Jézus vajon elmenne-e szavazni BÁRMILYEN politikai pártra?

"Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, s az Istennek ami az Istené."

Jézus elmenne szavazni. Teljesítené azokat a kötelezettségeit, amelyeket a földi lét szempontjából szükségesek (adó fizetés, állampolgári kötelezettség gyakorlása), de nem feledkezne meg lelki kötelezettségeiről sem (ima, hálaadás, felebaráti szeretet gyakorlása, parancsolatok betartása, Isten imádása).

Az pedig, hogy kire szavaz, nem kérdés. Arra a pártra, amelynek ténykedése, elvei összeegyeztethetők a vallásos ember elveivel. De ez a válasz 2010 - ben nem egyszerű, mert mérlegelni kell. Én mindenképpen elmegyek szavazni, de azt, hogy kire szavazok, még nem tudom. Azt igen, hogy kire nem (MSZP, kisebb pártok)

Talán maradok annál, akire eddig szavaztam (Fidesz - KDNP), de lehet, hogy kicsit változtatok (Jobbik). De ez utóbbi pártnak még utána akarok nézni, s aztán mérlegelek.

A lényeg ez: feladatunk nem evilág szerint, de evilágban élni, és hatni a környezetünkre (Mt 5:13-14, Jn 17:15, Fil 2:15).

Ami a hatalomhoz való hozzáállást illeti, minden hatalom Istentől van (Róm 13:1-7, 1Pt 2:13-14), és - optimális esetben - a közigazgatás feladatait ellátók istenadta funkciót töltenek be istenadta tehetséggel. Istennek való alárendeltségben, a közjó érdekében, a nép pedig a jó kormányzatért Istennek ad hálát. (Ez nem naiv vágyálom, voltak idők, amikor a királyok „Isten kegyelméből" voltak azok, akik voltak, és akiket egyszerű prédikátorok megfeddhettek, ha elfeledkeztek a Királyok királyáról.) Manapság sok vezető funkcióba került ember a tehetségével és a helyzetével nem Istent, nem országát, hanem önmagát szolgálja.

Bár mennyei állampolgárok is vagyunk (Fil 3:20, Ef 2:19), kötelességünk a társadalmi rendért és igazságosságért imádkozni, és életvitelünkkel is küzdeni érte (1Tim 2:1-2, Tit 3:1-2). Ha az apostol ezt a hozzáállást követelte a pogány Római Birodalom idején, akkor a mai demokráciák korában sem lehet más a hozzáállásunk. Ha evilági feladatunk, talentumunk a közigazgatásba hív, és a fennálló rendszer sem keresztényellenes diktatúra, akkor Isten nevében és lelkiismeretünk tisztaságához ragaszkodva (Csel 5:29) végezhetjük a dolgunkat, jótékony hatást gyakorolhatunk világunkra (Róm 16:23).

Igenis van különbség rendszer és rendszer között, s ezt a keresztényeknek kellene a legjobban tudni, hiszen régen és helyenként ma is sok országban diszkriminálják őket - de nem mindig és mindenhol.

A újkori és legújabb kori nagy evangéliumi ébredések története mind Jézus társadalomátalakító hatalmáról szól, aki egész országrészeket ki tud szabadi-tani az ördög hatalmából és meg tud tisztítani minden fertőtől. Ilyesmire azonban mindig csak azok kaphattak és kaphatnak felhatalmazást, akik számára Jézus Krisztus maga az Úr Isten (1Kor 12:3.13, Fil 2:11, Mt 28:18).