"A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak." Mi a véleményetek erről?

I. A józan ember mit tart igaznak?

A józan ember azt tartja igaznak,

1. amit magától tud,

2. amit másnak hisz.

1. Magunktól tudhatunk valamit, vagy külsőleg, vagy belsőleg. Külsőleg az öt érzékünkkel, belsőleg az eszünkkel. Külsőleg: az öt érzék: a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Amit tehát látok vagy hallok vagy szagolok vagy ízlelek vagy tapintok, azt igaznak tartom.

Belsőleg az ésszel. Például: ha látom, hogy a kémény füstölög, tudom, hogy tűz van a kályhában. Nem látom ugyan magát a tűzet, de látom a füstöt, és eszem azt mondja: a füstnek kell, hogy oka legyen, és ez az ok a tűz.

A következtetés tehát az, hogy egy igazságból az ész megismer egy másik igazságot azon szabály alapján, hogy semmi sincs elegendő ok nélkül.

2. Másnak hiszünk, ha az megbízható. Megbízható csak az, aki nem hazudik és nem szokott tévedni. Föltétlenül megbízható az, akiről lehetetlenség föltételeznünk, hogy hazudik vagy téved.

Ha valaki azt mondja: „Csak azt hiszem (tartom igaznak), amit látok, ez felületes beszéd. Az ilyent efféle kérdésekkel kell észretéríteni. Láttad már Amerikát? Nem. – Akkor szerinted nincs Amerika. Láttad már az eszedet? Nem. – Akkor szerinted nincs eszed.

II. Isten léte

Istent szemünkkel nem látjuk, de tudunk rá eszünkkel következtetni. Következtethetünk a látható dolgokból, még pedig, amint azok vannak és amint azok erednek. Amint vannak, rendet és célszerűséget veszünk rajtuk észre.

A rendből így következtetünk. Rend van fent, az égboltozaton és lent a földön. Ebből eszünk azt következteti: Ahol rend van, ott rendezőnek is kell lennie. Már pedig a világon csodálatos rend van. Tehát csodálatos rendezőnek is kell lennie. És ezt a csodálatos rendezőt nevezzük mi Istennek.

A célszerűségből így következtetünk. A természetben mindenütt célszerűséget látunk, tapasztalunk. (Például a lónak patája van, mert terhet kell húznia, míg az embernek finoman tagolt keze, mert neki finomabb munkát kell végeznie.) Ahol viszont célszerűség van, ott kell valakinek lennie, aki ezt a célszerűséget kigondolta és létrehozta. Már pedig a világon bámulatos célszerűség van. Tehát kell valakinek lennie, aki ezt eszével oly bölcsen kigondolta és hatalmával létrehozta. És ezt a valakit Istennek hívjuk.

Az eredetből így következtetünk. Minden élet másból ered. Így például a fa magból ered, a mag meg a fából. Vagy az egyiknek vagy a másiknak kellett elsőnek lennie, de ez az első nem lehetett a másikból, mert akkor nem volna első. Kell tehát valakinek lennie, aki ezt az elsőt létrehozta. És ezt a valakit Istennek hívjuk. Éppen így vagyunk a tyúkkal és a tojással is. És végre az emberekkel is. Az első emberpár nem lehetett más emberekből, mert akkor nem volnának elsők. Kellett tehát valakinek lennie, aki teremtette az első embereket. Vagyis az első életet teremtenie kellett olyan valakinek, aki az életet szükségszerűen önmagától öröktől fogva bírja. És ezt a valakit Istennek hívjuk.

Hogy ez a következtetés helyes, azt mutatja a közmegegyezés. Az összes népek megegyeznek abban, hogy van Isten. Egész nép sohasem volt, most sincs, hogy legfelső lényt el ne ismerne, akit Isten gyanánt imád. Tévedtek abban, hogy milyen az Isten, de hogy van Isten, azt minden nép elismeri. Csak egyes emberek vannak, akik azt mondják, hogy nincs Isten. De ezt csak szájukkal mondják, mert ha betegek, vagy valami baj éri őket, mindjárt felsóhajtanak: „Jaj, Istenem!” És éppen az istentagadók káromkodnak legtöbbet. Miért káromolják Istent, ha nincs?

IGAZ-E, HOGY AZ EGYHÁZ A HALADÁS ÉS A TUDOMÁNY ELLENSÉGE?

Válasz:

Nem igaz, hogy az Egyház a haladás és a tudomány ellensége.

Magyarázat:

Az Egyház tudományellenessége közönséges koholmány. Éppen ellenkezőleg, az Egyház mindig is pártfogolta és művelte a tudományokat, terjesztette a kultúrát és a műveltséget, támogatta a művészetet, és segítette a haladást. A tudomány és a hit összeférhetetlenségnek nyilván legkiáltóbb cáfolata, hogy minden korok legnagyobb tudósai éppen mélyen istenhívők voltak. Nemcsak régen, ma is. Az ateizmus a szellemi középosztály, a középszerű tudósok világnézete. Pascal, Kepler, Newton, Kopernikusz, Galilei, Pannenberg, Volta, Faraday, Maxvell, Planck, Einstein, Jedlik Ányos és Szentgyörgyi Albert életét őszinte vallásosság hatotta át:

„Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valamilyen felsőbbrendű értelemtől származik" (Jöns Jacob Berzclius, vegyész).

