Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják ez helytelen fordítás?

Tudod kedves kérdezö, hogy mit jelentenek ezek a szavak?

Lélekben ez azt jelenti, hogy nem szobrok elött hajlongunk, hanem egyesen Istenhez intézzük imánkat... igazságban pedig az, hogy meg tudjuk mi tényleg ki az igaz Isten Erre utal a János 17:3 is

Katy

Vannak akik leleknek,es masok szellemnek forditjak ezt a kifejezest.

Minden elo teremtmeny egy elo lelek,vagyis egy eloleny,legyen ember vagy allat.

Isten is Elo csak O szellemi leny nem fizikai.

A lelek ,es a szellem nem ugyanazt a jelenteset hordozza.

Pont olyan csoport véleményére alapozol, akik még a mózesi törvényeket akarják betartatni, illetve prófétanőjük tanítása ugyanolyan fontos számukra, mint a Biblia?

Egyébként elmondta az ismerősöd, hogy ha ez a fordítás helytelen, akkor Szerinte mi a helyes?! Ez érdekelne...

Továbbá az is érdekes, hogy olyanok akarnak kiigazítani fordításokat, akik inkább ferdítik a Bibliát (ld. Újvilág fordítás, Jehova tanúi által.) *smiling*

Remélem segíteni fog a kérdésedben :

Amikor a Biblia iránt komolyabban kezdtünk érdeklődni, nagyon elgondolkoztatott bennünket a halál kérdése, különösen az olyan kijelentések, hogy aki hisz, az átment a halálból az életbe, vagy: aki hisz, az ha meghal is él, vagy annak nem árt a második halál… Hiába tudtuk már, hogy a földi élet után létezik egy további élet is, mégsem igazán értettük ezeket a bibliai megfogalmazásokat. Mi az, hogy második halál? Hogy jelenthette ki Lázár nevű barátjával kapcsolatban Jézus Krisztus, hogy annak betegsége nem halálos, majd egy idővel később, hogy Lázár csak elaludt, és menjünk, ébresszük fel? Később mégis úgy nyilatkozott Lázárról a tanítványainak, hogy Lázár meghalt. A kérdéskör kibogozásához sikerült (ajándékba) kapnunk egy görög nyelvű Bibliát, és szert tudtunk tenni egy olyan görög-magyar szótárra is, amely az Újszövetség idején írott és beszélt görög nyelv szavainak és egyes kifejezéseinek adta meg a jelenlegi magyar megfelelőjét. Szükségszerű volt, hogy a szótár a régi görög nyelv szavaival és kifejezéseivel foglalkozzon, mert a görög nyelv az idők folyamán azóta már sokat változott. A régi magyar nyelv sem azonos a mostanival, biztosan tudod, hogy az István király korabeli magyarok például a „vagyunk” szót „vogymug”-nak mondták, a „bizony” szót „isa”-nak. Az eredeti nyelven íródott Biblia és a szótár segítségével jutottunk annak felismerésére, hogy az eredeti bibliai szövegben a – szókincsében lényegesen gazdagabb – görög nyelv a halál kifejezésére két különböző szót használ, egyszer a „nekrosz”, másszor a „tanatosz” szót. Mivel a Biblia egykori fordítói, Károliék (és követőik), a szövegkörnyezetből úgy ítélték meg, hogy mind a két görög szó a halállal kapcsolatos, és miután a magyar nyelvben erre csak egyetlen szó áll rendelkezésre, másként nem is dönthettek, mint hogy munkájuk során mindkét görög szót halálnak fordították. Számítottak arra, hogy ezzel néhány Ige megértése nehézséget okozhat, ennek elkerülésére megalkottak és bevezettek egy addig soha nem ismert és nem használt fogalmat, a második halál fogalmát. (Tehát ez így, ilyen formában nem is szerepel az eredeti Szentírásban!) Tudatos keresgéléssel ezek után utolérhető, hogy ahol a „nekrosz” szó áll az eredeti görög nyelvű Bibliában oda Károliék következetesen halált írtak, illetve ahol a „tanatosz” szó áll, oda második halált írtak. (Lám, így jutottunk a kétféle halál ismeretéhez és így értettük meg, hogy „nekrosz” az: amikor elszakad az embernek Istentől kapott szelleme az emberi testtől, „tanatosz” pedig: amikor elszakad ez a szellem Istentől – végleg.) Jézus Krisztus a „nekroszt” nem is minősítette igazán halálnak, gyakran azt mondta az ilyen esetekben, hogy az illető személy nem halt meg, csak „aluszik”. Ebből az állapotából (mármint a „nekrosz”-ból) a 12 éves kisleánykát, a naini ifjút és Lázárt is vissza tudta hívni, fel tudta ébreszteni, azaz fel tudta támasztani. A második halál („tanatosz”) viszont már az örök halál, azaz a kárhozat, onnan már nincs többé visszaút. A fentiek megismerése nagy segítséget jelentett számunkra annak idején valamennyi halállal kapcsolatos Ige megértéséhez.

