunk és soha nem is leszünk úgy egyek az Atyával, mint Ő.

Az Ószövetség arám nyelvű forditásában amikor az Örökkévaló a kertben sétált, azt úgy forditották le a zsidók, hogy az Örökkévaló Szava (memrá) sétált a kertben. De minden helyen ahol Isten emberi tulajdonságokkal van felruházva, pl. képes bánkódni, szenvedni, stb, ott a Targum vagy "Memrá Adonáj"-al, vagy "Memrá Elohim"-el fordítja.

Még véletlenül sem pogány hagyomány a trinitarianizmus hanem zsidó gyökerei vannak. Amikor a zsidók arámiul olvasták fel a zsinagógákban a Targumot, akkor ahol antropmorf jellegzetességgel találkoztak Istennel kapcsolatban akkor "Isten Szavát" hallgatták, vagyis tudták, hogy Isten Szava egyenlő Istennel, és tudták, hogy a Messiásról van szó. Az volt az akkori teológiai kérdés, hogy ugyanúgy kell-e imádni Isten Szavát mint az egyetlen Istent, és a rabbinikus irodalom amellett tette le a voksát, hogy igen.

Ezért amiről János apostol írt az 1:1-ben nagyon kömmyen beleilleszthető volt az akkori kor zsidó teológiájába.

Viszont tény és való, hogy a kereszténység görög filozófiai eszközökkel próbálta racionalizálni azt a feloldhatatlan irracionális hitbeli meggyőződést, hogy Isten egyszerre azonos is az Igéjével de különbözik is Tőle.

A különbség csak annyi a keresztény és a zsidó trinitarianizmus között, hogy a kereszténység dogmatizálta a trinitarianizmust, a zsidóság viszont misztériumként, titokként kezelte. Nem volt egységesen rendszerbe foglalt tanitásuk erről. Azárt mert a rabbinikus tanitás szerint a Messiás isteni természete az Irásoknak a titkos értelmi szintjén van, azaz nem lehet kényszerítő erővel kimutatni ezt, és nem mimdenki számára érthető, hanem misztika.

Az újszövetségben Pál hozzáteszi, hogy csak a Szent Lélek által képes valaki a Messiás isteni természetét hirdetni, vagyis azt mondani, hogy Ő Úr. (I.Kor 12:3)

Az Úr kifejezést az ÓSZ-ben az örökkévaló nevének a helyettesitésére használták, és Péter apostol az Ap.Csel 4:12-ben kijelenti, hogy azt a nevet amelyet a zsidó szóbeli tan már évszázadokkal előtte sem engedett kimondani, már nem lehet segitségül hívni, hanem csak Jézus nevét.

Ennek ellenére értetlen félrevezetett emberek szajkózzák állandóan, mert azt amelyik igazán segithetne rajtuk, nem tartják olyan értelemben Úrnak mint amiről az ÚSZ és a Szentlélek bizonyságot tesz.

Így van előttem szóló,

a valamikori népe az Izraeliták sem háromságot imádtak, Jézus ahogy a Biblia írja is, ismeretlen volt.

A megváltás és Isten jogos uralkodásának tisztázása miatt került reflektor fénybe, hogy támogassa az Atya hírnevét, igazságát, és erre azt történt, hogy Istent csináltak belőle.

elfelejtették, vagy nem tanították meg nekik, hogy az Atyát érte "támadás" az Édenkertben, Az egyedüli igaz Isten uralkodása, és neve lett befeketítve, Nem Jézusé.

Maga sátán sem Jehova Istenségét kérdőjelezi meg, hanem az uralkodási jogát, és rossz szándékot tulajdonít Istennek, aki visszatartja a jót a teremtményeitől.

Ezekben a vádakban semmi része Jézusnak, Isten fiának.

Jézus, az Atyja uralkodási jogának tisztázása végett jelentkezett erre a feladatra, ami három tényezőből áll, mert nem ért egyet Sátánnal, és nem áll mellé, mint más angyalok tették.

S azért mert Jézus ezt vállalta, egyszerűen egyenlővé tették az Atyjával, pedig Ő maga nem akarta elbitorolni, ahogy írja is, hogy az Atyjával egyenlőként kezeljék,

Inkább sátán az aki ezt kivívta magának, mert Istenként imádják.

Ezért kapta azt a jutalmat az Atyjától, hogy egy időre, mint kinevezett királya tegyen rendet a Földön.

S amikor ez megtörténik, akkor újra Isten lesz minden mindenkinek, Jézus leveti jelképes koronáját, és újra alárendeltségben fog élni, nem egyenlőségben az Atyjával.

"Jézus szavai"

Jézus soha nem tette egyenlővé semmilyen formában magát a teremtővel, mindig is alárendeltségi viszonyként beszélt magáról az Atyhához viszonyítva.

Mindent úgy tett, úgy mondott el, úgy beszélt, ahogy az Atya tanította.

