Van egy kérdés, amire nem tudom a választ, mert két állítás üti egymást. Elmagyarázná nekem ezt egy tanú?

Teljesen jól szólt Jézus, már röviddel utána megjelentek a hamis próféták, kezdve Simon mágussal, de mondhatnánk Russelt is.

Szerencsére Krisztus élő Egyháza már 2000 éve áll, és a pokol kapui sem tudnak erőt venni rajta.

"Vagy az az igaz, amit Krisztus mondott a Máté 13:24-30; 36-43 (i. sz. 33 – Elkezdődik a vetés) vagy az amit te írtál. A kettő nem egyezik."

Hol nem egyezik a kettő?

"Akkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba, tanítványai pedig ezzel a kéréssel fordultak hozzá: „Magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról szóló példázatot.” Ő pedig így válaszolt nekik: „Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén. Az Emberfia elküldi angyalait, és összegyűjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevőt, és a tüzes kemencébe dobják őket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja!” (Máté 13,36-43)

Egy szóval nem írtam, hogy nem voltak megbotránkoztatást okozó hamis keresztények. Gnoszticizmus, arianizmus, modalizmus stb. Meg hát ugye nem is kell ahhoz tévtanokat vallani, hogy konkoly legyünk. Bőven elég, ha megbotránkoztató életet élünk, ilyen embereket pedig bármely keresztény egyházban lehet találni.

Egyébként a ti értelmezésetek pedig Jézus ezen szavaival nem egyezik:

"Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak erőt venni rajta." (Máté 16,18)

# 27

Istennek nem hiszem, hogy annyira fontos lenne, hogy éppen milyen néven nevezzük. Az akkori népének, a zsidóknak a Jahve (létező) néven nyilatkoztatta ki magát. Ezzel a névvel azt akarta közölni, hogy a többi isten hamis, nem létező isten, mert nagyon elterjedt volt a különböző bálványistenek imádata. Szóval ez a hangsor a zsidóknál akkoriban egy értelmes jelentéssel bíró szó volt, s oka volt, hogy így nevezzék, más nyelven azonban semmit sem jelent. Jézus idejében már nem volt fontos így nevezni Istent. Jézus egy fontosabb nevet, vagyis ezáltal a név által egy újabb fontos igazságot jött kinyilatkoztatni: az Atya nevet. Mert általa bensőségesebb kapcsolatban lehetünk Istennel, Atyánk szólíthatjuk őt (Róm 8,15; Gal 4,6). Nem véletlen, hogy a mintaimában is azt kérte, hogy így szólítsuk.

A farizeusok azért akarták megkövezni Jézust, mert Atyjának merte nevezni az Istent (János 5,18).

Istent lehetett Teremtőnek, Úrnak, Örökkévalónak stb. nevezni, de az Atyámnak szólítás nem volt annyira elterjedt a zsidók között, mivel ahogy már mondtam, ez egy bensőségesebb kapcsolatot mutat Istennel, amihez már csak Jézus által juthatunk el:

"Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk." (Róma 8,14-16)

Az én véleményem az, hogy nem bűn Istent Jahvénak nevezni, Jehovának sem. De a helyzet az, hogy én soha nem hívom az apámat a személyigazolványba beírt hivatalos nevével. Ha megkérdik természetesen tudom, használom, de számomra nem ez a legfontosabb neve. Ő az apám.