Ti szó szerint értelmezitek a bibliát?

Nem feltétlenül, az allegóriukus értelmezés is lehetséges.

A bűnbeesésnél Sátán hazugsága és lázadása Isten ellen viszont valóságos, hiszen az Újszövetségben is szó van róla, Jézus tanított létezéséről.

Ha szeretnéd megismerni a Bibliát, az Újszövetség könyveivel kezdd, nem szerencsés elejétől végigrágni magad, mert az életkedved is elmehet mire a lényeghez érsz ti. az ÚSZ-hez.

egy hívő

Nem kell mindig szó szerint értelmezni, egy irodalmi alkotásról van szó.

De hát mi honnan értenénk ezekhez? Mindjárt jön egy jehovista, majd ő elmagyarázza hogyan vélekedik a témáról az őrtorony, ha szerencséd van még ingyenes agymosást is felajánlanak :D

Ha nem kéne szószerint értelmezni, akkor a könyv elején lenne egy kinyilatkoztatás, ami felhívná a figyelmet erre.

"Az alábbi könyv tartalma teljes fikció. A könyv szerzői semmilyen felelősséget nem vállalnak az abban elhangzottak valóságalapjáért, valamint annak Isteni gondviseléssel való kinyilatkoztatásáért. Az itt elhangzottak csak metaphórák és a pogányok égetéséért felelősséget nem vállalunk. A mártírok csak mesék... Ezen történetek írása közben senki nem sérült meg

Én nem értelmezem szó szerint a teremtés történetét, mivel a műfaját tekintve nem történetírás, hanem etiológia. Ezt a Szentírástudósok már bebizonyították, akit ez érdekel, az talál ezzel kapcsolatban anyagot. Részletesebben nem fejtem ki, mivel már többször írtam erről a témáról.

Üdvözlettel,

Dante

A Bibliának négy értelmezési síkja van, és egyszerre párhuzamosan kell értelmezni mind a négy síkon. Persze ezt csak azok a megátalkodott apostolok gondolták így, nem kell ezzel mindenkinek egyetérteni ;) Tehát a négy értelmezés a következő:

1) Szó szerinti értelmezés. Itt azonban figyelembe kell venni a műfaji sajátosságokat is, egy teremtéstörténetet nem úgy kell szó szerint értelmezni, mint egy krónika-szerű történetírást a Királyok könyvéből.

2) Morális értelmezés. Az adott szövegnek mi az erkölcsi mondanivalója, mit mond arról hogy adott helyzetekben hogyan kell etikusan cselekedni.

3) Szimbolikus-allegorikus értelmezés. Milyen teológiai tanítást fogalmaz meg az adott igehely a szimbólumok nyelvén.

4) Misztikus-anagogikus értelmezés. Ez valamelyest az előzőnek a speciális esete. Az anagogikus értelmezés mindig a végső időkre és a végső célra, az üdvösségre vonatkozó tanítást fejti ki.

A konkrét példa legyen akkor a teremtéstörténet:

1) A teremtéstörténet a műfajából kifolyólag nem sokat árul el a szó szerinti síkon, de egy-két dolgot azért megfogalmaz:

- Isten teremtette a világmindenséget és benne az embert.

- A teremtés műve egy folyamat, nem egy egyszeri aktus volt.

- stb.

2) A teremtéstörténet erkölcsi mondanivalója tömören összefoglalva az, hogy az ember az egész teremtett világért felelős isten színe előtt. Lehetne persze részletezni, meg továbbiakkal is kiegészíteni, de most nem teszem.

3) A teremtéstörténet részletei szimbolikusan értendők, például még mindig a teremtés hetedik napján vagyunk, egy nap tehát nem úgy értendő, mint a Gergely-naptár egy napja. Stb. A teremtéstörténet szimbolikájának könyvtárnyi irodalma van, ebbe sem mennék bele.

4) Anagogikus értelemben a tökéletes paradicsomi állapotok már az üdvösség állapotának, a Mennyei Jeruzsálemnek az előképe, ennek is van bőven irodalma.

Szóval kábé így kell értelmezni a Biblia minden egyes passzusát.

Sokféleképpen körül lehet járni ezt a kérdést, de a végeredmény szerintem akkor is az marad, hogy:

A Bibliát alázatos lelkülettel kell olvasni.

Nem szabad se elvenni belőle, se hozzáadni (ez többször elhangzik benne). Ha valami nem világos benne, akkor önmagunkban kell keresni a hibát, hogy miért nem értjük. Emberek írták meg, de nem kell ezt túlsplilázni és azt gondolni, hogy a lelkünkre káros dolgok kerültek bele. Sokminden kemény benne elsőre, de ezeken elmélkedni kell jó szívvel, imádságban kérni Istent, hogy értsük meg és megnézni, hogy nálunk nagyobb hiteles írásmagyarázók (egzegéták) hogyan magyarázták az Írást.

A Biblia azért tökéletes úgy ahogy van, mert nagyn jól körüljárja az egyetlen Igazságot, és aki jó lélekkel olvassa, az az elsőre érthetetlen, látszólagos ellentmondások feloldásával, megértésével mindig magasabb szintre jut az Igazság megismerésében. Érdekes ezeken elmélkedni, összevetni a Biblia többi részével, és nem szabad elvetni valamit, mert nem értünk kapásból, vagy nem tetszik nekünk. El kell fogadni, hogy ezek se véletlenül lettek megírva.

Aki viszont rossz lelkülettel olvassa, az csak önmaga zavaros gondolatainak tükröződését fogja olvasni benne. Nem fogja megérteni.

(De annyit azért indulásként tudni kell, mert a legtöbben még eddig sem jutnak el és már itt elvéreznek, hogy az Ószövetség fizikai küzdelmei az Újszövetség lelki igazságainak az előképei.)

szervusz,

Attól függ, hogy egyes részek és a szöveg környezet, mi alapján mutat tiszta érthető képet Isten mondani valójáról.