Énok könyve szerint hány méter magasak voltak a nefilimek,1300?

Igen, ilyesmi, én 1500-ra emlékszem, de nem vagyok a rendszeres olvasója, mert nem része a Bibliának. Én személy szerint ezt olyan mértékű túlzásnak gondolom, amit nem tudok komolyan venni. Képzeld el egy ezer méter magas emberi, vagy emberszerű lény tömegét. Egy közepes elefántbika öt-hat tonna. Egy harminc méteres kék bálna százhetven tonna. Mivel egy ezer méter magas ember minden kiterjedése arányosan növekszik, a tömege nem az ötszázszorosa lenne egy kétméteres ember tömegének, hanem az ötszáz a harmadikonszorosa. Ha azt mondom, hogy mondjuk legyen egy kétméteres ember átlagos tömege száz kiló, akkor ennek a 125 milliószorosa, azaz 1,25 milliárd kilogramm, vagyis 1,25 millió tonna. Mivel nem vagyok matematikus, lehet, hogy a számításba hiba csúszott, és nem pontos, de nagyságrendileg valami hasonlót kell elképzelni. Van fogalmad arról, hogy egy ekkora lény mekkorát esik, ha megbotlik egy buckában? Én kétlem, hogy ekkora tömeg mellett egyben maradna, és egyáltalán túlélné. Ha aludna, majd felkelne és felállna, el is ájulna, mert az összes vér kimenne a fejéből az altestébe. Arról nem is beszélve, hogy ez a tömeg Magyarország lakosságának hozzávetőlegesen a 12,5%-a lenne, ha az átlagsúly 100 kg lenne. Tehát naponta minimum annyit kellene ennie, mint amennyit Magyarország összlakosságának a 12,5%-a eszik. Könnyű belátni, hogy ha csupán egy tucatnyi ekkora lény élne a világon, akkor roppant hamar kihalna az emberiség élelmiszerhiány miatt, és azért is, mert ezek a lények mindent megennének, még az embereket is.

Én azt gondolom, hogy az Énok könyvét kiszínezte az utókor. De a Biblia ténylegesen beszél nefilekről, és a leszármazottjaikról, akik sokkal nagyobbak voltak, az embernél. Sokkal, de nem ennyivel. Tíz, húsz esetleg harminc métert el tudnék képzelni elvileg, de az említett méretet nem, legfeljebb egy mesefilmben. Ennek ellenére nem tartom az Énok könyvét abszolút tévesnek, de mivel ebben téved, nem tudható, hogy miben másban is, ezért legfeljebb elgondolkodtató olvasmánynak tartom, ami ír a Bibliában leírt korszakról, de pontatlanul. Nem gondolnám, hogy Énok tévedett, inkább azt, hogy az Énok könyvét nem vette körül Isten természetfeletti védelme, mint a Biblia könyveit, ezért az utókornak valóban volt lehetősége belemaszatolni.

"Ez egy apokrif irat, tehát nem ihletett, ezért nem igazán kell vele foglalkozni. Az ószövetség 39 iratból áll, azokat tanulmányozni éppen elég."

->Ez egy eléggé megalapozatlan vélemény, amelynek rendkívül vitatható.

Nem lehet egzakt értelemben kijelenteni, hogy az Ószövetség 39 könyvből áll. Ha jól számoltam, kb. 7-8 ószövetségi kánon létezik, amit te említesz, azt csak a protestánsok használják, [na meg a zsidók, csak máshogy osztják fel a könyveket]. De az Etióp Ortodox Egyház teljes kánonja több mint 80 könyvet foglal magában, ami magában foglalja Énok könyvét is.

És itt az a helyzet, hogy Énok könyvének a kánonhoz csatolása sokkal megalapozottabb, mint annak elvetése. A korai kereszténységben Énok könyve ugyanis egy kedvelt mű volt, már az Ősegyházban is használták. Ihletettnek is tartották, hiszen Tertullianus úgy hivatkozik Énok és a Jubileumok könyvére, mint a "szent könyvekre". Még a zsidóságban is nagy becsben volt tartva Énok könyve, hiszen kumránban találtak is belőle töredékeket. Szóval egy igen jelentős könyvről beszélünk, amit nem lehet elintézni annyival, hogy az egy "apokrif".

Dante

Igaza van Dantenak, az hogy "apokrif" nem igazán számít. Egyik az, ahogy Dante is írja, az etióp egyházban a kánon része, tehát nem apokrif.

Másrészt pedig az apostolok az Újszövetségben több olyan apokrifet is idéznek (Mózes mennybevétele, Jannész és Jambrész könyve) amelyikek egyik kánonnak sem részei.

Maga a számadat pedig nyilván vagy szimbolikus, vagy költői túlzás. Az ószövetségben (akár apokrif, akár kanonikus) egy számadat háromféle lehet:

1) Matematikailag pontos értéket jelöl. Ilyen számadat viszonylag kevés van.

2) Stilisztikai szempontokból úgy bánik a számokkal, mint költői képekkel, ezért, a hatás fokozása miatt túloz. Valószínűleg itt is erről van szó.

3) A számadatnak szimbolikus értelme van. Pl. Izrael 12 törzse is valójában 13 törzset jelent, de a szimbolikus jelentése a 12-nek fontosabb. De még számos hasonló példa van erre.

Kétségtelen, hogy az apokrif jelző kétélű is lehet. Nem gondoltam, hogy ennyien híve az etióp egyháznak Magyarországon...)

Szóval lényeg a lényeg, hogy azért apokrif a protestáns teológiában, mert ezeknek az iratoknak, könyveknek nincs héber nyelvű változatuk, a héber kánon sem tartalmazta őket. És ez egy igen lényeges kérdés.

Az Újszövetség tudomásom szerint sohasem idéz apokrif iratból, az előző hozzászólót kérem, hogy pontos helyet és forrást mondjon, ha erről mást tud. Köszönöm.

@15:31-es:

Én ugyan nem vagyok az Etióp Ortodox Egyház híve, csak arra mutattam rá, hogy más Egyház kanonizálta Énok könyvét. Fent leírtam, hogy a zsidók és a korai keresztények is használták a könyvet, tehát a könyv kanonizálása jogos.

Az Újszövetség egyébként valóban több helyen idéz apokrif iratokat [Pl Énok könyvénől szó szerint(!) is idéz], de ezt majd leírja az a válaszoló, akinek feltetted ezt a kérdést.

Egyébként amit a protestáns teológiával kapcsolatban felhoztál az apokrifokkal szemben:

- Azt gondolom, hogy a héber kánonnak kisebb jelentősége van ebben a témakörben, mert azt véglegesen jóval később, Kr.u. 100 körül zárták le. Az alexandriai kánon [más néven PL: LXX] ezzel szemben régebbi, és abban ott vannak a deuterokanonikus könyvek, amik a protestáns teológiában szintén apokrifnak vannak minősítve.

- Nem értem, hogy egy könyv ellen miért érv az, hogy nincs héber eredetije. Ha jól tudom, ez a belföldi zsidóság ellenérve volt. De egyébként azt gondolom, hogy ez az érv nyelvészeti szempontból vitatható, mert Kumrán környékén Tóbiás könyvéből találtak egy héber, és négy arámi nyelvű kéziratot. Ugyancsak kumránhoz köthető az arám nyelvű Énok könyve is. [Az arám nyelv van olyan fontos, mint a héber, mert némely ószövetségi szakasz például a Dán 2,4/b-7,28 arám nyelven keletkezett].

Dante