"A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak." Mi a véleményetek erről?

"belegondoltak itt páran,akik istenellenesek,hogy mi van ha mégis létezik,és ott vár a halál után az öreg szakállas?"

Bele. Egyrészt ha létezik Isten akkor megbocsát, hiszen Ő teremtette az embereket kételkedőknek. Másrészt ha nem létezik, akkor úgy is mindegy.

"Na de magatokat mivel győzitek meg?"

Én ilyenkor a földrajzi alapismereteimet veszem elő. Te azért hiszel Istenben, mert egy európai országban élsz. Ha az Amazonasz mellett egy kis törzs falujában születtél volna, akkor soha nem hallottál volna Jézusról. A hit mindig csak egy adott területre vonatkozik. Soha nem fordult elő, hogy kis törzs falujában valaki rátalált volna a keresztény istenre. Ez nem bizonyíték arra, hogy nincs isten, csak nagyon valószínűtlenné teszi a létezését. Kérdem én, hogy őket miért nem tájékoztatta arról, hogy létezik.

"úgyhogy ne bántsátok egyást,mert minden ember tudja mi ajó,ha hisz istenben,ha nem,tudja hogy nem szabad ölni,gonoszkodni,stb ,és ezt magától tudja az ember!"

Hát nem tudom. Ha belegondolsz abba, hogy a két világháború alatt milyen vérontások voltak akkor én ebben kételkednék.

"Csak egy csipetnyi megértést vagy szeretetet látnék a kommentekben,vagy kis tiszteletet egymás iránt"

Nos, ez egy kényes kérdés. Egyet biztosan tudok mondani, mint ateista azt vallom, hogy az igazség mindenek felett áll. Azt el tudom fogadni, ha valaki hisz Istenben, de azt nem ha a hitét csak hazugságok árán tudja megvédeni és erősíteni, ráadásúl sok ember be is csap vele. Két példa: Noé bárkáján a dinoszauruszok téli álmot aludtak, a vízözön előtt az állatok nem ették meg egymást. Aki ezt állítja azt le szoktam hülyézni adott esetben, sajnálom, de ez agymosás és semmilyen tiszteletet nem tudok megadni az ilyen embereknek. Szerintem aki még mindig azt hiszi, hogy a Bibliában szereplő történetek azok valóban megtörténtek az nem beszámítható. Tudom, hogy amit most írtam az sok embert sért, dehát nekem az a véleményem és nem hinném, hogy ezzel egyedűl vagyok. Tisztelem az igaz embereket, de a hazugokat megvetem.

Én elfogadom, ha valaki 100%-ig meg van győződre arról, hogy neki van igaza. De azt már nem, hogy bizonyos vallások a saját tantételeiket akarják oktatni az iskolába a fizika és a biológiaórán. Ez így persze elsőre ironikus hangzik, de meg kell nézni, hogy mi folyik az amerikai iskolákban.

"Egy társadalom, amelynek minden tagját ostobának nevelik, hosszú távon nem lesz működőképes."

Alexis de Tocqueville

"nem azért,de belegondoltak itt páran,akik istenellenesek,hogy mi van ha mégis létezik,és ott vár a halál után az öreg szakállas? :D"

Te belegondoltál, hogy attól hogy keresztény vagy még nincs jogod ítélkezni és gúnyolódni? Ugyanis az, aki nem hisz Istenben, még nem lesz Isten ellenes. De ezek szerint te tudományellenes vagy, tehát te gyűlölöd pl.: a gravitációt, de majd ha leesel a 10.-ről, lehúz a gravitáció és ott vár téged az aszfaltút, akkor mi lesz? :D

"Mit mondtok akkor,hogy bocsika,nem tudtam,hogy te vagy.. :D"

És te mit mondsz Istened előtt, ha létezik, és csak azt látta, hogy mások véleményét pocskondiázod?

"persze ő nem bánjanem hisztek benne,csak..."

Nem. Nem hiszünk benne.

"amúgy azt sem lehet bizonyítani,hogy nincs,így hát hogy tudnátok meggyőzni a vallásosokat?"

Egy olyan lényre, amire nincs egyetlen bizonyíték sem az az egyetlen lehetséges opció, hogy nem létezik. Bizonyíték híján nem mondhatja senki, hogy létezik Isten. És nincs bizonyíték.