„Az én vallásom egy felsőbb szellemi lény alázatos imádásában áll, amely még azokban az apró részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket mi korlátozott értelmünkkel kikutatni képesek nem vagyunk" (Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus).

„A fizikában dolgozni annyi, mint Isten alkotását szemlélni" (Walther Nernszt, Nobel-díjas fizikus).

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósoknak széles körű ismereteik miatt vallástalanoknak kell lenniük. Ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket" (Erneszt Rutherford, Nobel-díjas fizikus).

„A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája egy teremtő és mindenható lény tervében született meg. Ez mindörökre a legnagyobb felfedezésem" (Isaac Newton, fizikus).

„A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet" (Arthur Eddington, csillagász). „Az, amit a tudomány tanít nekünk, arra enged következtetni, hogy a természetben az emberi léttől független rend uralkodik. Olyan értelmes rend, amelynek a természet és az ember egyaránt alá van rendelve. A vallás és a tudomány állandóan vállvetve küzd a kételkedés, a vaskalaposság és az istentelenség ellen. És a mottó, mely örökre jellemzi ennek a küzdelemnek az irányát: »üda Istenhez«" (Max Planck, Nobel-díjas fizikus). „A tudomány Isten nélkül lerombolja a világot" (Pierre Lecompte du Noüy, fizikus). „A tények közérthető magyarázata azt sugallja, hogy egy szuperintcllektus működött, játszva a fizikával, a kémiával és a biológiával, és nem vak erők voltak azok..." (Frcd Hoye, csillagász).

„Ő, a tudós megmászta a tudadanság hegyeit, már a legmagasabb csúcs meghódításához közeledik, s amint kinyújtja kezét a végső szikla felé, teológusok csoportja köszönd, akik már évszázadok óta ott ülnek" (Róbert Jastrow, asztrofizikus).

Sőt, a modern csillagászat, az elektronika és a genetika tudománya éppen papoktól indult ki. Katolikus pap készítette például a legelső léghajót, tervezte az első tűzoltófecskendőt és az első mechanikus órát. Jedlik Ányos (elektronika) bencés szerzetes, Kopernikusz (csillagászat) katolikus pap, Mendel (genetika) ágostonos szerzetes volt. A középkorban, főleg az ún. „sötét" korszakában (melyet nem az Egyház tett sötétté, hanem a népvándorlás nyomán megjelenő barbár hordák és a római birodalom összeomlása), tehát a VI-X. században, csak az Egyház őrizte a műveltséget. Az újkorban csak az Egyház tanított, a misszióban a papság oktatta elsőként írásra és földművelésre a bennszülötteket.

„A katolikus Egyház teremtette meg a szegény- és beteggondozást, létesítette az első kórházakat, szegényházakat, árvaházakat, eszelte ki a vakok és siketnémák rendszeres gondozását. A katolikus Egyház vetette meg alapját a szociális gondoskodásnak, az emberek egyenlőségének a törvény előtt, a munkás jogának védelmét (XIII. Leó: Rerum novarum, XI. Pius: Quadragessimo anno). Nincsen a világnak egyetlen intézménye vagy felekezete, amely a kultúra és haladás terén oly hatalmas érdemeket szerzett volna, mint a katolikus Egyház. Aki a katolikus Egyházat a haladás kerékkötőjének nevezi, az éppoly joggal nevezhetné a fénylő Napot is az égen a sötétség terjesztőjének."

Jézus azt mondta az írástudóknak: „Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atya előtt. Maga Mózes lesz a vádlótok, akiben reméltek. Mert ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Mert hisz rólam írt. De hát ha az ő írásainak nem hisztek, hogy hinnétek az én szavaimnak?" (Jn 5,45). Mi is mondhatnánk az ún. ״tudományos ateizmus híveinek: Ne gondoljátok, hogy vádolni fogunk benneteket az Atya előtt. Maguk a tudósok lesznek a vádlóitok, akikben pedig reméltek. Mert ha nekik hinnétek, Istenben is hinnétek.

Igazolás:

A kérdés nem tartalmaz igazolást, hiszen nem teológiai, hanem történelmi témát fejtegetett. Az igazolás igényével fellépők a Vatikáni Levéltárban kutathatnak tovább.

Ld. még: [link]

Csak annyit mondok, hogy ez a beszélgetés nem történt meg e nagybecsű tudós és professzora között. Ez a történet kitaláció.

Mert tény, hogy mire eljutott a felsőoktatásig, már nem hitt istenben.