Hogyan képzelik el Istent azok, akik nem követnek egyetlen vallást sem, de nem ateisták?
És mi igazolja, hpgy Jézus valóban csodát tett? Mint azt írtam, a Biblia sok részét tudományosan meg lehet cáfolni.
A mi európai gondolkodásunkkal Jézus az erkölcsösebb.
A muszlimok gondolkodása szerint pedig Mohamed az erkölcsösebb.
Mivel különböző tájegységeken élünk, más történelemmel és alapvetően más gondolkodással, ezért szükséges több aspektusból megközelíteni istent, hogy mindenki része lehessen az általa nyújtott tanításoknak.
válasza:„És mi igazolja, hogy Jézus valóban csodát tett?”
Az Újszövetség könyvei, melyek mondanivalója egységes az evangélium, Jézus Istensége, stb. tekintetében. Az újszövetségi könyvek szerzői saját közvetlen tanítványai, kortársai:
Máté, Márk (Péter tolmácsa), Lukács (Pál munkatársa), János, Pál, Jakab (az Úr testvére), Péter, Júdás (Jakab testvére); Zsid szerzője (Pál vagy valamelyik tanítványa)
Az apostolok mindegyike (Jánost kivéve), más követők mellett, mártírhalált halt az evangélium hirdetéséért. Egy hazugságért nem áldozza az ember az életét. Olvastad az Újszövetséget? Emberi elme ilyeneket nem talál ki.
Erkölcsiség tekintetében szerintem belátható, hogy a szeretet a legfőbb érték. Jézus szerint két nagy parancsolat van, szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, elmédből, valamint szeresd felebarátod mint magad. Mohamed nem a szeretetet és könyörületességet állította tanítása középpontjába. És ismétlem, semmi sem igazolja, hogy Istentől jött, akár én is összeírhatnék ezt-azt, mondván Isten prófétája vagyok.
Jézus ószövetségi próféciákat teljesített be. Ezt köv. posztban fejtem ki részletesen.
Igazad van, a Biblia nem természettudományos tankönyv, és nem nyilatkoztatott ki az akkori ember tudásszintjét meghaladó természettudományos igazságokat. Például a denevért a madarak közé sorolja, ám akkor még nem ismerték, hogy az emlős.
Ugyanakkor a transzecendentális világról és az ember teendőjéről Jézus kinyilatkoztatta amit Isten közölni akart.
Ha Isten jó és erkölcsös, miért van szenvedés és rossz a világban? Ezekre is magyarázatot ad a keresztény tanítás, mely szerint Sátán fellázadt Isten ellen és maga akart Isten lenni, magával rántva az embert is. Sátán létét az Újszövetség is megerősíti, Jézust háromszor megkísértette. Jézus legyőzte Sátánt („Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből”), de annak még van ereje kísérteni.
Eféz.
2,1 Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2,2 Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a LEVEGŐBELI HATALMASSÁG FEJEDELME szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
6,11 Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.
6,12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.
válasza:Csak felületesen szemlélve lehet azt mondani, hogy a vallások „mind ugyanazt tanítják lényegükben”.
Buddha tanításának középpontjában sem a szeretet áll, hanem a vágyaktól való megszabadulás, hiszen a vágyak a szenvedés okozói. Szabaduljunk hát meg minden vágyunktól. Következetesen ezt nem lehet végigvinni egy nyugati társadalom tagjaként, max. a Himalája erdeiben.
A kereszténység tanítása szerint nem tudjuk magunkat megváltani, szükség volt Isten beavatkozására, Ő maga a szabadító. A Messiás szó jelentése: Felkent, görögül: Krisztus. Jézus jelentése: Szabadító.
Jézus a kizárólagosság igényével lépett fel:
Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. Ján 14,6
Mát.
„Ne gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot.”
Vagyis mindenkinek állást kell foglalnia, elveti, vagy mellette áll.
Próféciája szerint:
„És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jő el a vég”.
Az Újszövetség nem hiteles bizonyíték, mivel történelmileg pontatlan.
Jézusról nincsenek hiteles, korabeli történelmi adatok, amelyek alátámasztanák a Bibliában leírtakat. Sőt, tudósok szerint Jézus ősszel született, csak a hitre való áttérés megkönnyítéséért helyezték egy évezredek óta meghatározó ünnepélyre, ahogyan a többi keresztény ünnepet is.
Nem azt mondom hogy hazugság, elhiszem hogy ebben tiszta szívükkel hittek az apostolok, és ezért készek voltak meghalni. Rossz példa, de ma pont ezt teszik az öngyilkos merénylők.