És tudtad, hogy nem azt kell bizonyítani, hogy valami nem létezik, hanem azt, hogy igenis létezik?

Na de magatokat mivel győzitek meg?azt mondjátok nem hiszem el?mivel bizonyítottátok be?"

Talán az Isten létére utaló bizonyítékok hiányával, okoska.

"és most olyan bizonyítékokat kérek,ami látványos,és ezt a hívők sem tudták bizonyítani,csak egy tucat ember írta papírral,amire ha az elejére azt írják isten szavai ezek,akkor az úgy van!(persze)"

? Látványos? Gyermekek halnak meg úgy, hogy még egy évet sem éltek. Fiatal nők halnak bele a szülésbe. Az igazságtalanságot a levegőben érezni. A mindenféle bűnözők élnek a legboldogabban. A jónak senki, még a másik jó sem segít.

Ez az igazság. Elég látványos volt? Hol van a te Istened? Hol a segítsége, a szeretete?!

És ismét mondom. Ti, keresztények vagytok azok, akiknek bizonyítékot kellene felmutatnotok végre 2000 év után! Istenetek létére. És nem nekünk a TI Istenetek nem létére.

"hát egyformák vagytok ti szélsőségesek,mind a hiteteknek hódoltok!"

1- megint ítélkezel, mit fog ehhez szólni az Istened?

2- általánosítasz, ehhez mit fog szólni?

3- mi vagyunk a szélsőségesek? Na mi van, 2000 év után nem ölhetitek meg azt, aki nem tetszik nektek, nem nyomhatjátok el a világot és máris mi vagyunk a szélsőségesek meg az üldözők?

4- a tudomány nem hit. A tudomány tudás: tények, amiket bizonyítékokkal támasztottunk alá kísérletek során. Hit: vak elfogadása és esetleges imádása egy minden bizonyítékot nélkülöző eseménynek, tárgynak, vagy lénynek.

"Azt hiszem van isten-azt hiszem nincs isten tehát nem tudjátok bizonyítani,mégis egymásnak ugrotok,mint az ovodások.."

? Te ugrottál nekünk ezzel a kérdéssel. Bocsáss meg, ha elveinket és SAJÁT gondolatainkat megvédjük.

"a helyes válasz pedig ott van: lehet,hogy van isten!"

Na, eddig hülyének néztél minket, és azt szajkóztad, hogy "Van Isten és kész!"... Mi vitt rá erre a lehetre? csak nem eltántorított a sok bizonyíték?

Az utolsó bekezdést nem akartam ide kiírni mert túl hosszú, de:

Ez egy szép visszavonulás volt. Elfogytak a gyenge lábakon álló érveid, és inkább irányt váltottál "biztos"-ról "lehet"-re, és szépen békíteni kezdtél minket, holott te ugrasztottál ide mindenkit.

De látom teljesen felesleges volt mindezt leírnom, mert JT vagy. Titeket még a többi keresztény sem fogad el kereszténynek... Inkább törődj a pedofil ügyeitekkel, és ne itt provokálj!

nem birtam végigolvasni a válaszokat, annyira reménytelen ateisták vagytok, hogy ez még a vallási tulbuzgóságtól is cikibb.

akinek van fogalma a tudományokról (mondjuk mert legalább egyetemre jár, és természettudományokat tanul), az nem hinném, hogy mondana ilyet, hogy a tudomány mindenféle eredettörténet nélkül teljes.az emberiség mindeddig nem birta magával elhitetni, hogy az axiómák, amik alapján müködik az univerzum, azok csak ugy vannak, keresi az okát, és végsösoron mindig is szándékosságot talál benne.ugyhogy hiába az ateismus, a mindennapi modern életben ez tökéletesen elmegy, mert ott mélyebb megismerés nélkül is lehet élni.

"Kedves Utókor, ha nem lettetek igazságosabbak ,békeszeretőbbek és

általában véve értelmesebbek,mint

amilyenek mi vagyunk (voltunk)-

no,akkor vigyen el benneteket az ördög.

Ezzel a jókívánsággal maradunk (maradtam)tisztelettel:Albert Einstein"(Egy időkapszulában elhelyezett levél 1936-ból.)

