Hívők akik az evolúcióban is hisztek, hogyan értelmezitek az éden kertet?

"Azt ugye látod, #39, hogy ez a te problémád és nem az evolúcióé?

Már csak azért is, mert az evolúció nem a semmiből indul ki."

Igen tudom, és erről a kiindulásról gondolkozni is tilos. Az élet van és kész, majd az egysejtű emberré szervezte magát és kész. Vitán felül áll

"Igen tudom, és erről a kiindulásról gondolkozni is tilos."

Már miért lenne tilos? Sokan gondolkoznak rajta (sokan meg gondolkodás nélkül okoskodnak), az is lehet hogy sosem lesz rá egzakt válasz (legfeljebb Isten előtt). Egyszerűen csak nem az evolúció tárgyköre.

Gondolom egy receptkönyvet sem fogsz kukába vágni, csak mert lisztet kér a süteményhez, de a gabona termesztését és a lisztkészítést már nem taglalja.

Válaszom több helyen ugy tünik, hogy kitérek a témátol, látszolag. Gyakorlatban viszont fontos, hogy párhuzamat megemlitnem.

Mielött belekezdek fontos megjegyeznek, hogy a bibliai történeteket három( négy vagy öt) csoportba soroljuk. Történeti események, profétai és messiási cselekedetek, illetve a jelképes történetek. (Illetve a példázatok) Jelképes cselekedetekröl Szent Ambrus óta beszélünk. Teremtés történetek és büneseti történetek ide tartoznak.

Másik kitérö. Reformácio során három teologai nézet alakult ki a protestánsok közt. Magam racionális teologiát valom. Ez azt valja, hogy nem a csoda a lényeg, hanem a mögöttes tartalom.

Szoval. Elsökörben a problémátra hivnám fel mindenki figyelmét. A bibliában egymás után két teremtés történet van. Miért? Igazábol nem tudni, miért tartották fontosna a babiloni fogságban, hogy mind kettöt leirják. Utolag azt kell mondani, hogy mind kettö ugyan arrol szol. Isten teremtette a világot. Harmadik féle magyarázat az evolucio. Mint a fizikai, kémiai és biologiai.

Ami a teremtés történeteket legitimizálja. Az evolucionak van egy sorrendje. Nagy bumm után létre jött a fény, részecskék, atomok elemek és mulekulák. Égitestek csillagok bolygok holdak. Bolygokon ég és föld légkör. Földön volt vizis. Aztán ebböl lettek növények állatok ember. Bibliában elsö teremtéstörténet sorrendje ugyan ez. Itt kell hangsulyozni, hogy a történetet i.e. 1500 környékén jegyezték le. Természet tudományi ismeretek koránt sem volt ott, mint ma. Feketelyukakrol senki nem is álodott.

Második teremtés történet a fejtételezett tenyésztés és termesztés, nemesités és szelidités folyamatok sorrendjének felel meg.

Az itt használt nap szo a héberben használhato bármi nagyonn átfogo folyamatra. Tehát a Föld kialakulása az egy nap.

Fontos összevetni a bibliai és görög teremtés történetet. Ugyan is a görög istenek a világot egy már meglévö anyagbol formázták meg. A biblia istenének ezt a formázhato anyagot meg kellett teremtenie. Ez egy fontos mozzanat.

Teremtés jelképességét késöbb az ujszövetség felhasználja. János ugy kezdi az evangéliumát, hogy kezdetben volt az ige, ige istennél, és az ige isten volt. Minden általa lett, és néküle semmi sem lett, ami létre jött.

Az ige testé lett Jézusban. Elsö nap Keresztelö János a papok elött bizonyságot tesz rola. Másnap Krisztust megkereszteli. Azt követö két napban Jézus összehivjaba tanitvánokat. És rá három napra elsö csodatétel történik a kánai menyegzön. Ez történt a hetedik napon, amikor isten megáldott mindent amit teremtett és megpihent.

Összegezve teremtés történet és az evulocio elmélet nem zárja ki egymást, és nem is zárhatja ki egymást. Hisz mindkettönek más a tartalma. Teremtést ne lehett szoszerint értelmezni. De a jelképessége és motivumai nagyon fontos a bibliára nézve.

"Bibliában elsö teremtéstörténet sorrendje ugyan ez."

Nem, mert a növények nem lehettek a Nap előtt.

"Ugyanez" egy szó.