A „pneuma” és a „pszyhé” szavakat, hasonlóan a halál szóhoz, a szegényesebb magyar szókincs következtében szintén csak egyetlen szónak, léleknek tudták fordítani. A „pneuma” valódi megfelelője ugyanis a szellem szó lett volna, míg a „pszyhé” szó jelentése: lélek. Ismerték ugyan a szellem szót is, de az akkori közgondolkodás megbotránkozott volna, ha például Szent Szellemről írnak a magyar fordítású Bibliában, hiszen a szellem szónak akkoriban sajátos értelmezést és ízt adtak az elhagyatott várak kísértet szellemei, a szellemidézők, az okkultizmus, a babonaság, a köznyelv. Más elfogadott szó viszont nem állt rendelkezésre. E két ok miatt Károliék – miként azt tapasztalhatjuk – úgy döntöttek, hogy akár „pneuma” akár „pszyhé” van írva az eredeti Bibliában, ők ezt tudatosan és következetesen léleknek fordítják. Egyedül az 1 Thessz 5, 23 Ige esetében nem tehették ezt meg, miután ott egyszerre szerepel mindkét szó. Ebben az esetben is, mint a második halálnál, egy új fogalom alkotásával hidalták át a nehézséget. Mint láthatjuk majd, a „szellemetek” („pszyhétek”) helyére a „ti egész valótok” fogalom került.

„Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok (szellemetek Új ford.), mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.” (1 Thessz 5, 23)

Szia!

Hetednapi adventista vagyok, és nem kéne olyan dolgokat terjeszteni rólunk, amely nincs bent a hitvallásunkban. Mi nem a mózesi törvényt tartjuk meg, hanem a 10 parancsolatot, amely már Mózes korában is elvolt különítve, figyelembevéve azt, hogy a két kőtábla a frigyládában volt, a mózesi törvény meg az oldalához volt állítva. A hagyományos keresztény tradíció szerint pedig, amit a katolikus egyház és a reformáció is vallott - az volt, hogy a 10 parancsolat érvényben van. Csupán a számozásban és a terjedelemben voltak eltérések. Ami pedig azt illeti, a mózesi törvények közül nem egy megjelenik az apostolok teológiájában, amit Őskeresztény gyülekezeteknek írtak, tehát nem húzták át az egészet úgy, ahogy van. Inkább a ceremoniális és a polgári törvények vettettek el, mert azok Izráel nemzeti érdekeivel voltak kapcsolatosak.

Ellen White-al kapcsolatban ismét ferdítés van: Az ő írásai nem ugyanolyan fontosak mint a Biblia, már csak azért sem, mert Ellen White írásait a Szentírás mérlegén vizsgálta meg az egyház. Maga Ellen White ezellen sosem tiltakozott, mivel az ő írásai egyrészt azért adattak, hogy visszavezessék az embereket a Bibliához, másrészt pedig azért, mert Isten üzenetét közvetítette az egyház számára.

@Kérdező

Ott Jézus az Atyáról beszél, akiről nem tudjuk, hogyan nézki. Róla egyedül Dániel és János látomásaiból értesülhetünk, ott pedig nagyon is fizikai alakja van. Mivel azonban azok látomások, így nem tudjuk, hogy abból mennyi szó szerint vehető, és mennyi nem, mivel rendszerint szimbolikus ábrázolás van. A RÚF 2014-ben is "Lélek" szerepel a (Jn 4,24)-ben itt azonban tudnunk kell, hogy Jézus azokat a szavakat arámul mondta el eredetileg, az Újszövetségi pedig görög nyelven írodott, ami már önmagában hordozta a hellenisztikus mitológia ismertetőjegyeit. Izráel eredeti nyelvében, a héberben, a léleknek nincs olyan spirituális jelentése, mint a mostani keleti, és az ókori görög vallásban. A lélek ott egész egyszerűen szelet jelentet. A zsidók nem spiritualizálták Istent, mint ahogy a mai okkult-spirituális mozgalmak teszik.

πνευ̑μα (pneuma)

1) szél, fuvallat

2) lélekzet, lehelet

3) szellem

4) szellemi lény; kísértet

Szia!

A görögben ez található: "πνεῦμα ὁ θεός, καὶ τοὺς προσκυνοῦντας αὐτὸν ἐν πνεύματι καὶ ἀληθείᾳ δεῖ προσκυνεῖν"

Szó szerint: "Lélek az Isten, és az imádóknak őt lélekben és igazságban kell imádni.

Ne tudom az adventista ismerősöd mire gondolt.

Üdv. Péter

Isten szellemi lény ,ez oké.

Az ember is szellemi lény csak van testei is,és lelke is.

Ha nem teszel különbséget szellem és lélek között,sok bibliai rész zavaros lesz számodra.

Jézus amikor meghalt a kereszten ,a szellemét vagy a lelkét lehelte ki?