A vallási vezetők évszázadokon át mitikus történeteket és téves elképzeléseket tanítottak, melyek ellentétesek korunk tudományos felfedezéseivel, és nincsenek összhangban az ihletett Bibliával sem. A római katolikus egyház például elítélte Galileit, mert Galilei — helyesen — azt a következtetést vonta le, hogy a föld kering a nap körül. Nézetei azonban egyáltalán nem a Bibliának mondtak ellent, hanem a kor egyházi tanításainak. A tudósok viszont abban hibásak, hogy tényként tanítják azt a be nem bizonyított elképzelést, hogy az élet élettelen anyagból, Istentől függetlenül jött létre. Tudománytalannak bélyegzik a vallásos hitet.

Nos, össze lehet-e egyeztetni a tudományt és a vallást? A válasz erre a kérdésre: igen. Valójában a bizonyított tudományos tények és az igaz vallás tanításai nemhogy ellentmondanának egymásnak, hanem inkább kiegészítik egymást.

„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak” (Albert Einstein).

Néhány tudós azt állítja, hogy világegyetemünk működését ésszerű vizsgálódás alapján is meg lehet magyarázni, és nincs szükség isteni bölcsességre. De sokan, néhány tudóst is ideértve, nem fogadják el ezt a nézetet. Ők a tudomány és a vallás együttes vizsgálatával próbálják megérteni a valóságot. Úgy vélekednek, hogy a tudomány a létünk és a minket körülvevő világegyetem hogyanjaira ad választ, míg a vallás főleg a miértekre.

Freeman Dyson fizikus ezt mondta erről a kettős megközelítésről: „ A tudomány és a vallás két ablak, amelyen keresztül az emberek megpróbálják megérteni a túloldalon lévő hatalmas világegyetemet.”

„ A tudomány azzal foglalkozik, ami körülhatárolható, a vallás azzal, ami nem” — jelentette ki William Rees-Mogg író. Majd hozzáfűzte: „ A tudomány nem tudja sem bizonyítani, sem pedig megcáfolni Isten létét, ugyanúgy, ahogy nem tud semmit alátámasztani, illetve megcáfolni erkölcsi vagy esztétikai kérdésekben sem. Nincs tudományos oka annak, hogy szeretjük az embertársainkat, vagy hogy tiszteljük az emberi életet . . . A legnagyobb baklövés olyan érvvel előhozakodni, hogy ami tudományosan nem bizonyítható, az nem is létezik. Ez kizárná majdhogynem mindannak a létét, ami értékes számunkra az életben — nemcsak Isten és az emberi gondolkodóképesség nem létezne, hanem a szeretet, költészet és zene sem.”

Úgy tűnik, hogy a tudósok elméletei gyakran feltevéseken alapulnak; ezek elfogadásához szintén kell valamiféle hit. Az élet eredetének az elemzésekor például a legtöbb evolucionista olyan elképzelésekhez ragaszkodik, melyek szükségessé teszik, hogy az ember bizonyos „tanokban” higgyen. Tények keverednek az elméletekkel. És amikor a tudósok a tekintélyüket latba vetve megpróbálják az embereket rávenni, hogy vakon higgyenek az evolúcióban, valójában erre céloznak: „Nem vagy felelős azért, hogy milyen az erkölcsöd, mert csupán a biológia, kémia és fizika terméke vagy.” Richard Dawkins biológus megjegyzi, hogy a világegyetemben „nincs tervezés, nincs szándék, nincs rossz, és nincs jó, nincs más, mint értelmetlen közömbösség”.

Néhány tudós, hogy ne kelljen lemondania ezekről a nézeteiről, figyelmen kívül hagyja más szakemberek kiterjedt kutatásait, ha azok alapjukban ingatnák meg az ő elméleteit az élet eredetéről. Még évmilliárdokban számolva is matematikai lehetetlenség, hogy véletlenszerűen olyan bonyolult molekulák jöjjenek létre, melyek nélkülözhetetlen összetevői a működő, élő sejteknek. Ezért sok tankönyvnek az élet eredetéről tett dogmatikus állításait elfogadhatatlannak kell tekinteni.

Nagyobb hit kell ahhoz, hogy az ember el tudja fogadni, hogy az élet vak véletlen következtében jött létre, mint ahhoz, hogy a teremtésben higgyen. „ A hívő embernél is nagyobb hitre van szüksége annak, aki nem hisz a Teremtőben — állapította meg David Block csillagász. — Általános, alá nem támasztott kijelentést tesz az, aki azt mondja, hogy nem létezik Isten. Ezzel egy olyan feltevéssel áll elő, mely hiten alapszik.”

