Félek hogy Elveszitem a hitemet?

A Biblia kb. 365 helyrn írja, hogy ne félj!

Ha hiszel Istenben, nincs miért félned. Olvasd a Szentírást minden nap! Nálad valahogy egy ilyen görcsösséget érzek az egészben.

Bármennyire is próbálsz figyelni, hogy ne vétkezz, úgy is vétkezel majd. Még a legnagyobb szentek is követtek el olykor bűnöket. A legfontosabb az, hogy próbálj mindig a jóra törekedni, ha vétkeztél, őszinte szívvel bánd meg és kérj feloldozást Istentől a szentgyónás által.

"Ne félj, mert megváltottalak,

Neveden szólítottalak,

Karjaimba zártalak,

Örökre enyém vagy"

Sajnos a hit ilyen. Nem bizonyosság és nem tudás.

De a szándékod fontosabb, és ha az jó, akkor nagy baj nem lehet.

Attól még egy ateista is fél.

Hogy a hited is elvesszen, nagyon nagy gödörbe kell ess.

Az a baj,hogy az aggodalmad egy része egy ellentmondásból ered,nevezetesen: " Annyi mindent tudok már Jézusról, Istenről hogy tényleg minden nap azzal kelek hogy ne kövessek el bűnt és csak az igét kövessem. "

Ez itt a kereszténység,és lássuk a másikat: " De megvan irva az is hogy aki fél befog teljesedni mint az amitől ő fél. " Itt a probléma. Hol van megírva? A kereszténység ilyet nem tanít,ez inkább a vonzás törvénye,ami egy "cseppet" más. 2 dolgot tudok javasolni erre,1. a kereszténység nem a görcsös szabályszerűségről szól,hanem az alázatról,amivel Isten elé járulsz megtörten,hogy szükséged van Rá. Minden ember követ el bűnt,nem csak te,ezzel születünk. 2. ne legyél babonás,ezekkel csak tönkreteszed magad,vidd ezt is Isten elé,mint a bűneidet is és tedd le Nála,ha keresztényként szeretnél élni,ne a vonzás törvényével foglalkozz,mert egy szó sem igaz belőle. Én már rengetegszer gondoltam jót is,rosszat is,rengeteget gondolok arra,hogy sütkérezek az Ausztrál tengerparton és egy ideig voltak félelmeim a halálról is,ezek közül az egyik nem jött be,a másik meg elég evidens,hogy be fog,nem kell hozzá jóstehetség. Szóval nyugi :)

Milyen Istenben hiszel?

Egy mindenható Istenben? Akkor ő meg tud óvni mindentől, ami meghaladná az erődet.

Egy szerető, gondoskodó Istenben? Láttál már szerető családban nevelkedő gyerekeket, akik görcsösen félnek valamitől? Nem tudom, hány éves vagy, de legyél akár 80 is, Isten számára gyermek vagy, akiről gondoskodni kell. A hitet is Isten adja és növeli, ez az ő gondoskodásából jön, nem te izzadod ki magadból, és ő biztos, hogy nem fogja engedni, hogy elvegye bárki tőled. Ha te nem dobod ki a szemétbe a hitedet, mondván, hogy ez nekem nem értékes, akkor meg fog maradni.

Egyébként abból, amit írtál, azt érzem, mintha ezt az egész keresztény élet dolgot, te egyedül, a saját erődből próbálnád végigcsinálni. Mintha el akarnád érni azt a szintet, amikor Isten már szeretni fog téged. De cselekedetek alapján nem lehet elérni, megkapni az üdvösséget, mert Isten törvénye kimondja, hogy aki vétkezett, annak meg kell halnia. Ádámnak és Évának mennyit kellett vétkeznie, hogy meghaljanak? Egyszer. Ez a törvény: ha akár egyetlen vétkezel, az ítélet: halál. Hiába kerülöd teljes erővel a bűnt, nem tudod kikerülni, hogy szükséged van a kegyelemre. Nem azt mondom, hogy a cselekedeteke nem fontosak, egy olyan embernek, aki cselekedetek nélkül akar a hitében nagykorúvá válni, azt mondanám, hogy az nem fog menni. De neked más a bajod, neked rá kéne csodálkozni Isten szeretetére, irgalmára, megbocsátására és a kegyelemre.

Ajánlom a Rómaiakhoz írt levél elolvasását.

Egy idézet belőle:

Róm 4:1-7

Mit mondjunk tehát, mit ért el Ábrahám, a mi ősatyánk a saját erejéből? Ha ugyanis Ábrahám cselekedetekből igazult volna meg, akkor volna mivel dicsekednie, de nem Isten előtt. De mit mond az Írás? „Hitt Ábrahám Istennek, és Isten ezt számította be neki igazságul.” Aki fáradozik, annak a bért nem jutalomként számítják, hanem azért, mert tartoznak azzal. Aki pedig nem fáradozik, hanem hisz abban, aki megigazítja az istentelent, annak Isten a hitét számítja igazságul. Ahogyan Dávid is azt az embert mondja boldognak, akinek Isten cselekedetek nélkül tulajdonít igazságot: „Boldogok, akiknek megbocsáttattak törvényszegéseik, és akiknek elfedeztettek bűneik. 8Boldog az az ember, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.”

A 7. válasz nagyon jó és nagyon igaz.

Vedd tudomásul, hogy soha az életbe nem felelsz meg Istennek, bármit teszel. Sosem fogod kiérdemelni az áldásait, itt, ezen a Földön ócska mocsok ember.

Amit ad, azt színtiszta szeretetből adja és azért van üdvösséged, mert kegyelmet kaptál. Nem azért mert baromi jó ember vagy.

Ha jót is cselekszel, azt ő dolgozta ki, ő adta a helyzetet és ő adott hozzá mindent és az nem rólad szól.

De ez nem azt jelenti, hogy akkor innentől kezdve bármit megtehetsz, dehogy. De azt sem, hogy nem botladozhatsz. Naponta a magát nagy szentnek tartó ember is tucatnyi bűnt követ el, senki sem kivétel.

1János 4:16-18

És mi magunk megismertük és elhittük azt a szeretetet, amelyet az Isten érez irántunk.

Az Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, egységben marad az Istennel, az Isten pedig egységben+ marad ővele. Így lett tökéletessé nálunk a szeretet, hogy beszédbeli nyíltságunk legyen az ítélet napján, mert ahogy ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem,+ hanem a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem akadályozólag hat. Valóban, aki fél, nem lett tökéletes a szeretetben.

Valld meg neki aggodalmaidat, és meg fog nyugtatni. Ne higgy a vonzás törvényében, az nem létezik, Isten meg tud tőle védeni.

Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj:

Ha tiéd Isten, tiéd már minden.

Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj:

Elég ő neked.