Hogyan értelmezik a Tanúk az alábbi Bibliai történetet? 28 vers!

Kedves kérdező elnézést, hogy közbe szólók de igazad van!

Falra hányt borsó nak tekintik szavaidat.

Érdekes, hogy István első mondatában Jézushoz fordul "KÉRVE",

hogy fogadja el szellemét.

Második mondatában Jehovához fordul(UVF) "KÉRVE", hogy bocsásson meg azoknak.

Ez egy nagy Örtorony kotyvasz.

Tegyük csak fel azt a kérdést nekik, hogy Jézusnak van hatalma megbocsájtani a bűnöket?

Akkor vegyük át mégegyszer a történteket logikusan mert ugye a Tanúk abban híresek, hogy logtkusan gondolkodnak.

István meglátva Jézust, kéri, hogy fogadja el szellemét.

Ugyanakkor István nagyon jól tudja, hogy Jézusnak is van hatalma megbocsájtani de azt már nem Őtőle kéri hanem Jehovától. És mindez másodpercek alatt történhetett meg mert közbe ugye mindannyian tudjuk, hogy repültek felé a kövek amelyek az életét vették el.

Hol van ebben a logika?

Na erre szoktam én azt mondani, hogy baromság, és igaza van a kérdezőnek, hogy ezt még egy 4 éves gyerkőc is baromságnak tartaná.

Ez az Őrtorony "katyvasz" szerinted miért nem lehet helyes, mi a bibliai akadálya?? Ha már amúgy is az van odaírva, ezt még te sem tudod tagadni, akkor felelj: MI A BIBLIAI AKADÁLYA? Erre nem felelsz, csak vádaskodsz! Hogy szerinted "nem logikus"? Tudod szerintem pedig az, mivel István - sok mai hívővel ellentétben - még pontosan tudta, hogy kicsoda Jehova, így egyáltalán nem hihetetlen, hogy az utolsó pillanataiban éppen hozzá fordult, mivel tudta, hogy Jézus Atyjától, Jehovától származik MINDEN, amivel maga Jézus is rendelkezik, a legtermészetesebb dolog volt, hogy végül hozzá fordult!

"Tegyük csak fel azt a kérdést nekik, hogy Jézusnak van hatalma megbocsájtani a bűnöket?"

Persze. De ettől még abszolút logikus, hogy az utolsó szavait a Mindenható Istenhez intézte, már bocsi. Lehet, hogy te másként tennéd, az istenkáromló Jézus-imádatoddal, a lelked rajta, de én nem!

Mellesleg az első sz.-ban emberek is részesültek abban a csodaadományban, hogy bűnöket tudtak megbocsátani.

Szóra sem akartalak méltatni mert előttem te már leszerepeltél, de megteszem mások kedvéért.

Itt van tessék vedd szépen a görög-magyar szótárodat és nézd meg ott Jehova az igében.

"59καὶ ἐλιθοβόλουν τὸν Στέφανον ἐπικαλούμενον καὶ λέγοντα Κύριε Ἰησοῦ, δέξαι τὸ πνεῦμά μου· 60θεὶς δὲ τὰ γόνατα ἔκραξεν φωνῇ μεγάλῃ Κύριε, μὴ στήσῃς αὐτοῖς ταύτην τὴν ἁμαρτίαν· καὶ τοῦτο εἰπὼν ἐκοιμήθη."

(Apcsel.7:59-60)

"Istenkáromló Jézus-imádatoddal" habbzik a szád, igaz?

Az ördög nem tud benned nyugton maradni, igaz?

Na jól figyelj mert az ilyen szavakkal, mondatokkal vágod ki magad alól a fát, csak így tovább!

Én megtettem a keresztény kötelességemet és figyelmeztettelek,hogy helytelen utat követtek, részemről ennyi..

Az újszövetségben rengeteg helyen van visszaadva Úrral (küriosz) Isten neve, szóval az nem releváns, hogy ahol nincs ott Isten neve, ott nem róla van szó.

"Megnéztem alaposabban a szöveget mielőtt Jézust megszólítja a szövegben ott van az imádkozik szó"

Igen, sajnos sok fordító imádkozásnak fordítja, de szerintem nézd meg még alaposabban, mert a görög epikaleó szó egyszerűen segítségül hívást jelent, amit pl. Pál is alkalmazott a császárral kapcsolatban (Csel 7:59; 25:11-12,21; 26:32; 28:19). Vagy Ő is imádkozott?

Nézzünk meg egy olyan verset, ahol valóban imádkozásról van szó:

,,Ti tehát így imádkozzatok: »Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved" (Máté 6:9)

,,Οὕτως οὖν προσεύχεσθε ὑμεῖς Πάτερ ἡμῶν ὁ ἐν τοῖς οὐρανοῖς· Ἁγιασθήτω τὸ ὄνομά σου,"

Ezzel a szóval προσεύχεσθε (proszeukheszthe) találkozhatunk az "imádkozzatok" helyzén. Semmi köze nincs az epikaleóhoz, sokkal inkább a proszküneó (hódol, imád) kifejezéshez, mivel ez a szó alapja.

"Tehát Jézust is ugyanúgy szólítja meg István mint JHVH-t ez megint csak azt bizonyítja Jézus EGYENLŐ (ugyanakkora, ugyanannyi, ugyanolyan.)"

Akkor most idézzem azokat a verseket, melyek cáfolják, hogy egyenlő vele? Van sok, ezért csak az Újszövetségből írok és csak a helyét adom meg a verseknek:

hüpszisztosz (legfőbb, legfelségesebb, legmagasztosabb, legmagasabban lévő, strong száma: G5310). Előfordulási helyek: Máté 21:9; Mk 5:7; 11:10; Lukács 1:32,35,76; 2:14; 6:35; 8:28; 19:38; Cselekedetek 7:48; 16:17; Zsidók 7:1

Csak és kizárólag az Atyára alkalmazza a Szentírás, csakis Őt nevezik az ihletett írók legfelségesebb Istennek.

Az epi panton (mindeneknek felette, strong számuk: G1909; G3956) Előfordulásuk Istennel kapcsolatban: Róma 9:5; Efézus 4:6, (Károli)

Szintén csak az Atyát nevezik mindenek feletti Istennek az írók, Jézust vagy a szent szellemet soha sem. Persze ezek a címeket logikailag is csak egyetlen személy birtokolhatja.

egy példa:

,,övéik az ősatyák, és tőlük származott a Krisztus a test szerint. Isten, aki felette van mindeneknek, áldott legyen örökké! Ámen."

A háromság írásellenes szellemében sok fordító itt is nagyot ferdít, de ez is könnyen leleplezhető.

De írhatnám még a mindenhatót is, mindenható Istennek is csak Jehovát nevezi a Szentírás.

Szóval ezekkel mi a helyzet? Azt írod vizsgálódtál, de szerintem elfogultan tetted, egy őszinte kutató a teljes írást nézi és mindent megvizsgál, és nem keresi ki magának azokat a verseket, melyek látszólagosan alátámasztják álláspontját, hanem minden verset figyelembe vesz.

"Vannak teremtmények, és van a Fiú aki nem teremtmény hanem született. A teremtmény és a született között-a teremtés és a születés között különbséget tesz a Biblia"

Pedig nincs különbség, ez csak egy metafora, hogy "született", egyértelműen teremtett dolgokat, pl. hegyeket is születettnek nevez a Biblia.