A tudományos felfedezések olykor áhítatot keltenek a tudósokban. Albert Einstein elismerte: „Nemigen találni a legnagyobb tudós elmék között olyat, akinek nincs meg a maga sajátos, vallásos hite . . . A vallásos érzések a természeti törvényekben megmutatkozó harmónia lelkes csodálatában nyilvánulnak meg. Ezek a törvények olyan magasabb rendű intelligenciáról árulkodnak, melynek a módszeres emberi gondolkodás és tettek teljes egészében véve csak jelentéktelen visszatükröződései.” Ám a természet efféle csodálata még nem szükségszerűen indítja arra a tudósokat, hogy higgyenek egy Teremtőben, és elfogadják Istent mint személyt.

Helyénvaló megfelelő tiszteletet mutatni a tudományos ismeretek és vívmányok iránt. Sokan azonban egyetértenek azzal, hogy bár a tudomány az ismeretszerzés egyik módja, mégsem az egyedüli forrása. A tudomány célja az, hogy meghatározza, milyen jelenségek mennek végbe a minket körülvevő világban, és megpróbáljon segíteni annak megválaszolásában, hogy miként mennek végbe.

A tudomány bepillantást enged nekünk a fizikai világegyetembe, vagyis mindabba, ami látható. De bármilyen mélyre sikerüljön is hatolnia, soha nem lesz képes a miértekre válaszolni, például arra az alapvető kérdésre, hogy miért létezik a világegyetem.

„Vannak olyan kérdések, amelyekre a tudósok sohasem fognak tudni válaszolni — jegyzi meg Tom Utley író. — Meglehet, hogy az ősrobbanás 12 milliárd évvel ezelőtt történt. De vajon miért történt? . . . Először is: miként jöttek létre a részecskék? Mi volt korábban?” Végül ezt a következtetést vonja le: „Most minden eddiginél inkább úgy fest a helyzet . . . , hogy a tudomány sohasem fogja kielégíteni a kíváncsiságunkat.”

A vizsgálódás során megszerzett tudományos ismeret nemhogy megcáfolta volna azt, hogy szükség van Istenre, hanem még meg is erősítette, hogy milyen elképesztően összetett, bonyolult és bámulatos a világ, amelyben élünk. Sok gondolkodó ember elfogadhatónak tartja azt a következtetést levonni, hogy a fizikai törvények, a kémiai reakciók, a DNS és az élet rendkívüli sokfélesége arra mutat rá, hogy létezik egy Teremtő.

Ha a világegyetemnek van Teremtője, nem számíthatunk arra, hogy távcsövek, mikroszkópok vagy más tudományos eszközök használatával meg fogjuk érteni őt vagy a szándékait. Gondoljunk egy kézművesre, valamint a vázára, amelyet létrehoz. Bármilyen alaposan vizsgáljuk is a vázát, nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy miért készítették. Ha ezt tudni szeretnénk, magát a mestert kell megkérdeznünk.

Francis Collins molekuláris biológus elmagyarázza, hogyan segít a hit és a szellemiség kitölteni azokat a hézagokat, melyek a tudományos vizsgálódás után maradnak: „Nem várhatjuk el, hogy a vallás meghatározza a genomsorrendet, és ugyanígy azt sem kívánhatjuk, hogy a tudomány megismerje a természetfölöttit. De az igazán érdekes, jelentősebb kérdésekre — mint például, hogy »miért vagyunk itt?«, vagy »miért van az embereknek szükségük szellemiségre?« — szerintem a tudomány nem tud kielégítő választ adni. Babonák jöttek és mentek, de a hit megmaradt, ami azt mutatja, hogy a hitnek van valóságalapja.”

Az igaz vallás, miközben válaszol a miértekre, és rámutat az élet céljára, értékrendet, erkölcsi útmutatást ad az embereknek, ezenkívül rávilágít olyan irányelvekre, melyek hasznosak az életben. Allan Sandage tudós ezt így fogalmazta meg: „Nem egy biológia-tankönyvben fogom megnézni, hogyan kell élni.”