Belátható, hogy a mi mértékünk szerint a szeretet a legfontosabb. Más kultúrák szerint viszont nem az. Teljesen mindegy, hogy ezzel egyet értünk e, vagy nem, de a történelem folyamán mindig az aktuális értékrendhez igazították a hitvilágot.
Az őskorban a vadászat sikere volt a meghatározó, erre utalnak a barlang rajzok, a szimpatikus mágia, a sámánok szertartásai, a totemizmus. Később a termékenység volt a legfontosabb, ekkor már ember, ráadásul nő alakjában képzelték el az istenüket, mint ahogy azt a vénusz szobrok is mutatják.
Az ókori társadalmakban, ahol egyetlen ember kezében volt az ország irányítása, istentől származtatták az uralkodókat.
Sőt, a judaizmus hite szerint Jahve a zsidók felett uralkodó egyetlen isten volt, csak a babiloni fogság (Kr. e. 586-517) alatt lett a mindenség teremtője és a földkerekség egyetlen istene.
A kereszténység kialakulása pedig arra vezethető vissza, hogy a zsidó hit keveredett a hellenisztikus kultúrával (Nagy Sándor korában kaptak nagy jelentőséget a misztérium vallások), eltávolodtak a szigorú kultikus előírásoktól és , és előtérbe került a messiásváró hit (ugyanis régóta várták, hogy felszabadítsák őket az elnyomóik alól). Az ószövetséget görögre fordították, és megismertették a hellenisztikus néppel, így terjedhetett el szélesebb körben. Ha Alexandrosz nem terjesztette volna ki a birodalmát a Dunától az Indusig, ezek a változások nem jöhettek volna létre, nem lett volna meg a "táptalaj" a kereszténység létrejöttéhez.
Jézus életér vonatkozó adatokat csak a halála után jegyezték le és gyűjtötték össze az evangéliumokba, addig csak szóbeszéd útján terjedtek a csodatételek.
Az Arábiát lakó törzsek nagy része lótenyésztő beduin volt. A száraz, sivatagos területeken egymás ellen harcoltak az életet adó vízért. Ezáltal szörnyű körülmények között éltek, így a szeretetnél fontosabb volt az életben maradás.
Mohamed, miután megismerkedett a kereszténységgel és a judaizmussal, új tanokat hirdetett. Hamar követőkre talált, mert fellépett a népet sanyargató uzsorások ellen, és hirdette az elesettek megsegítését.
Egy évszázados társadalmi berendezkedést, ami az egymás elleni harcokra épült, nyilván nem lehetett egyik-napról a másikra megszüntetni. Ezért alakult ki a dzsihád, a szent háború, melynek célja a hit terjesztése akár erőszak árán is (ez körülbelül olyan, mint a keresztes hadjáratok).
Indiában pedig olyan szigorú társadalmi elkülönülések voltak az árják hódításai után, hogy ezek határozták meg a mindennapi életet. Nyilván egy olyan hitvilágra volt szükség, ami összeegyeztethető a kasztrendszerrel. Az alsóbb kasztokból (súdrák, páriák) elégedetlenek voltak a társadalmi helyzetükkel, vágyakoztak a felsőbb kasztok után. Ezért gondolták, hogyha megfelelő életvitelt folytatnak, következő életükben előkelőbb kasztba születhetnek. Így született meg a hinduizmus.
Persze sokan voltak, akik nem értettek egyet a varna-rendszerrel, belőlük lettek Buddha követői.
A vallásokat mindig a történelem, a társadalmi körülmények alakították. Egyik sem jobb, vagy igazabb a másiknál, csupán olyan köntösbe vannak bújtatva, hogy az a kor emberének támaszt nyújthasson, képes legyen azonosulni vele.
válasza:"Az Újszövetség nem hiteles bizonyíték, mivel történelmileg pontatlan.
Jézusról nincsenek hiteles, korabeli történelmi adatok, amelyek alátámasztanák a Bibliában leírtakat."
Számomra a közvetlen tanítványok és kortársak beszámolója, és a kereszténység története, mely a korai egyházig visszavezethető, elegendő bizonyíték.
Ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusról és beteljesülésük
Mikeás
„5,2 De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”
Ésaiás
53,1 Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?
53,2 Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!
53,3 Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.
53,4 Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
53,5 És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.
53,6 Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.
53,7 Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!
53,8 A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!
53,9 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.
53,10 És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.
53,11 Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.
53,12 Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!