Ha egyenlő lenne az Atyával, vagy más személyisége lenne az Istennek, akkor miért kellett neki tanulnia, mit mondjon, mit tegyen, és miért nem a saját akarata legyen meg, hanem az Atyjáé.

Jézus mindig küldöttként említette magát, aki egy Isteni akaratot jött elvégezni, hogy beteljesítse azokat a szavakat, illetve eseményeket, amik hozzá járulnak Isten hatalmának és szuverenitásának előmozdítására.

Jézus egyetért az Atyjával, és ezért "egyek", és mi is egyetértünk vele, és az atyjával is, és így mi is egyek vagyunk velük.

ami nem azt jelenti, hogy akkor most mi Istenek lettünk.

Mivel annyi sok ige van ami bizonyítja egyértelműen, hogy Krisztus Isten, hogy hosszú oldalakat kéne írnom róla. Inkább linkelek egy oldalt, amit nyugodtan elolvashattok:

[link]

Nem tudom milyen megátalkodottság lakozhat abban, aki ezen igék elolvasása után is tagadja a Fiút.

Ez nem így van.

Isten személye, és neve lett befeketítve. Isten soha nem tiltotta, hogy a nevén szólítsák az emberek.

Arra adott tilalmat, hogy méltatlan dologgal ne említsék együtt a nevét. A Zsidók ezt a tiltást elbagatelizálták, Jézus pedig jött visszaállítani, és az imájában is elsőként említette meg ennek fontosságát.

Azért ha jól belegondolsz, visszamenve a történet elejére, mi is történt?

Sem nem az embereket érte vád, sem Isten fiát, akit Jézusnak ismerünk, Nem az Ő jogaik lettek megkérdőjelezve, vagy hazugnak állítva.

Hanem a Teremtő életadó forrás. Egy élőt a neve is azonosít, így nem csak Isten, hanem az azonosító neve is érintve lett az ügyben.

Emlékezz, amikor Illés Jehova nevében emelt oltárt, a többiek Baál nevében.

Szerinted, a kettő közül, melyik Isten szentelte meg a nevét, illetve bizonyította, hogy Ő az Isten?

Magának a Fáraó Isteneinek is volt tulajdon nevük,

De Jehova bemutatkozott, hogy a többi istenek akiknek van nevük mennyit érnek hozzá képest. miért tette szerinted?

Hogy eltitkolja a saját nevét?

(2Mózes 9:16) 16 De azért tartottalak életben, hogy megmutassam neked a hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön.

S ezek a versek csak azért vannak, hogy ellentmondjanak egymásnak?

(Zsoltárok 83:18) 18 Hogy megtudják az emberek, hogy te, akinek neve Jehova, Egymagad vagy a Legfelségesebb az egész föld felett.

Hát nem érted, hogy nem tagadjuk meg a megváltónkat?

Nem tagadjuk, hogy Jézus a Krisztus.

Krisztus azt jelenti, felkent.

Jézust az Atyja kente fel, vagy is kinevezte királynak egy időre.

Hogyan lehet ezt tagadni? Benne van az írásokban.

De tudod mit van ám tovább is.

(1János 2:22) . . .Ez az antikrisztus; az, aki tagadja az Atyát és a Fiút.

Ugyan is az Atya akaratában, elhatározásában, elrendezésében Jézusnak hatalmas szerepet adott. De ezzel nem lett egyenlő vele.

Miért kell valótlant állítani, csak mert Jézus nem része a mindenható Istennek.

Isten teokratikus elrendezésében, csak Isten felett nem áll senki.

Mindenki más, viszonylagosan tartozik egy "vezetés" alá.

Jézus is.

(1Korintusz 11:3) . . .minden férfinak feje a Krisztus, az asszony feje pedig a férfi, a Krisztus feje pedig az Isten.

Azzal, hogy Isten milyen feladattal ruházza fel a fiát, vagy egy embert, attól még nem válik egy személlyé vele.

A fia képviselője az Atyjának, Az Ő nevében jött.

És itt megint visszaköszön, hogy Jézus nem a maga nevében jött. S ezt maga is kijelentette.

Mindenhol hangsúlyt kap Isten neve.

Jézus neve pedig csak abban az értelemben fontos, hogy Ő általa lehetünk Isten előtt elfogadható állapotban.

azért kapta ezt a hatalmas kiváltságot, mert Ő helyet cserélt Ádámmal, a mi érdekünkben.

De igazából a legfontosabb, amiért nagy szerepe van Isten akaratában, hogy bármi áron is kiált az Atyja nevének és jogos uralkodásának tisztázása mellett.

Ezért érdemelte ki Atyjától ezt a hatalmas pozíciót, ami nem végleges.

Azt kell megérteni, hogy Isten nevének és jogos uralmának igazolása az ami fontos, ez került kérdőjel alá az Éden kertben, nem az emberek örök élete, vagy Isten fiának kiléte.