Szerte a világon emberek milliói érzik úgy, hogy rájöttek, hova fordulhatnak, hogy megtudják, hogyan kell élni. Azt is érzik, hogy igazán kielégítő válaszokat kaptak az olyan kérdéseikre, mint például: Miért vagyunk itt? Merre tartunk? Ezekre a kérdésekre van válasz. De hol? A legrégibb és legszélesebb körben elterjedt szent könyvben, a Bibliában.

A Biblia elmondja, hogy Isten főképp az embereket tartotta szem előtt, amikor elkészítette a földet. Az Ézsaiás 45:18 ezt mondja a földről: „Isten . . . nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá.” Isten ellátta a földet mindennel, amire az embereknek szükségük lehet, és nem csupán a létükre gondolt, hanem arra is, hogy teljes mértékben élvezhessék az életet.

Az embereknek gondoskodniuk kellett a földről, ’művelniük és gondozniuk’ kellett azt (1Mózes 2:15, NW ). A Biblia azt is elmagyarázza, hogy az ismeret és a bölcsesség Istentől kapott ajándék. A Biblia feltárja, hogy szeretettel kell lennünk egymás iránt, és igazságosan kell bánnunk másokkal (Jób 28:20, 25, 27; Dániel 2:20–23). Az emberek tehát csak akkor találhatják meg az élet célját és értelmét, ha megismerik Isten rájuk vonatkozó szándékát, és aszerint is élnek.

Néhány tudós véleménye

Néhányan azt feltételezik, hogy a legtöbb tudós nem szívesen avatkozik bele szellemi és vallási kérdésekbe, vagy azért, mert nem vallásos, vagy mert nem szívesen foglal állást a tudomány és vallás között kialakult vitában. Ez néhány tudósra igaz, de közel sem mindegyikre. Figyeljük meg a következő tudósok véleményét.

„A világegyetemnek volt kezdete, de a tudósok azt nem tudják megmagyarázni, hogy miért van ez így. A megoldás kulcsa Isten.” „A Bibliát olyan Istentől ihletett könyvnek tartom, mely tartalmazza az igazságot. Intelligenciával magyarázható az élőlények bonyolult felépítése” (Ken Tanaka, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának planetográfusa).

„A különféle (tudományos és vallási) megközelítések közötti szakadék mesterségesen lett létrehozva . . . A Teremtőről és a teremtésműről szóló ismeret szervesen összefonódik” (Enrique Hernández, a Mexikói Autonóm Egyetem fizika és elméleti kémia tanszékének kutatója és professzora).

„Amint feldolgozzuk [az ember genetikai állományáról szerzett] összes információt, az rávilágít majd a témakör összetettségére, és látni fogjuk az egyes részek közötti összefüggéseket. Kiderül majd, hogy egy intelligens teremtő vagy erő idézte elő a kezdetet” (Duane T. Gish biokémikus).

„A tudomány és a vallás nem összeegyeztethetetlen. Mindkettő ugyanazt az igazságot keresi. A tudomány azt mutatja, hogy Isten létezik” (D. H. R. Barton kémiaprofesszor, Texas).

„A tudományt és a vallást nem tekintik többé összeegyeztethetetlennek” (The Daily Telegraph, London, 1999. május 26.).

A TUDOMÁNY és a vallás, a legnemesebb megnyilvánulási formáiban, egyaránt az igazság után kutat. A tudomány olyan világot tár az emberek elé, melyben bámulatos rend van, és olyan világegyetemet, mely magán hordozza az értelmes tervezés páratlan jegyeit. Az igaz vallás jelentőséggel tölti meg ezeket a felfedezéseket, amikor azt tanítja, hogy a Teremtő elméjében születtek meg a fizikai világ tervei.

„ A vallás igencsak növelte a tudomány iránti értékelésemet” — mondja Francis Collins molekuláris biológus. Majd hozzáteszi: „ Amikor felismerek valamit az emberi génekről, csodálat tölt el az élet rejtélye iránt, és ezt mondom magamnak: »Hú, ezt ezelőtt csak Isten tudta!« Ez annyira nagyszerű és megható érzés. Segít abban, hogy értékeljem Istent, és még kielégítőbbé teszi számomra a tudományos tevékenységemet.”

Mi segíthet nekünk, hogy meglássuk az összhangot a tudomány és a vallás között?