Jeremiás
31,31 Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával.
31,32 Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr.
31,33 Hanem ez lesz a szövetség, a melyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.
31,34 És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.
Zsoltárok
2,7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiamvagy te; én ma nemzettelek téged.
2,8 Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
2,9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.
2,10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
2,11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
2,12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!
Jézus fellépésének és halálának idejéről (Dániel 9,24-27 alapján)
Ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusról és beteljesülésük
Ha te a saját képzeleted istenében akarsz hinni, ám tegyed.
Mivel nem Jézus idejében dokumentálták az evangéliumokat, hanem jóval a halála után a szóbeszédek alapján rögzítették, számomra ez így még mindig nem hiteles.
Ha számodra az, jó neked, a te dolgod.
Nem állítom hogy nem tett csodát, ahogy azt sem, hogy más vallások prófétái sem tettek.
De mégis miért alakult volna ki ennyi vallás? Ha valóban csak egy út elfogadható, nem csak a világ bizonyos részein tette volna elérhetővé a keresztény tanokat.
Nem a saját képzeletem istenében hiszek, hanem minden vallás istenében hiszek egy bizonyos mértékig.
válasza:„Hanem jóval a halála után a szóbeszédek alapján rögzítették”
Az Újszövetségben szereplő könyvek mindegyike i sz 50 és 100 között keletkezett, s csak olyanok kerülhettek a kánonba, amely a korai egyház tanúsága szerint apostoli eredetű. A korai egyházatyák műveiből ismerhetjük, mely iratokat olvasták fel a keresztény gyülekezetekben.
Eredeti példány azért nem maradt fenn, mert papiruszra írták és az nem volt tartós. Viszont számos másolat töredék, és korai évszázadokból való teljes kódex áll rendelkezésre. A korai egyháznak évszázadokig nem volt hatalma, sőt üldözték a keresztényeket, tehát se okuk, se lehetőségük nem volt, hogy meghamisítsák az Újszövetség üzenetét.
Részletesebben a témáról alábbi 2 előadást ajánlom.
Hogyan lett könyvvé az Újszövetség?
Dia: [link]
Hanganyag: [link]
Manipulálta-e az Egyház Jézus üzenetét?
Dia: [link]
Hanganyag: [link]
További irodalom:
Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma
Henry Chadwick: A korai egyház
Vankó-Reisinger: Bevezetés a Biblia tanulmányozásához
stb.
válasza:Gondolom akkor te is tudod, hogy az Újszövetséget csak a 300-as évek végén állították össze a ma ismert formájában. Csak Máté, Márk, Lukács és János könyveit fogadták el, hiszen ezek voltak az akkori egyház nézeteivel összeegyeztethetőek. A többit apokrif iratoknak minősítették és mentek a levesbe. Erről emberek döntöttek, nem pedig Isten. Azokat választották ki, amelyek az emberek a leginkább képesek voltak megemészteni.
Köszönöm a linkeket, meg fogom nézni, és a könyveket is megpróbálom beszerezni.
válasza:„hiszen ezek voltak az akkori egyház nézeteivel összeegyeztethetőek” „Azokat választották ki, amelyek az emberek a leginkább képesek voltak megemészteni.”
Ezek tipikus felületes kritikák, ezért kell utánaolvasni.
A korábbi egyházatyák írásaiból ismerjük, mely evangéliumok és levelek voltak elfogadottak. S mint írtam a korai egyháznak a 4. századig nem volt hatalma, így se érdeke se lehetősége nem volt manipulációra.
Ha pedig Konstantinék valamit belehamisítottak volna a szövegbe, az később kiderült volna, hiszen korábbi teljes kódexek is rendelkezésre állnak.
A Bibliában szereplő evangéliumok, apostoli levelek mondanivalója egységes.
Az ún. gnosztikus apokrif írások ezzel szemben 2-3. századi keletkezésűek. Amennyiben egy írás mondanivalója nem egyező, sőt gyökeresen mást állít lényegi hit kérdésekről - például evangélium, Jézus istensége, feltámadása, stb. - mint az apostoli szerzőségű, korai keresztények körében vitán felül elfogadott levelek és evangéliumok, nem kerülhetett a kánonba. Tök logikus, hogy nem a vitán felül elfogadott, apostoli eredetű evangéliumokat, leveleket kell elvetni!
Erről szól a két előadás.
„Köszönöm a linkeket, meg fogom nézni, és a könyveket is megpróbálom beszerezni.”
Helyes. Örülök, hogy érdekel a téma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!