Szerettem volna szüzen férjhez menni, de nem bírtuk ki a barátommal és nem sokkal utána szakított velem. Hívő vagyok, bűnnek érzem ezt, de mégis vágyom a barátomra nagyon. Tényleg ilyen hamar feladhatóak az álmok és az elvek?

Tudtommal a Te hited szerint a Földön minden ami élt és még élni fog, Isten alkotása.

Tehát a 6 millárd emberből a 4-4 és fél milliárd nem keresztény is, illetve például az ősemberek is, akik még nem ismerték a házasság intézményét.

Egy emberi törvény miatt miért érzel bűntudatot Isten előtt?

Tiszta szívvel házasodj majd egyszer és akkor Isten előtt is tiszta leszel. Ennyire egyszerű.

Nekem is hasonló gondolkozásom és élményem volt. Először csak iszonyatos bűntudat, majd el akarod rendezni magadban, később távolodsz Istentől. Már megizlelted milyen is az, már tudod, hogy átléptél egy határt, és nincs visszaút, csak előre, viszont, ha erős vagy, meg is állhatsz. Én ehhez túl gyenge voltam.

De miért ne lenne lehetséges? Ha erős vagy képes vagy rá, hogy majd ismét csak akkor kerülj szexuális kapcsolatba, ha már férjhez mentél.

Mindenesetre még néha mindig korholom magam, hogy miért tettem, de ez már korántsem oly erős, mint régen. Megbánni és aszerint cselekedni még nem késő, kérdés, hogy neked mi a fontosabb.

szerintem visszafordulni sem lehetetlen

sok erőt hozzá

Hát ma már ez vallásos körökben sem szokás.

Azért nem, mert amikor szokás volt, akkor sem vettek zsákbamacskát úgymond. A leendő férj egy rokona elment, hogy megnézze a leendő arát meztelenül, hogy kiderüljön, nincs-e semmi baja.

Ezt a szép régi szokást is betartottátok volna?

Bűn az, ha paráználkodsz, az nem bűn, ha a szerelmeddel szerelmeskedsz.

Régen idejét múlta már ez a tétel, nyugodt lehetsz.

Régi időkben leginkább azért volt fontos, hogy a férj biztos lehessen benne, hogy tényleg az övé lesz a gyerek - meg persze a nemi betegségek terjedésének is elejét lehetett így venni.

Ma már igazából egyik se irreleváns. Gyerektémára ott a DNS-vizsgálat, ha kétségek vannak, nemi betegségekre meg az orvostudomány, az óvszer, és legfőképpen a józan ész, hogy nem fekszek le fűvel-fával.

Ne nyomorítson meg a hited, nem az a szerepe. Érted van, nem ellened. :)

Nem tudom olvastad -e a katolikus egyház katekizmusát?

Ha nem, akkor tedd meg és talán jobban el tudod majd dönteni, hogy mi a fontosabb.

[link]

Én nagyon megbántam, hogy házasság előtt belementem az ilyen dolgokba. Semmi értelme nem volt. Az az ember aki szereti Istent, annak látnia kell, hogy mi a célja Isten parancsainak.

A testi dolgok jók, de nem azért van, hogy az emberek kedvükre kihasználják a másikat, hanem a családalapítás céljából kellene egymást az ágyba vinni :)

Gondolod a jelenlegi barátod fel van erre készülve?

Kellenél neki akkor is, ha esetleg gyermeketek lenne?

A házasság lenne a legjobb, de azt csak akkor ha mindketten elfogadjátok egymást teljes egészében.

Ha jól gondolom a párod nem hívő.

Neki tudnia kell azt is elfogadni, hogy te miben hiszel és ez mivel jár. HA SZERET IGAZÁN, akkor meg fog érteni, sőt tisztelni fog érte. S ha eltelik elég idő, ahhoz , hogy megismerjétek egymást, akkor házasodjatok össze.

Esküvő előtt szentgyónás és áldozás, azután pedig nem kell emiatt aggódnod. De csak, hogy tudd, esküvő után is be kell tartanod az Istennek tett ígéretedet, hogy a gyermeket elfogadod, és nem teszel ellene olyat, amit a katekizmusban tiltanak.

Az én férjem sem vallásos, mégis mellém állt. Még a templomba is eljön velem, hiszen elfogadott így. Én soha nem erőltettem neki semmit...

Mostmár van egy gyönyörű kislányunk és tervezzük a következőt, mert a legcsodálatosabb dolog a világon, ha gyermek születik.

Én nagyon sajnálom azokat, akiknek ez nem adatik meg, mert a karrier meg miegymás...

De szerintem te jó úton haladsz, mindenkinek vannak nehéz időszakai, remélem mielőbb kitalálsz ebből.

És egy szentgyónás sokat segíthet, ha őszintén elmondod, hogy ez mennyire bánt téged, nekem sokat segített.

Mégiscsak menj el, és kérj legalább tanácsot, mert harcolnod kell a bűn ellen, ne törődj bele!

A barátodnak meg mondd, hogy egy ideig felfüggeszted ezt a dolgot.

először is,hogy lehet valami bűn,ami később(házasság után)már nem számít annak?Ez csak arra ösztönzi az embert,hogy biztos legyen a választott párjában,és hogy ne adja magát könnyen..ez is csak egy szimbólum,amire azt mondják teli van vele a biblia.

Ha összeházasodtál volna,és azután hagy el,pl nem egyeztek szexuálisan,akkor nem lennél bűntudatos?vagy leélni egy feszültséggel teli életet azzal,aki talán ki sem tud elégíteni?Ha nem passzoltok szexuálisan az a feszültség a gyereketekre is kihat!Szeretnéd,hogy így nőljön fel szegény?Akkor próbáld ki a vőlegényt mielőtt elvesz,és ha úgy is passzoltok akkor lehet egy kis esélyed a normális családi életre,így nem..Nem szabad hogy lelkiismeret furdalásod legyen,ennek így kellett történnie,a továbbiakban is meg kéne tenned,hogy biztos legyen,ki az igazi!