Fogadjuk el a korlátainkat! A közeljövőben nem fogunk választ kapni bizonyos kérdéseinkre, melyek a végtelen világegyetemmel, a térrel és idővel kapcsolatban merülnek fel bennünk. Lewis Thomas biológus megjegyezte: „Mivel egy kielégíthetetlen kíváncsiságú fajhoz tartozunk, sohasem fog véget érni a kutatásunk. Mindig fel akarunk majd fedezni valamit, kutatunk, és megpróbáljuk megérteni a dolgokat. Sohasem fogunk megoldani minden rejtélyt. Nem tudom elképzelni, hogy lenne egy végső pont, ahol mindenki megkönnyebbülten sóhajtana fel, és ezt mondaná: »Most már mindent értünk.« Ez a cél mindig előttünk fog lebegni.”

A vallási igazság tekintetében is ugyanilyen végtelen távlatok vannak előttünk. Egy bibliaíró, Pál kijelentette: „Most csak fejtörést okozó képeket látunk egy tükörben . . . Az ismeretem most részleges” (1Korintus 13:12, The New English Bible).

Ám az, hogy csak részleges ismeretünk van tudományos és vallási kérdésekben, ne akadályozzon meg minket abban, hogy ésszerű következtetéseket vonjunk le a már ismert tények alapján. Teljesen biztosak vagyunk például abban, hogy a nap holnap is fel fog kelni, ehhez nem kell részletekbe menően ismernünk a nap eredetét.

Vegyük alapul a már ismert tényeket! A válaszok utáni kutatásunknak téveszméktől mentes alapokra kell épülnie. Ha nem ragaszkodunk a bizonyítékok legmagasabb rendű forrásaihoz, könnyen tévútra terelhetnek minket a tudományos és vallási igazság utáni kutatásunkban. El kell ismernünk, hogy egyikünk sem veheti nagyító alá az összes tudományos ismeretet és elképzelést, mely napjainkban óriási könyvtárak köteteit tölti ki. A Biblia viszont a szellemi tanítások áttekinthető gyűjteménye, melyet vizsgálatnak vethetünk alá. A Bibliát kellően igazolják az ismert tények.

Ám az ismeret bármely formáját tekintve — akár a tudományos, akár a vallási ismeretet véve — őszinte erőfeszítésre van szükség, hogy különbséget tudjunk tenni a tények és a feltevések között, a valóság és a megtévesztés között. Ahogy a bibliaíró Pál tanácsolta, el kell határolnunk magunkat „annak ellentmondásaitól, amit hamisan »ismeretnek« neveznek” (1Timóteus 6:20). Ahhoz, hogy össze tudjuk egyeztetni a tudományt a Bibliával, engednünk kell, hogy a tények magukért beszéljenek. Nem szabad találgatásokat és feltevéseket alapul vennünk, hanem meg kell vizsgálnunk, hogyan támogatják és egészítik ki egymást a tények.

Ha például megértjük, hogy a Biblia a „nap” szót különféle hosszúságú időszakokra használja, akkor rájövünk, hogy a Mózes első könyvében található, hat teremtési napról szóló leírás nincs ellentétben azzal a tudományos következtetéssel, hogy a földünk kora körülbelül négy és fél milliárd év. A Biblia szerint a föld már egy ideje létezett, amikor a teremtési napok elkezdődtek.

Még ha a tudomány helyesbíti is önmagát, és máshogy becsüli meg a bolygónk korát, a Biblia kijelentései igazak maradnak. A tudomány nemhogy nincs ellentétben a Bibliával, hanem ebben és sok más kérdésben még bőségesen el is lát minket háttér-információkkal mind a jelenkori, mind pedig a múltbeli fizikai világról.

A hit nem egyenlő a hiszékenységgel. A Bibliából olyan ismeretet meríthetünk Istenről és a szándékairól, amilyenhez sehol máshol nem tudnánk hozzájutni. Miért kellene megbíznunk a Bibliában? Azért, mert ez a könyv arra buzdít minket, hogy vizsgáljuk meg a pontosságát. Gondoljunk történelmi hitelességére, gyakorlatiasságára, megbízhatóságára és íróinak a becsületességére. Valódi hitre tehetünk szert azt illetően, hogy a Biblia Isten Szava, ha megvizsgáljuk e könyv pontosságát, ideértve tudományos természetű kijelentéseit is, és azt, hogy korszakokon át egészen jelen korunkig milyen csalhatatlanul teljesedett több száz próféciája, ami igazán megerősíti a bizalmunkat. A Bibliába vetett hit nem hiszékenység, hanem bizonyítékokra épülő bizalom a Szentírás kijelentéseinek a pontosságában.

A tudomány tisztelete; a hit elismerése. Jehova Tanúi arra buzdítják az elfogulatlan embereket — a tudomány képviselőit és a vallásos embereket egyaránt —, hogy velük együtt vegyenek részt az igazság utáni őszinte kutatásban mindkét területen. A Tanúk a gyülekezeteikben a tudomány és annak bizonyított állításai iránti egészséges tiszteletre buzdítanak, és az abba vetett mélységes hitre, hogy a vallási igazság egyedül a Bibliában található meg, abban a könyvben, mely határozottan és számos bizonyítékkal alátámasztva jelenti ki magáról, hogy Isten Szava. „ Amikor az Isten szavát kaptátok, melyet tőlünk hallottatok, nem emberek szavaként fogadtátok el, hanem pontosan akként, ami igazából, Isten szavaként” — mondta Pál apostol (1Tesszalonika 2:13).

Ahogy a tudományt, úgy a vallást is áthatják romboló hazugságok és gyakorlatok. Van tehát igaz vallás és hamis vallás. Ezért van az, hogy sokan elhagyták a nagyobb szervezett vallásokat, és Jehova Tanúi keresztény gyülekezetének a tagjai lettek. Ezek a személyek csalódtak korábbi vallásukban, amiért az nem hajlandó visszautasítani az emberi hagyományokat és koholmányokat, és elfogadni a feltárt igazságokat.

Ezenkívül az igaz keresztények rátaláltak az élet igazi értelmére és céljára, mivel a Bibliából közelebbről ismerik a Teremtőt, valamint az emberiségre és a bolygónkra vonatkozó kinyilatkoztatott szándékát. Jehova Tanúi kielégítőnek találják a Biblián alapuló ésszerű válaszokat az olyan kérdéseikre, mint például, hogy miért vagyunk itt, és hová tartunk. Boldogan megosztják ezt az ismeretüket mindenkivel, aki kíváncsi erre.

Csakugyan felsőbbrendű erkölcsileg a tudomány?

Érthető módon sok tudományszerető ember azért utasítja el a vallást, mert az mindig is akadályozta a tudományos fejlődést, és rettenetes hírnévre tett szert. A vallást jellemző képmutatás és kegyetlenség is elriasztja az embereket. John Postgate mikrobiológus-professzor erre mutat rá: „ A világ vallásai . . . megismertették az emberiséget az emberáldozatok, keresztes hadjáratok, szervezett öldöklések és inkvizíciók borzalmaival. Korunk világát veszélyezteti a vallásnak ez a sötét oldala. A tudománytól eltérően a vallás nem semleges.”

Ha összehasonlítjuk ezt a hírnevet a tudomány feltételezett ésszerűségével, tárgyilagosságával és visszafogottságával, akkor Postgate professzor szerint „a tudományt erkölcsileg felsőbbrendűnek lehet mondani”.

De csakugyan felsőbbrendű lenne? A válasz: nem. Postgate professzor maga is elismeri, hogy „a tudományos közösségekben is megmutatkozik a féltékenység, kapzsiság, előítélet és irigység”. Elmondja, hogy „néhány tudós a kutatásai érdekében késznek mutatkozik a gyilkolásra, ahogy az a náci koncentrációs táborokban és a japán börtöntáborokban történt”. Amikor például a National Geographic magazin felkérte az egyik oknyomozó riporterét, hogy derítse ki, hogyan került az újságba egy őskori leletről szóló álhír, a riporter „titoktartás megszegéséről, bizalommal való visszaélésről, uralkodó egyéniségek érdekharcáról, önhittségről, vágyálmokról, naiv feltételezésekről, emberi tévedésről, önfejűségről, mesterkedésről, rágalmazásról, hazudozásról [és] korrupcióról” számolt be.

És persze a tudomány tette lehetővé, hogy az emberiség iszonyatos háborús eszközöket használhasson, például biológiai fegyvereket, mérgező gázokat, rakétákat, „intelligens” bombákat és atombombákat.

SZERETETTEL ÍRTAM EZT AZ ISMERETET MINDEN IGAZSÁG SZERETŐ EMBERTÁRSAMNAK.........Antal L ..IGAZ Isten áldásával!